HVG, 2011. október 29.
Stadiondilemmák felcím alatt rövid, de nagyon értelmes, a kérdést minden oldalról körüljáró cikket jelentettek meg a jobb sorsra érdemes Népstadion bizonytalannak látszó jövőjéről. Az írás minden oldal érveit felsorolja, de legyen szabad néhány dolgot kiemelni, melyeket én alapvetőnek tekintenék bármiféle döntéshozatalnál. „A mostani karakteres épületet megtartanák ugyan, ... de beleépítenének egy új fociarénát. Az ötletet azonban értesüléseink szerint jegelik, talán mert egy legendás fővárosi sportlétesítményt már sikerült hasonló öszvér megoldással agyonvágni.” A Kincsem Park rekonstrukciójának esetleges hibái meggyőződésem szerint nem terjeszthetők ki általánosítva egy még meg sem tervezett átépítésre. A „Nyugaton sem ismeretlen dózerpolitika” kifejezés és a konkrétan említett, a történelmi Wembley helyére került Foster-ház „emblematikusságát” a művészettörténet előbb-utóbb helyre teszi. A „műemlék pálya úgyis akad elég Albionban” érv kiterjesztése Magyarországra inkább nevetséges, mint jogos, különös tekintettel a pont Angliában magától értetődő épületrekonstrukciók sokaságára. Az ismertetett berlini példa, vagyis az 1936-os aréna átépítése a hazai feladat indítékaival nagyon is rokonítható: adott egy megfelelő méretű – építészettörténeti jelentőségű – stadion, melynek szinte egyetlen funkcionális problémája adódott az idők során (amikor épült, ez még fel sem merült): az, hogy a tv-közvetítésekhez szokott néző ma már a szabadtéren játszott sporteseményeket is kizárólag esőtől védett lelátóról hajlandó a helyszínen megtekinteni. Az épület korszerűsítésére kiírt, s korábban eredményesen befejeződött tervpályázat – melynek szakmai tanulságait az egyik díjazott, Csizmár Gyula a cikkben egyértelműen és világosan ismerteti – tanulságai ugyancsak kivétel nélkül a rekonstrukció mellett szólnak. Ha pedig az esztétikai, az építészszakmai és a gazdasági indokok nem lennének elegendőek, Dávid Károly és társainak a cikk végén ismertetett alkotói magatartása önmagában is elegendő okot szolgáltat ahhoz, hogy a „mű” megtartása, illetve továbbépítése és rekonstruálása mellett döntsünk. Egy korábban épületrekonstrukcióért Ybl-díjat kapott építész:
KŐNIG TAMÁS
(BUDAPEST)
