A világ idei legnagyobb tőzsdei bevezetése során összesen 1400 milliárd jen (11,6 milliárd dollár) értékben ad el részvényt az állami kézben lévő Japan Post Holdings postai konglomerátum, illetve két leányvállalata, a Japan Post Bank és a Japan Post Insurance. A végleges kibocsátási árfolyamot október végén rögzítik, és a három papír november 4-én kezd forogni a tokiói tőzsdén. A bevezetés a legjelentősebb lesz Japánban azóta, hogy az NTT Docomo távközlési vállalat 1998-ban 2100 milliárd jenért adott el részvényeket. Mindhárom postai cégben 11-11 százalékos tulajdont szerezhetnek a magánbefektetők, a tervek szerint a papírok 20 százaléka külföldieké, 80 százaléka japánoké lesz. Az utóbbi pakett 90-95 százalékát kisbefektetőknek szánják, mert az Abe Sinzo vezette kormány szeretné, ha a lakosság bankbetét helyett több pénzt tartana részvényekben. A postaprivatizáció tervét egy évtizede Koizumi Junicsiro akkori miniszterelnök vetette fel, de megvalósításához számos politikai és gazdasági akadályt kellett eltüntetni. A japán állami posta az ország minden szegletében ott van, összesen 24 ezer egységet működtet, és 200 ezer embert foglalkoztat. A Japan Post Bank 200 ezermilliárd jen (1660 milliárd dollár) lakossági megtakarítást kezel, mert a japánok főleg nála helyezik el betétként a megtakarított pénzüket.
Japán postaprivatizáció
