A bizonyítékok részletes felsorolása sértené „az eljáráshoz fűződő érdeket”, valamint a személyiségi jogokat – tudta meg a HVG a Fővárosi Főügyészség sajtóosztályától, miért nem hozható nyilvánosságra a Quaestor-ügy több mint 1500 oldalas vádirata. A vád szerint Tarsoly Csaba, a Quaestor cégcsoport főnöke és bűntársai egy évtizeden át mintegy százmilliárd forintos kárt okoztak több mint harmincezer ügyfélnek. A részletes bizonyítékokat egyelőre titkoló Ibolya Tibor fővárosi főügyész leszögezte, hogy a főbűnösnek tartott Tarsoly és tíz társa (cégvezetők, könyvelők, informatikusok) 2007-től bűnszervezetben működtette a 47 társaságból álló cégbirodalmat, elsikkasztva az ügyfelek vagyonát. (Pénzt is moshattak, de ez ügyben még tart a külföldre is átnyúló nyomozás.) A sikkasztás több fronton zajlott, például úgy, hogy az ügyfelek értékpapírjait a saját számláikra vezették át vagy fiktív kötvényeket árultak, továbbá Tarsoly milliárdos összegű készpénzt vitt ki a cégekből. Az ügyész 25 évi börtönt szeretne Tarsolynak. A történet annyiban emlékeztet a jóval kisebb léptékű Kulcsár-ügyre, hogy kezdetben az egykori sztárbrókert is egyedüli fő felelősnek kiáltották ki, majd amikor ennek büntetőjogi következményei már nem lehettek, kiderült: elit ügyfélkörének egy része a cinkosa volt. Az ügyészség most nem vizsgálja Tarsoly politikai kapcsolatait, arra viszont utalt, hogy a korábbi kormányok idején a felügyeleti hatóságok elnézőek voltak Tarsolyékkal. A HVG értesülései szerint a vádlottak vitatják a nekik tulajdonított kár nagyságát.
Kész a Quaestor-vád
