Zuhanórepüléssel nyitott hétfőn ötheti zárva tartás után az athéni tőzsde: a legnagyobb, 30 százalékos esést a likviditási válsággal küszködő bankok papírjai szenvedték el, miután a lakosság tömegesen vette ki megtakarításait a pénzintézetekből abban az államcsődközeli helyzetben, amelyet a radikális baloldali Sziriza januári hatalomra kerülése váltott ki. Néhány hete pénzfelvételi korlátozást is bevezettek. A bankok közül az első számú vesztes a legnagyobb pénzintézet, az 1841-ben alakult National Bank of Greece volt, amely a kapitalizációja harmadát vesztette el néhány óra alatt. Az a különös helyzet állt elő, hogy az athéni pénzintézet kevesebbet ér, mint törökországi leánya, a 3 milliárd eurós kapitalizációjú Finansbank. Athén tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal, a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Központi Bankkal a harmadik, 86 milliárd eurós hitelcsomagról, amelyből szakértők szerint 25 milliárd eurót a bankszektor feltőkésítésére kellene fordítani. A vezető kormánypárt, a Sziriza pártlapja, az Avgi közben megszellőztette, hogy a tárgyalás alatt álló 86 milliárdos csomagból a várhatóan augusztus elején hozzáférhető 24 milliárd eurós első részlet felét a négy vezető pénzintézet feltőkésítése vinné el. Az athéni az egyik legkisebb európai tőzsde, mindössze 243 vállalati jegyzéssel, kapitalizációja pedig még a hétfői újranyitást megelőző árfolyamzuhanás előtt is mindössze 40 milliárd euróra rúgott.
Vérszegények a görög bankok
