Az amerikai republikánus elnökjelöltségért küzdők élvonalába került a 68 éves Newt Gingrich, akinek kampánycsapata nyáron szétesett, és mostanában épül újra. Annak köszönheti előretörését, hogy pártja konzervatívjai újabban benne látják azt, aki a volt massachusettsi kormányzót, Mitt Romney-t le tudja győzni, és jövő novemberben összecsaphat a demokrata Barack Obamával a Fehér Házért. Az eddigi anti-Romney-favoritok közül Michele Bachmann és Rick Perry az intellektuális felkészületlenségével, a múlt héten visszalépett Herman McCain pedig a nőügyeivel is leírta magát.
Gingrich Newton Leroy McPherson néven született 1943-ban Harrisburgben. Szülei nem sok időt töltöttek együtt, az akkor 17 éves anyja a gyors esküvőt követő háromnapi együttélés után kitette erőszakos férje szűrét, elvált, majd 1946-ban hozzáment a második világháború frontjait megjárt Bob Gingrich katonatiszthez, aki azonnal a nevére vette a kisfiút. Newt bújta a könyveket, különcnek számított, csökönyössége és a nyilvánosság iránti vonzalma hamar jelentkezett. Gyerekkorában paleontológusnak készült, és 12 évesen Harrisburgben azzal állított be a polgármesterhez, hogy létesítsenek állatkertet a városban – ötletéről a helyi lap is írt. Életre szóló élményt szerzett, amikor 1958-ban családjával együtt ellátogatott a franciaországi Verdunbe. Az első világháború egyik legvéresebb csatájának színhelyén a 130 ezer azonosítatlan halott csontjait tartalmazó osszárium a tizenéves Gingrich érdeklődését a történelem és a hasonló vérontást megakadályozni képes politika felé fordította.
Középiskolásként nem került be az amerikaifutball-csapatba – jókora fejére állítólag nem találtak sisakot –, beleszeretett viszont hét évvel idősebb matektanárnőjébe, akit egyetemistaként feleségül vett, és két lányuk született. A diplomamunkáját az európai politikáról, doktori disszertációját pedig Belga Kongó oktatási rendszeréről írta, majd egy Georgia állambeli kisváros főiskoláján lett történelemtanár. Harmadik próbálkozásra, 1978-ban jutott be a washingtoni képviselőházba. Konzervatív ideológiát kidolgozó csoportot alapított, átvette a republikánus jelöltek felkészítését végző szervezet vezetését, 1989-ben pedig az általa kiprovokált etikai vizsgálat hatására mondott le Jim Wright, a képviselőház demokrata elnöke.
Gingrich jutalma a frakcióigazgatói poszt lett, gyorsan szélesítette bázisát, és a nevével fémjelzett Szerződés Amerikával című konzervatív kiáltványban megfogalmazott célok segítségével a republikánusok 1994-ben, négy évtized után többséget szereztek a képviselőházban. A házelnökké emelkedett – a Time magazin által 1995-ben az év emberévé választott – Gingrich időnként együttműködött Bill Clinton demokrata elnökkel, ám többnyire tengelyt akasztott vele. A nem éppen a szerénységéről ismert politikus végül belebukott a kormányzat megbénításába és a Clinton elleni alkotmányos vádemelés keresztülerőltetésébe. A kudarcos 1998-as választást követően házelnöki posztjáról és mandátumáról is lemondott.
Utólag kiderült, hogy Clinton szexbotrányának elítélése közben maga is csalta második feleségét a nála 23 évvel fiatalabb munkatársával, akit később nőül vett. A család fontosságát kampányaiban hangsúlyozó politikusnak – aki beszédeivel, tanácsadói tevékenységével és könyveivel multimilliomossá vált – mindig a szemére vetik, hogy első feleségével közvetlenül annak rákműtétje után, a kórházi szobában közölte, válni akar. Nem csak a házasélete volt változatos: első felesége kedvéért lett lutheránusból déli baptista, jelenlegi neje hatására pedig katolikus hitre tért át.
