Túl szép, hogy igaz legyen? Pedig összeállítottuk a tökéletes nyaralást

Először életművészet Linzben

A csaknem kétezer éves Linzet éppúgy a Duna szeli ketté, mint Budapestet. A nyári kulturális fesztiválok a folyót hatalmas nyitott színpaddá avatják, és az ódon Öreg Torony mellett számos kortárs művészeti és építészeti remekművet is megcsodálhatunk a partról. Ilyenek például a Duna Park metál szobrai, melyek azt a fejlődést szimbolizálják, amit az acélvárosból médiaművészeti központtá alakult Linz az elmúlt évszázadokban megtett. A linzi kikötő pedig a világ legnagyobb szabadtéri graffiti-galériájával büszkélkedhet: a Mural Harbor graffiti-művészei újraértelmezték az ódon folyóparti ipari épületeket.

Az UNESCO által médiaművészeti várossá nyilvánított Linzben a kortárs építészetnek olyan remekei kaptak helyet, mint a Musiktheater – Európa legmodernebb operaháza – és az Ars Electronica Center, a jövő múzeuma. Ez utóbbi, valamint a Lentos Szépművészeti Múzeum épülete (benne a 19. század modern osztrák festészetének klasszikusaival), sötétedés után is káprázatos. A jövőbe enged bepillantani a Voestalpine Stahlwelt (Voestalpine Acélvilág) hatalmas interaktív, multimédiás kiállítótere is, amely nemcsak az acélművesség múltjával, de a legújabb technológiákkal is megismertet egy buszos élménytúra keretében.

Linz óvárosa megőrizte történelmi hangulatát, a nagy melegben is jól esik barangolni a főtér Szentháromság szobrától elindulva az árnyas utcácskák, kis üzletek között, betérni egy-egy helyi vendéglőbe, már csak azért is, hogy egy szelet igazi Linzer torta és egy kávé mellett igazán átjárhassa a látogatót a város hangulata. A hajszálvékonyra szeletelt mandulaforgácsokkal megbolondított Linzer torta 1653-ból fennmaradt leírása a legrégebbi recept a világon. Aki még jobban szeretne elmélyedni a múltban, az ne hagyja ki a Linzi Kastélymúzeumot (Linzer Schloss) sem.

Az estéket stílusosan klasszikus zenével érdemes zárni – akár a Bruckner-ház vagy a Musiktheater koncertjével, operaelőadásával – a lassítás jegyében. A 2017-es év ugyanis Felső-Ausztria fővárosában az Életművészet Éve, és a megnyugváshoz, a pillanatok tudatos megéléséhez a város a lehetőségek kifogyhatatlan kincsestárát kínálja. Aki a kulturális – és kulináris – barangolások közé egy-egy hűsítő strandolást szeretne beiktatni, az tehet egy kirándulást – akár vonattal is – Felső-Ausztria gyönyörű tóvidékére, ahol vitorlázni, szörfözni, búvárkodni is lehet a fürdés mellett.

Fogaskerekűvel a város felett

A Pöstlingberg Élményvilág (Erlebniswelt Pöstlingberg) az egyik legkedveltebb úti cél Linz felett, amely a kontinens legmeredekebb fogaskerekű vasútjával érhető el. Innen közelíthető meg a Linzer Zoo és a barlangvasút is, valamint lenyűgöző panoráma fogadja a hegyre látogatókat.

Utána ínyenckedés és időutazás Grazban

A Linz – Graz közötti 220 kilométert az A9-es autópályán szinte észre sem vennénk, ha nem lenne a táj lenyűgöző, és ha utazásunk végén nem egy egészen más világba érkeznénk. A cseh közelségtől megérintett Linz után feltűnik „Stájerföld” mássága, mediterrán könnyedsége. Központja a Mura partján fekvő Graz, Ausztria második legnagyobb városa. A három oldalról hegyekkel védett város történelmi központját és a Várhegyet (Schlossberg) 1999-ben az UNESCO felvette a világörökségi helyszínek közé, 2003-ban pedig Európa kulturális fővárosa lett. 2010-ben az emblematikus Eggenberg-kastély is felkerült a világörökségi helyszínek listájára, 2011-ben pedig Graz elnyerte az UNESCO „Dizájn városa” címét. 

Graz számos építészeti megoldása, köztük az ultramodern Művészetek Háza is nagyszerű példa arra, hogyan lehet a történelmi korok és a jelen stílusirányzatait harmonikusan ötvözni. A történelmi óváros közepén elhelyezkedő, kék lufira emlékeztető, alaktalan épület (melyet gyakran hívnak barátságos idegennek is a helyiek) és a Schlossberg 1500-as években épült óratornya együtt szimbolizálják a grazi lakosság nyitottságát az újra, miközben megőrzik és óvják klasszikus, hagyományos értékeket is.

A modern és hagyományos keveredésének és együttélésének másik remek példája a Mura folyón található, acélszerkezetből formált hajószerű sziget, amelyet az amerikai Vito Acconci 2003-ban hozott létre annak örömére, hogy Graz megkapta az Európa Kulturális Fővárosa címet. A nyitott kagyló formájú szerkezet – amelyet eredetileg ideiglenesnek szántak, de a graziak beleszerettek és megtartották – mélyen benyúlik a folyóba. Kivilágított fedélzetén jól esik megcsodálni a várost egy vacsora mellől.

Ínyenc Főváros

A gasztrofesztiválokon edződött magyar gyomor számára izgalmas kihívásnak ígérkezik tüzetesen megvizsgálni, mivel érdemelte ki Graz az Ínyenc Főváros kitüntető címet. A kínálat ebben a már mediterránnak mondható térségben messze túlmegy a bécsi szeletek, kolbászkák világán. Aki teheti, augusztusban látogasson el az Ínyenc Fővárosba, foglaljon helyet a Hosszú Asztal mellett, és megadón tűrje, hogy 27 konyhafőnök kényeztesse.

Végül Klagenfurtnál vár Európa egyik legszebb tava, sportparadicsoma

Karintia tartományi fővárosának eredeti hangulatát három kultúra találkozása alakította: a karintiai befolyás érvényesül az életstílusban és a konyhában, az olasz hatás a belváros építészetében, és a szlovén a piacokon és az ünneplés stílusában. Klagenfurt a Déli-Alpokban, a Wörthi-tó keleti öblében található. A tó jól hajózható, kerülhető – és itt van Európa legnagyobb tóparti strandja is – és ráadásul gyönyörű: a tóparti villák mögött káprázatos látvány a Déli-Alpok hegyvonulata.

Érdemes kerékpárt bérelni (vagy vinni), és körbetekerni Klagenfurt környékét. Ellátogathatunk például a Maria Saal-i dómhoz vagy Veldenbe, ahonnan akár hajóval is vissza lehet térni Klagenfurtba. Karintia-kártyával ingyenesen megtekinthető számos közeli kirándulóhely, például a Pyramidenkogel, a világ legmagasabb fából készült kilátótornya, a Karavankák hegyvonulatában található Tscheppa-szurdok, vagy a klagenfurti tartományi székházban látogatható történelmi Címerterem is.

A Pyramidenkogel pontosan 100 méter magas, fából és fémből épült, modern, spirál formájú torony, ahonnan a karintiai tavak és a Karavankák hegyvonulata mellett még a Hohe Tauern csúcsai is láthatók. Föl lehet jutni sportosan is, 441 lépcsőn, de kényelmesen is, az üveg falú panorámalifttel. Fenn három, különböző magasságú kilátóteraszról lehet fotózgatni. De a kilátó igazi különlegessége: a lejutás. A lépcső és a lift mellett a kalandkeresők kipróbálhatják a drótkötelet és a csúszdát is. A Pyramidenkogel büszkélkedhet Európa legmagasabb beltéri csőcsúszdájával: 52 méter magasból 15-20 km/óra sebességgel csupán 25 másodperc a kilátó bejárata. Akiket elkerül a tériszony, azok a drótkötélen való lejutást is választhatják, így közben még a panorámában is gyönyörködhetnek.

A karintiai tartózkodást érdemes felhasználni arra is, hogy az egész évi stressz és rohanás után kicsit visszavegyünk a tempóból. Ennek legjobb módszere, ha az olyan alap életszükségletekre is időt szánunk, mint amilyen az evés, méghozzá úgy, hogy megadjuk a módját. A karintiai Gailtalban hozták létre a világ első slow food travel régióját, felismerve, hogy az utazás igazi élményéhez ma már az is hozzátartozik, hogy a látogatók megmerítkeznek a hagyományos kézművesség és a kulináris élvezetek világában is.

Egy napban, 26 ezer négyzetméteren a világ

Aki Klagenfurtban, a Wörthi-tó körül vagy Karintia más tájain jár, érdemes ellátogatni a Minimundus-ba, ahol kicsiben nézheti meg Európa valamennyi építészeti nevezetességét. A minieurópa ötlete a nemzetközi Save The Children Alapítvány regionális elnökének, Dr. Peter Zojernek a fejéből pattant ki, nem véletlenül: itt a gyermeki világ léptékére lekicsinyítve körbe lehet járni Európa legtöbb építészeti különlegességét, rá lehet könyökölni az Eiffel-toronyra vagy a Szent Péter Bazilikára. Egy napra a felnőttek is kiélhetik itt gyermeki énjüket, és úgy érezhetik magukat a Minimundusban, mint Gulliver Lilliputban.