Vlagyimir Putyinnal is találkozhat hamarosan a kortárs orosz irodalom egyik legnépszerűbb alakja, a műveivel külföldön is sikert sikerre halmozó Borisz Akunyin. A miniszterelnök kész ugyanis a párbeszédre az őt élesen bíráló ellenzék képviselőivel, akik közé az író is tartozik. Akunyin a tavaly decemberi parlamenti választásokat kísérő visszaélések elleni tiltakozó akciók egyik vezetőjévé vált, és több más közéleti személyiséggel, irodalmárokkal, zenészekkel, újságírókkal együtt kezdeményezője volt a múlt héten megalapított társadalmi szervezetnek, a Választók Ligájának. E mozgalom célja, hogy őrködjön a választások tisztasága fölött, de nem akar párttá válni, és a politikusoktól – még a parlamenten kívüliektől is – távol tartja magát.
A sok millió példányban eladott történelmi krimijeiről ismertté vált író egy katonatiszt és egy orosztanárnő gyermekeként, Grigorij Cshartisvili néven született 1956-ban Grúziában. Írói álnévválasztása is társadalmi érzékenységére utal: a szlávos hangzású Akunyin japánul – két írásjelből összerakva – olyasmit jelent, hogy dühös ember, törvényen kívüli, betyár. Cshartisvili japán szakos történészként szerzett diplomát a moszkvai Lomonoszov Egyetemen, az irodalmi életbe műfordítóként került be, japánról és angolról ültetett át alkotásokat oroszra, majd a Külföldi Irodalom című folyóirat főszerkesztő-helyettese volt, és ő vezette a húszkötetes japán irodalmi antológia kiadását.
Első saját művével – még hivatalos nevén – 1999-ben jelentkezett, de a befutást a 2000-es évek elején hozták meg neki a leghíresebb hőséről, Eraszt Fandorin XIX. századi detektívről szóló, Borisz Akunyinként kiadott regényei. Nem egyszerűen írónak, hanem bestsellerírónak vallja magát, mondván, az előbbi magának, az utóbbi pedig olvasóinak alkot. Azt sem titkolja, hogy az Akunyin „márkát” egyszerre szánta művészeti és üzleti vállalkozásnak. Nemrég internetes blogjában felfedte, hogy az Anatolij Brusznyikin és az Anna Boriszova írói álnevek mögött is ő rejtőzik.
Több külföldi elismerést is kapott, műveiből filmek készültek, írt színdarabokat, négy éve pedig az Esquire amerikai folyóirat orosz kiadásában levelezés útján készült interjút publikált Mihail Hodorkovszkijjal, a Jukosz olajtársaság gazdasági bűncselekmények vádjával – de sokak szerint főleg politikai okokból – börtönre ítélt egykori vezérével. Akunyin – aki a kormányfő kemény bírálójaként nemrég meghirdette Oroszország „amputyinálásának” tervét – úgy gondolja, hogy hazájában most a nyílt és a zárt társadalmi modell háborúja folyik, és a posztszovjet igazságszolgáltatás történetének „legszégyenteljesebb lapjaként” értékeli a Jukosz-pert.
Putyin a minap nyilvánosan célzást tett Akunyin grúz származására, bár az író kétéves kora óta Moszkvában él, lakása a város egyik központi negyedében van, amely gyakran a regényeiben is megjelenik a cselekmények helyszíneként. A választási csalások elleni első, tavaly december 10-én tartott tüntetésre Franciaországból sietett haza, ahol „egy csendes faluban” dolgozik újabb Fandorin-könyvén. Az interneten híre is ment, hogy háza, sőt egyenesen kastélya van Franciaországban, az orosz sajtó pedig arról ír, hogy vaskos gázsit kap műveiért. Ő maga erről azt mondta: „mivel országunk nem gazdag, lehet, hogy burzsujnak számítok”. Akunyin első felesége japán volt, a második pedig orosz korrektor és fordító, aki amolyan menedzserként is dolgozik mellette. A gyermektelen író igazi társasági ember hírében áll, szívesen találkozik a barátaival, szeret utazni és kedveli a számítógépes játékokat.
