Nemcsak az életkor, a jövedelem vagy az iskolai végzettség befolyásolhatja, hogy valaki merre helyezi el magát a politikai palettán: egy friss kutatás szerint még az is összefügghet ezzel, hogy valaki bal- vagy jobbkezes-e.
A Conversation című portálon ismertetett kutatásban összesen 1404 embert kérdeztek meg 18 nyugati országban – köztük Franciaországban, Németországban, az Egyesült Államokban, Olaszországban és Spanyolországban –, hogy kiderítsék: összefügg-e a kézhasználat azzal, milyen politikai nézeteket vallunk.
A résztvevőknek a vizsgálat során jelölniük kellett, melyik kezükkel írnak, majd egy tízfokú skálán elhelyezniük magukat a jobboldaltól a baloldalig. A kutatók ezt követően összegezték az eredményeket, valamint számos más tényezőt, köztük az életkort, a jövedelmet, a nemet és az iskolai végzettséget is figyelembe vették. Az eredmények alapján azok,
akik balkezesként nyilatkoztak, átlagosan körülbelül fél ponttal balosabbnak vallották magukat, mint a jobbkezesek.
Ez elsőre csekély különbségnek tűnhet, ám a kutatók szerint nem elhanyagolható eltérésről beszélünk: a vizsgált mintában például a nők átlagosan 0,4 ponttal kerültek közelebb a férfiakhoz képest a bal szélhez – vagyis a kézhasználat még a nemek közti különbségnél is hangsúlyosabb volt.
A kutatás ugyanakkor nem reprezentatív az egyes országokra nézve, mivel online kérdőívet használtak, és a válaszadók jelentős része az Egyesült Királyságból származott. Azonban az összefüggés akkor is megmaradt, amikor a brit résztvevőket kihagyták az elemzésből.
A kutatás emellett egy fontos csavart is tartogatott: a résztvevőket nemcsak arról kérdezték, hogy bal- vagy jobbkezesnek tartják-e magukat, hanem arról is, melyik kezüket használják különböző hétköznapi tevékenységekhez, például íráshoz, ollóhasználathoz vagy fogmosáshoz.
Amikor a kutatók ez utóbbit vizsgálták, eltűnt a politikai nézetekkel kimutatott összefüggés. Ez azért lényeges, mert ha a jelenség mögött elsősorban biológiai ok állna, akkor annak a mindennapi balkezes tevékenységekben is meg kellene jelennie. Az eredmény ráadásul különösen erősen jelentkezett Franciaországban, Spanyolországban és Olaszországban, ahol a „baloldal” és a „jobboldal” közötti politikai megkülönböztetés hangsúlyosan jelen van a közbeszédben. Ezek az eredmények a szerzők szerint arra utalnak, hogy az összefüggés inkább identitásmegélésből vagy szimbolikus mechanizmusokból fakad, mint mélyreható neurológiai különbségekből.
A szerzők több lehetséges magyarázatot is felvetnek. Az egyik szerint a „bal” szó egyszerre utal a kézre és a politikai irányzatra, ami tudat alatt kapcsolatot teremthet a két jelentés között. Egy másik lehetséges magyarázatként azt említik, hogy a balkezesek kisebbségi csoportot alkotnak – a népesség nagyjából 10–15 százalékát teszik ki –, és korábban számos helyen hátrányos megkülönböztetés érte őket. Franciaországban például még az 1970-es évekig is előfordult, hogy az iskolákban jobb kézzel íratták a balkezes gyerekeket.
A kutatók szerint a kisebbséghez tartozás hozzájárulhat ahhoz, hogy valaki nagyobb jelentőséget tulajdonítson a toleranciának és a társadalom többségétől eltérő csoportok védelmének – olyan értékeknek, amelyeket gyakran társítanak a politikai baloldallal.
Mindemellett egy harmadik, neurobiológiai magyarázat is felmerül, miszerint a bal- vagy jobbkezesség részben az agy korai fejlődéséhez kapcsolódik. A balkezeseknél átlagosan valamivel kevésbé egyenletesen oszlanak meg bizonyos agyi funkciók a két agyfélteke között, miközben a két félteke közötti kommunikáció erősebb. Egyes tudósok ezt az agyi szerveződést nagyobb kognitív rugalmassággal és az új ötletek iránti nagyobb nyitottsággal hozzák összefüggésbe, amely tulajdonságok szintén köthetők a baloldalisághoz, noha ezt a hipotézist jelen kutatás eredménye önmagában nem támasztja alá.
Mindez persze nem jelenti azt, hogy minden balkezes tudtán kívül baloldali lenne, ahogy azt sem, hogy a kézhasználat megváltoztatásával bárki politikai nézetei is megváltoznának – hangsúlyozzák a szerzők. Kiemelték: a kutatás inkább arra világít rá, hogy identitásunkat olyan társadalmi tapasztalatok és szimbolikus asszociációk is befolyásolhatják, amelyeknek nem feltétlenül vagyunk tudatában.
https://hvg.hu/tudomany/20260227_balkezesseg-kreativitas-tevhit
Nyitókép: Pixabay
