Argentin adósságalku

Akár tizenötszörös hasznot is elkönyvelhet az a négy amerikai befektetési alap, amely másfél évtizede nyomott áron felvásárolt argentin államkötvényeket. Most kamatokkal és jogi költségekkel együtt 4,65 milliárd dollárt kaphatnak értük. A Mauricio Macri vezette Buenos Aires-i kormány a 75 százalékát fizeti ki annak, amit az alapok egy New York-i bíróságon követeltek. Az argentin parlamentnek ehhez még érvénytelenítenie kell azt a törvényt, amely megtiltja, hogy fizessenek az előző államfő, Cristina Fernández de Kirchner idején „keselyűknek” minősített befektetőknek. Ez áprilisig megtörténhet, és akkor Argentína kötvénykibocsátóként visszatérhet a nemzetközi pénzpiacokra. A latin-amerikai ország 2001-ben csődbe ment, és felfüggesztette mintegy 100 milliárd dolláros adósságállományának törlesztését. A kötvények 93 százalékát birtokló hitelezőkkel sikerült megegyezni a névérték legfeljebb 30 százalékán történő visszafizetésről, ám a pánik idején 20 százalékon vagy az alatt bevásárló amerikai alapok bírósághoz fordultak, és a teljes összeget kérték. Ügyüket segítette, hogy Argentína a kibocsátáskor nem rögzítette a kollektív fellépési záradékot, amely kimondja: ha a kötvény feltételeiben változás áll be – például adósság átütemezésekor vagy elengedésekor –, és azt a hitelezők minősített többsége elfogadja, akkor az a kisebbségben maradtakra is kötelező. AZ IMF szerint a világ országai által más állam valutájában és joghatósága alatt kibocsátott 900 milliárd dollárnyi kötvény ötödénél nincs ilyen klauzula, márpedig baj esetén ez teret adhat a spekulánsoknak. Ilyen kibocsátó például a csőd szélére sodródott Venezuela.