Rolls-Royce – névjárat
Hazatolta újonnan rendelt, összes spórolt pénzét felemésztő, de működésképtelen francia autóját a manchesteri szerszámkészítő, majd elhatározta, inkább tervez magának egy jobbat. Frederick Henry Royce 1904-es modelljére le is csapott Charles Rolls arisztokrata versenyző, autókereskedő, aki felajánlotta szolgálatait, cserébe elnevezte az autót Rolls-Royce-nak. A logónál is híresebbé vált az Akropolisz oszlopai után megmintázott hűtőrács, és a motorháztetőn 1911 óta díszelgő, ezüstből, később nikkelből öntött, szárnyas nőalak. A szecessziós remekmű prototípusa az egyik első tulajdonos, a The Car magazin szerkesztőjének kérésére készült: Charles Sykes szobrásznak Lord Montagu titkárnője, Eleanor Velasco Thornton állt modellt, aki kék vér híján hosszú évekre a lord titkos szeretője maradt.
Aston Martin – szárnyas csiga
Tengeri állattá vált századik születésnapjára az angol luxusautó szárnyas logója: az idei ünnepi évadra felújított ősembléma százpontos verziójának pöttyei az alapítás óta eltelt éveket jelképezik, a pontok csigaházas polip, azaz nautilus alakzata pedig a folyamatos növekedést szimbolizálja. A James Bond kedvenceként elhíresült autó Lionel Martin és Robert Bamford versenyző barátságából született, egy hosszú hegymászás után, 1913-ban. Először közös autóforgalmazásban állapodtak meg, majd saját prototípus gyártásába kezdtek. A Londontól északnyugatra található autóverseny-színhely, az Aston Hill és az egyik „feltaláló” nevének összeillesztéséből született luxusmárka évfordulóját júliusban ünneplik országszerte.
Maserati – címerszigony
Középkori kút a forrása az egyik legismertebb olasz luxusautó logójának: a bolognai székhelyű Maserati gyár emblémájához a főtér 1563–1566 között készült díszkútjának központi bronzfigurája, Neptunusz tengeristen adta az ötletet. A Giovanni da Bologna németalföldi szobrász csúcsalakjának kezében látható háromágú szigonyt – amely Bologna jelképe is – a hétgyerekes Maserati család egyetlen, autóversenyzéssel, -tervezéssel nem foglalkozó leszármazottja, a festő Mario értelmezte át márkajelzéssé: kék alapon vörös szigonnyá. Az Ernesto, Ettore és Alfieri által 1914-ben alapított javítóműhely, majd autógyár, amely azóta Modenába költözött, 1926-ban készítette el versenyautóból átalakított első Maseratiját, a 120 lóerős, 180 km/h végsebességű Tipo 26-ot, amely már viselte a szigonyt.
Ferrari – emlékló
Grófi örökségként vált a Ferrarik jelképévé az ágaskodó paripa. A szerencsehozó lovat az első világháború idején viselte repülőjén a családi címer lovára is emlékezve Francesco Baracca olasz vadászpilóta. 1918-as halála után öt évvel ajánlotta fel a lovat édesanyja a ravennai autóverseny győztesének, Enzo Ferrarinak, hogy fesse fel a motorháztetőre. Az Alfa Romeo tesztpilótájaként, tervezőjeként és igazgatójaként is ismertté vált Ferrari 1932-es versenyen vezetett Alfájára került fel először a paripa, majd 1940-ben saját nevével alapított autógyárának emblémájává vált. Az eredetileg fehér alapon megjelent piros lovat fekete színűre, a hátteret szülővárosa, a balzsamecetéről is híres Modena címerszíne után kanárisárgára változtatta, megfejelve az olasz zászlóval, rajta a Ferrari versenyistálló „S. F.” rövidítésével.
Lamborghini – bikarivális
Színt vitt az olasz iparmágnás, Ferruccio Lamborghini életébe a Ferrari: az 1963-as alapításkor merészen rivalizáló, traktorgyárosként meggazdagodott gyáralapító saját emblémájába „átörökítette” a modenai sárga aranyos árnyalatát. A Bologna szomszédságában felnőtt, később komoly sikereket elért, dúsgazdag tulaj azonban a saját szenvedélyét örökítette meg a szintén fekete címerállattal: kedvenc bikaviadalainak hősét, a fújtató bikát delegálta a jelképes felületre. A bika jegyében született Lamborghini több száz későbbi modelljének egy-egy bikafajta vagy a bikaviadalok világának szereplője után adott nevet.
