Miféle szándék vezetheti az osztrák kancellárt az Orbán Viktor elleni kirohanásaival? – találgatják Ausztriában az eddigi pályafutása során inkább konfliktuskerülő, de a populizmustól nem idegenkedő Werner Faymann keménykedésének indítékait. A szociáldemokrata politikus hét éve ül a kancellári székben, és irányítja pártját, ennek ellenére kevesen mondhatják el magukról, hogy ismerik, mert átláthatatlan személyiségnek tartják.
Az 1960-ban Bécsben született Faymann az osztrák főváros XV. kerületében, Liesingben nőtt fel, s ma is ott lakik a szüleitől örökölt családi házban, második feleségével és két lányával. Rajong a gyermekeiért, akikkel leginkább a közös reggelinél találkozik, de napközben többször is beszél velük telefonon. „Faymann hivatalos életrajzában több a fekete lyuk, mint a világszerte megvetett egykori osztrák elnök Kurt Waldheimében, ez egyetlen más demokráciában sem fordulhatna elő” – állítja Andreas Unterberger, a Die Presse című napilap volt főszerkesztője. Nem ő az egyetlen, aki szóba hozza, hogy nincs nyoma Faymann érettségijének, és zavaros az egyetemi pályafutása is. A bécsi jogi fakultásra iratkozott be, ahol egyes verziók szerint négy félévet tanult, más források alapján viszont egyetlen vizsgát sem tett le. Azt maga a kancellár sem tagadja, hogy az egyetemi tanulmányait nem zárta le – ennek ellenére gyakran szólítják őt a címkóros Ausztriában dr. Faymann-nak –, taxizásból kényszerült fenntartani magát.
Az viszont biztos, hogy már a gimnáziumi évek alatt belépett a kerületi szocialista ifjúsági szövetségbe, egyes munkatársait – például Doris Bures parlamenti házelnököt – mindmáig ebből a korszakból viszi tovább magával. Faymann a sorkatonai hónapokat kiváltó polgári szolgálatot is az egyik pártközeli szervezetben végezte, s már 25 évesen, szakmai tapasztalatok híján is tanácsadó volt a Zentralsparkasse pénzintézetnél. 1985-ben bekerült a bécsi önkormányzatba, s elindult a több mint két évtizeden át tartó ottani karrierje. A lakásosztály nagy hatalmú vezetője lett, amit elsősorban az SPÖ legnagyobb befolyású politikusának, Michael Häupl polgármesternek köszönhetett. Abból az időből ered Faymann jelentős politikai felismerése, miszerint nincs fontosabb a médiánál, az állandó közszereplésnél. A lakáshivatali évekből eredeztetik legendás barátságát a Kronen Zeitung (Krone) című napilap egykori tulajdonos-főszerkesztőjével, Hans Dichanddal, akinek akkora volt a befolyása, hogy miniszterek, sőt az államelnök is előszobázott nála. A pletykát, hogy Faymann a törvénytelen gyermeke lenne Dichandnak, sohasem erősítették meg, azt viszont sokan látták, hogy gyakran ülnek együtt egy előkelő, de félreeső kávéházban. Faymann városfejlesztési akciói pedig rendre kellő hírverést kaptak a milliós példányszámú napilapban.
Azt is a mentora, Häupl találta ki 2008 nyarán, hogy a válsággal küzdő SPÖ éléről mozdítsák el Gusenbauer kancellárt, s ültessék helyébe az akkor már infrastrukturális miniszterként csillogó Faymannt. Utóbb kiderült, hogy az ellenőrzése alá tartozó nagyvállalatokat – például az útépítő Asfinagot – felszólította: vaskos összegekért hirdetéseket rendeljenek napilapoktól, mindenekelőtt a Kronétól. Az újságok cserébe ékesszólóan méltatták az infrastrukturális tárca vezetőjének hozzáértését. Az „árukapcsolásból” botrány lett, az ügy parlamenti vizsgálóbizottság elé is került, ahová a már kancellár Faymann nem ment el.
Az utóbbi hét évben az SPÖ minden önkormányzati választáson gyengült – egyedül Karintiában jutott miniszterelnöki pozícióba –, Salzburgot, Stájerországot elveszítette, és Burgenlandban csak a szélsőjobboldali Szabadságpárttal szövetkezve maradt talpon. Faymann az összes kudarcot túlélte, s az EU-ban is túllépett a kezdeti sikertelenségen. Állítólag Angela Merkel mondta évekkel ezelőtt, hogy Faymann ötletek nélkül utazik Brüsszelbe, ahonnan aztán a német kancellár véleményével mint a sajátjával tér haza. Ezt valótlannak nevezte az angoltudásában is megerősödött Faymann, aki tanácsadóira hallgatva a görög válság vége felé váratlanul Alexisz Ciprasz Sziriza-vezér legjobb barátjának a maszkját kapta fel. Most, az októberi bécsi helyhatósági választások előtt pedig az osztrák nép humanizmusát magasztalja fel, amikor magyar kollégáját ostorozza.
