Az első, klasszikus értelemben vett lábjegyzet megjelenését az 1700-as évekre teszik, a forma a 18. században indult virágzásnak. Eleinte az elbeszélésekhez fűzött ironikus megjegyzésekhez használták, hogy ne a szöveg közben törjék meg az olvasás menetét. A tudományos életben a 19. században vált gyakorlattá a lábjegyzet használata lapalji hivatkozásokhoz, alkalmazása napjainkban kezdett megkérdőjeleződni, a elektronikus szövegekben elhelyezhető linkek megjelenésével.
Kellenek-e ma még egyáltalán a lábjegyzetek?
Mi a szerepük a lábjegyzeteknek, van-e egyáltalán szükség a használatukra, vagy szerepüket átveszik a linkelt hivatkozások?
Benyújtották a javaslatot: így emelné meg a dohánytermékek jövedéki adóját a kormány
„Fáj az elengedés” – Tarr Zoltán a külföldi magyar kulturális intézetekről
A kulturális tárca nem tudta megtartani a külföldi kulturális intézeteket, a külügy vette át.
