Kína – égi tünemény
A Tibetet és Kínát összekötő vasúti pálya 814 kilométeres első szakaszát az 1980-as évek közepén adták át, ezt bővítették csaknem ötmilliárd dollárból további 1142 kilométerrel 2006 júliusára, így a pálya elérte a tibeti fővárost, Lhászát. A beruházással Peking több vasúttörténeti világrekordot megdöntött. A 960 kilométeres második szakasz túlnyomó része négyezer méteren vagy még följebb kanyarog, ezzel élen jár a világ legmagasabban fekvő vasútvonalai, alagútjai és pályaudvarai között. Mivel ilyen magasságban a levegő oxigéntartalma feleakkora, mint a tenger szintjén, speciális vasúti szerelvényeket terveztek a vonalra, melyekben nyomáskiegyenlítő kabinok és oxigénellátó rendszerrel felszerelt helyiségek vannak.
Peru – inka járat
Peru első számú turistaattrakcióját, a Machu Picchut majdnem egymillió turista keresi fel évente. Többségük vonattal közelíti meg az 1983 óta az UNESCO-világörökség részét képező inka várost. A páratlanul izgalmas és látványos vasúti kaland több mint kétezer méter magasságban, szakadékok peremén halad. Az őserdőn át futó, máshol az Urubamba folyó kanyarulatait követő vasútvonalon a leghosszabb ideje a brit Orient Express Hotels cég tulajdonában lévő Perurail szállít utasokat: a járatok közül a legdrágább a Machu Picchut felfedező amerikai Hiram Binghamról elnevezett luxusszerelvény.
Norvégia – fjordkapcsolat
Vadregényes hegyi tájakon visz a norvég Flam vasúti pálya, amely a 866 méteren fekvő hegyi falut, Myrdalt köti össze a Flam nevű településsel Európa leghosszabb, 205 kilométeres fjordja, a Sognefjord csücskében. Az alig több mint 20 kilométeres, 11 megállóból álló vasútvonal a legmeredekebb Európában: 863 méteres szintkülönbséget fut be. Az 1940 óta üzemelő vasút nyomvonalát körülvevő táj szépsége tavaly több mint félmillió turistát vonzott. Szeptember és május között napi 9-10 járat indul 13 kocsival, a téli időszakban pedig 3-4 szerelvény fut neki az egyórányi, 20 alagutat és egy hidat érintő útnak.
Svájc – óramű
Pontos, mint egy svájci óra az Alpokat bejáró, szerpentineket követő, mély szakadékokat átszelő hidakon, hegyóriásokba vájt alagutakon áthaladó, keskeny nyomtávú Gleccser expressz. A világ leglassúbb expresszvonata, átlagsebessége 30 kilométer óránként, a St. Moritz vagy Davos és Zermatt közti alig 400 kilométeres távolságot majdnem nyolc óra alatt teszi meg 291 hídon, 91 alagúton át. Épp a lassúság az erénye, az ultramodern panorámakocsikban utazóknak így bőven van idejük gyönyörködni az alpesi tájban. Évente több százezren váltanak jegyet a Gleccser expresszre, amelynek az Albula-hágónál lévő szakasza a világörökség része.
Oroszország – cári nagyság
A világ leghosszabb vasútvonala, a Moszkvát Vlagyivosztokkal összekötő transzszibériai, 9288 kilométert szel át. Építését, melyre másfél milliárd aranyrubelt költött a cári Oroszország, 1891. május 31-én kezdték meg. Az első járat 1903 novemberében indult, akkor még Szentpétervárról, és 16 nap alatt ért célba a vlagyivosztoki végállomáson. Egészen 1905-ig kompokon jutottak át a szerelvények a Bajkál-tavon, mígnem elkészült az elkerülő szakasz. Mára a csaknem kilencven városon, nyolc időzónán, végtelen sztyeppéken, erdőkön, tavakon és folyókon áthaladó járat menetideje jelentősen csökkent, a távot az Oroszország expressz 148 óra alatt teszi meg.
