Újabb sajátos emlékművel lesz „gazdagabb” Európa legszebb fővárosi folyópartja, a pesti Duna-part. A politikai és rövid távú üzleti érdekek csatározásának sajátos honi mementójaként valószínűleg jó ideig befejezetlen marad a CET néven ismertté vált futurisztikus üvegbálna. Eredetileg olyan multifunkcionális központnak szánták, amelyben a kultúra is hangsúlyos szerephez jut: a világhírű holland építész, Kas Oosterhuis tervei alapján készült épület 12 ezer négyzetméter üzletileg hasznosítható területén 72 bérbe adható helyiség mellett egy 1050 fős rendezvényközpont, valamint egy tetőterasz várná a látogatókat.
A CET. Partra vetve
Fazekas István
A CET megrendelője a 2008. június 9-én létrejött megállapodás szerint a Fővárosi Közgyűlés, hitelezője a Magyar Külkereskedelmi Bank Zrt., beruházója és majdani üzemeltetője pedig a Porto Investment Hungary Kft. – lett volna. Tavaly azonban a felek szerződést bontottak, s a legújabb, váratlan fordulat szerint a műemléki környezetbe tervezett látványos épület megnyitása beláthatatlan távolságba került: februárban a IX. kerületi önkormányzat jegyzője arról értesítette az érdekelteket, hogy Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes kérésére a kerület megszüntette a 2011 áprilisa óta zajló használatbavételi engedélyezési eljárást. Pedig a hosszadalmas procedúrából már csupán négy, a főváros hatáskörébe tartozó engedély hiányzott.
Mi következik ebből? Először is a CET építői, a generálkivitelező és alvállalkozói – összesen 600 szakember – továbbra sem kapják meg az elvégzett munkájuk után járó 1,5 millió eurót, valamint a tőlük visszatartott jóteljesítési garancia összegét, ami további 1,3 millió euró. A munkadíj késedelmes kifizetése miatt tavaly júniusban már tüntettek a vállalkozók a Fővárosi Közgyűlésen, pedig akkor még úgy tűnt, az önkormányzat is sürgeti a mielőbbi használatbavételt. Most még nem tudni, hogyan reagálnak arra, hogy a Porto Investment Hungary Kft. és a Fővárosi Közgyűlés közti vita miatt beláthatatlan távolságba kerül az őket megillető összeg.
Legalább ilyen súlyos következmény, hogy ha nincs használatbavétel, nincs garanciális javítás sem. Márpedig Nagyunyomi-Sényi Gábor, a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. (BFVK) vezérigazgatója a Fővárosi Közgyűlés gazdasági bizottságának ülésén azt mondta: „eléggé pontos kalkulációink vannak (...) 600 millió forint az, (ami) egy hibásan kivitelezett háznak a kijavítására és a háznak a befejezésére” kell. Arra a kérdésre pedig, hogy milyen szakértői vizsgálatok alapozzák meg ezt a számot, azt válaszolta, hogy a BFVK „önálló gazdasági társaság, az általunk megrendelt szakértői anyagok a társaság tulajdonát képezik, nem közérdeklődésre szolgáló anyagok, nem kívánjuk egyéb kezekbe adni”. Ahelyett hogy ezt a 600 millió forintnyi javítást valahogy behajtanák a beruházó Portón, a főváros inkább hagyja szétrohadni a csaknem kész épületet, vagy a saját költségvetéséből teremti elő ezt az összeget, és a BFVK végezteti el a szükséges javításokat. Közbeszerzés nélkül, hiszen, ahogy Nagyunyomi-Sényi mondja, „a BFVK egy százszázalékosan fővárosi tulajdonú társaság (...) itt a jogi megítélés szerint közbeszerzésre nincsen szükség, mivel (...) nem kívánunk új kivitelezőket ebbe bevonni”. A közgyűlés 2011 végén megszavazott ugyan 81 millió forintot az üzemeltetésre és a hasznosítás előkészítésére, valamint 275 milliót az építőipari munkákra, ám ez a tavalyi évre szólt, és nem is volna elég.
A Porto 2012 januárjában vételi ajánlatot tett az épületre, ám hiába. A CET úgynevezett mpp (municipality private partnership) konstrukcióban épült, a projektet a beruházó finanszírozta, egyúttal vállalta, hogy 25 éven át saját költségén karbantartja és üzemelteti az épületet, amelynek tulajdonosa a főváros marad. Utóbbi nem is járult hozzá a beruházás költségeihez. A Porto ajánlatáról a közgyűlés zárt ülésen tárgyalt, és úgy döntött, hogy azt „a vételi ártól függetlenül megalapozatlannak és jogi szempontból érvénytelennek tartja, s a vételi ajánlatot elutasítja”. A pillanatnyi helyzet szerint tehát a súlyos pénzügyi gondokkal küzdő főváros sem eladni, sem a beruházóval garanciában, azaz ingyen befejeztetni nem akarja a legalább 6 milliárd forintos értékkel növelt épületegyüttest – ám annak használatbavételéről is lemondott.
HAJDÚ ÉVA
