Szerző:
Ne próbáld meggyőzni a másikat
Más elképzeléseinek megtámadása nem célravezető. Ha szeretnénk a saját igazunkról meggyőzni a másikat, először hallgassuk meg őt is, és ne szakítsuk meg a mondandóját. Figyeljünk az érveire, és amikor ránk kerül a sor, helyezkedjünk a másik fél bőrébe, és az ő szemszögéből nézzünk rá a vita tárgyára. Ezzel azt nyilvánítjuk ki a számára, hogy tiszteletben tartjuk az ő szempontjait is, és képesek vagyunk megérteni őt. A nyerő-vesztes játszma csak újabb konfliktusokat generál, ezért – még ha a másiknak nincs is igaza – ne éreztessük vele, hogy ő a vesztese a vitának, inkább adjuk jelét annak, hogy megértettük és elfogadtuk az ő véleményét is.
Tegyél fel nyitott kérdéseket
Ha vitában állunk valakivel, például meg akarjuk győzni az új számviteli rendszer bevezetésének szükségességéről, tegyünk fel olyan kérdéseket, amelyek lehetőséget adnak arra, hogy kifejthesse nézeteit, érzéseit. A nyitott kérdésekre bőven, kifejtően lehet válaszolni. A zárt (eldöntendő) kérdésekkel szemben a nyitott kérdések (pl. Mi a véleményed?, Mit tudsz mondani…-ról?) elindíthatnak egy beszélgetést, és a versenyző párbeszédeket együttműködővé teszik.
Légy magabiztos
Általában nem hallgatunk a legokosabb emberre a szobában. Egy 2013-as tanulmány megmutatta, hogy inkább azok érveit vesszük figyelembe, akik a többség által elfogadott „szakértelemmel” rendelkeznek. Például jobban hallgatunk IT témakörben egy IT-specialistára, mint egy SSC-ben dolgozó, bölcsészből átképzett help deskesre, még akkor is, ha egyébként utóbbinak van igaza. Bryan Bonner, az Utahi Egyetem professzora szerint az emberek tudatalatt a „szakértelemmel felhatalmazott” emberek véleményére adnak, és nem arra figyelnek, amit az illető valójában mond – mindegy, hogy ez a szakértelem valós alapokon nyugszik-e vagy csak egyezményesen elfogadott. A tények egyáltalán nem bírnak nagy befolyásoló erővel, sokkal inkább a szakértelem az, ami számít, még ha az érv nem is helytálló. Vagyis, ha szeretnénk valakit meggyőzni, be kell számára bizonyítanunk, hogy kompetensek vagyunk az adott témakörben.
Azzal érvelj, amivel az emberek többsége egyetért
A Meggyőzés pszichológiája (The Psychology of Persuasion) című könyvében Robert Cialdini azt írja, hogy a „társadalmi bizonyíték” az egyik legjobb meggyőzési taktika arra, hogy az emberek úgy lássák a dolgokat, ahogyan mi. A társadalmi bizonyíték során azt feltételezzük, hogy a helyzetre adott legmegfelelőbb válasz az, amit a többség is tesz.
Használj grafikonokat
Egy 2014-es tanulmány szerint az emberek megbíznak a tudományban, a grafikonok ezért tűnnek megbízható bizonyítéknak. A tudomány presztízsének hatalmas meggyőzőereje van még az olyan triviális tudományalapú elemek szintjén is, mint a grafikonok.
Az anekdotákon túl
Az egész életében sokat dohányzó, mégis 90 éves koráig élő nagybácsi története csupán egy anekdota. De ha azt szeretnénk, hogy komolyan vegyenek minket, olyan adatokra van szükségünk, amelyek tudományos kutatásokból, reprezentatív mintákból származnak.
Ennél is jobb, ha konszenzusra jutunk. A tudományos konszenzus nem más, mint a tudósok egyezményes véleménye egy adott dologról. Lehet egy-két tudóssal nem egyetérteni, de ha a tudomány képviselőinek többsége hasonló konszenzusra jutott egy adott dologgal kapcsolatban, akkor az azt jelenti, hogy az adott elképzelés számos bizonyítékkal van alátámasztva, és garantált tudáson alapszik.
A Business Insider cikke alapján