Emily Hauser brit ókortörténész nem éri be azzal, hogy a történelem kizárólag a férfiak történelme. Új kötete Homérosz asszonyainak sorsán keresztül a bronzkori nők életét igyekszik jobban bemutatni.
Az idei nyár egyebek mellett Christopher Nolan Odüsszeia című filmjéről szólt, amely különösen ahhoz képest, hogy egy i. e. VIII. századi ókori görög eposz megfilmesítése, óriási érdeklődést váltott ki a nézőkből. A film mostanra átlépte az 1,5 milliárd dolláros nemzetközi bevételt, ezzel a kétszeres Oscar-díjas rendező eddigi legsikeresebb alkotása lett. Emellett A sötét lovag, az Eredet és a Csillagok között című darabokat is jegyző Nolan új alkotása az IMAX-mozikbeli 450 millió dollár körüli bevételével a formátum történetének legnagyobb forgalmú filmje lett. Az Odüsszeiát a magyar nézők is szerették, eddig több mint 400 ezren váltottak rá jegyet.
Képtelenség lenne grandiózusabb módon bemutatni a trójai háború végét és Odüsszeusz hazatérésének legendáját, mint ahogyan azt a Csillagok között és az Oppenheimer rendezője teszi új filmjében. Aki ezt várta a vadonatúj, negyedmilliárd dollárból készült Odüsszeiától, aligha fog csalódni. De mi van a többiekkel? Kritika.
„Nincsen eposz múzsa nélkül. Nem lehetne trójai háború sem Heléna nélkül, és az Iliász sem kezdődhetne Briszéisz nélkül. Az Odüsszeia pedig nem végződhetne Pénelopé nélkül. Lelkem mélyén tudom, hogy Homérosz asszonyai sokkal fontosabbak annál, mint amilyeneknek a hagyományos nézőpont mutatja őket” – ez már nem Christopher Nolan, hanem Emily Hauser brit ókortörténész, klasszika-filológus hitvallása, akinek Mythica – Legendás hősnők igaz története című kötete szinte az Odüsszeia-filmmel egy időben jelent meg magyarul. A kötet szépen egészíti ki a filmet, ugyanis részben annak nőalakjait (Pénelopét, Trójai Helénát, Kirkét és Kalüpszót) elemzi.
Hauser azonban az Iliászban és az Odüsszeiában olvasható nőalakok vizsgálatánál jóval tovább ment. Egyrészt Homérosz két eposzának nőket érintő minden részét tüzetesen áttanulmányozta, másrészt azt kutatta, hogy
ezeknek a nőalakoknak a sorsa, személyisége, tárgyai mit árulnak el azokról a hús-vér nőkről, akik abban a korban éltek.
Jól ismert modellek az élen.
