A koronavírus járvány számos negatív következménnyel járt, a kitörése óta a közép-európai részvénypiacok alultejesítenek, és értékeltségük is átlagosnak mondható a fejlett piacokkal szemben. A járvány hatása ugyanakkor több gazdasági folyamatot is erősített vagy felgyorsított. A betegség kockázatainak csökkentésére és az érintkezésmentes vásárlásra való igény felpörgette az internetes üzletek piacát, ami a logisztikára is komoly hatással volt. A megnövekedett igény hatására a piaci szereplők sok új létesítményt építettek, vagy bővítettek ki. Ezzel párhuzamosan a cégek törekedtek arra, hogy az új raktárak fenntartható módon, energiahatékonyan, lehetőség szerint minél magasabb szintű automatizáció használatával működjenek.
A raktárautomatizáció jelentősége
A logisztika fejlődése egyszerre szükségszerűség és lehetőség: a globális és lokális kereskedelem volumenének növekedése miatt kötelező fejleszteni a raktározást és szállítmányozást, ugyanakkor a logisztika fejlesztésével a versenytársakhoz képest -további- előnyökre lehet szert tenni. Többek között ezért is éri meg automatizálni a logisztikát és a raktározás folyamatait. A raktár automatizálása azt jelenti, hogy a gyakran ismétlődő, rutinszerű kézi munkát a raktárban lévő, önjáró gépekkel és / vagy számítógépekkel helyettesítik. Ez a fizikai munkavégzést – például az áruk belső szállítását – és a szellemi munkát is érinti. Fontos, hogy lényeges különbség van a kreatív és a gyakorlati gondolkodás között: az előbbi a problémák egyedi megközelítését jelenti, és egyelőre nem létezik olyan mesterséges intelligencia, ami érdemben kiválthatná, az utóbbira pedig jó példa az útvonalkövetés közben az akadályok kikerülése. A raktárakban ma még inkább a részleges automatizáció jellemző, amikor az automatizált és a hagyományos folyamatok egymás mellett vagy egymást kiegészítve működnek.
A Jungheinrich az automatizálás és digitalizáció területén is jelentős fejlesztéseket valósított meg a raktárakban. A raktártechnika, a targoncák és a szoftverek közös rendszerben működnek és egységet alkotnak. Így biztosítják azt, hogy a dolgozók, a gépek és a raktárak megfelelően kommunikáljanak és működjenek együtt. Ezt a célt szolgálják az önvezető targoncák és a több, mint 40 méteres automatizált magasraktárak is. Az automatizálási megoldásokkal kiegészített, vagy csak azokkal működő létesítmények az üzemeléskor kevesebbet hibáznak, elkerülik a felesleges szállításokat, kevesebb balesetet okoznak, és ezáltal jelentősen hozzájárulnak a logisztikában az energiafogyasztás és a károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez is. Remek példa erre a Jungheinrich önvezető targoncái, amely emberi beavatkozás nélkül, a nap 24 órájában tudja tenni a dolgát. Ezek a gépek naponta akár 300 kilométert is megtehetnek anélkül, hogy zavarnák egymást, vagy veszélyeztetnék az üzemben dolgozó emberek testi épségét.
Önvezető munkatárs
Az önvezető targoncák egy központi vállalatirányítási rendszeren keresztül programozhatóak, utasíthatóak arra, hogy milyen feladatokat lássanak el és milyen útvonalakat járjanak be a működésük során. Mivel a rendszer távolról is vezérelhető, a gépeket felügyelő emberek akár home office-ból is szemmel tudják tartani azok munkáját. A targoncák fejlett szenzorai tökéletesen képesek együtt dolgozni a személyi állomány tagjaival, ráadásul az ilyen területen dolgozókat rövid képzéssel fel lehet készíteni a gépekkel való együttműködésre.
Az önvezető targoncaflotta, valamint az intelligens vállalatirányítási rendszer telepítése és kiépítése pénzbe kerül, ám ezek már nem csak a tőkeerős multicégek kiváltságai, megfelelő tervezéssel ugyanis akár egy kisebb cég is kihasználhatja a fejlett logisztikai megoldások előnyeit. Az önvezető targoncák ugyanis akár a nap 24 órájában képesek dolgozni – leszámítva persze azt a rövid időt, amíg feltöltik az akkumulátoraikat – soha nem lesznek betegek, nem mennek szabadságra, így képesek biztosítani a logisztikai folyamatok biztonságát, amely kulcsfontosságú a tavalyihoz hasonló világjárvány esetén.
A raktárautomatizáció törekvéseivel összhangban a vállalat további fenntartható megoldásokkal csökkenti a környezetterhelését: az összes németországi Jungheinrich-telephelyen, köztük a vállalat 6 gyárában kizárólag villamosenergia biztosítja a működést. A fenntarthatósági szempontok érvényesítését pedig a közeljövőben a külföldi telephelyek és gyárak zöld áramra történő átállításával folytatják. A konszern a megújuló villamosenergiára történő váltással mintegy 15 500 tonna szén-dioxiddal csökkentette az üvegházhatású gázkibocsátásának éves mennyiségét Németországban. Ezzel komoly lépést tett a klímasemlegesség felé. A vállalat 2021. február közepe óta maga működteti az első ilyen berendezését a németországi Moosburgban található gyárépületének tetején. A külföldi telephelyek környezetkímélőbb, elektromos energiára történő átállítása érdekében már elkezdődött a telephelyeken a napelemes rendszerek felszerelése. Ennek köszönhetően ott is saját maguk termelhetik meg a megújuló energiát.
Nemcsak a gyárak, de az értékesítési leányvállalatok, így a magyarországi Jungheinrich Hungária Kft. is környezettudatosan szervezi működését. Nemrég például teljesen elektromos meghajtású szervizautókat vásároltak azon technikus kollégák számára, akik földrajzi kiterjedés szempontjából kisebb területeken dolgoznak.
Rengeteg energiát spóroltak meg
A 2019-es üzleti évben a Jungheinrich gyárai és telephelyei Németországban összesen mintegy 45 600 000 kilowattóra villamos energiát fogyasztottak el. Azzal, hogy a vállalat egyáltalán nem használ fosszilis energiaforrásokat, barna- és kőszenet, valamint földgázt a villamosenergia termeléshez az áramfelhasználáshoz kapcsolódó kibocsátásait Németországban nullára tudta csökkenti. Így a hagyományos forrásokból előállított villamos energiával összehasonlítva a Jungheinrich éves szinten 15 500 tonna szén-dioxid kibocsátást kerül el. Ennek a mennyiségnek a légkörből való kivonásához több mint 1800 labdarúgópálya nagyságú vegyes erdő egy éves teljesítményére volna szükség.
Összességében elmondható, hogy a raktárautomatizáció és a fenntarthatósági törekvések céljai a logisztika területén szerencsésen összekapcsolódnak. Ez azt is jelenti, hogy úgy lehet hatékonyságot növelni és költséget csökkenteni a raktárak folyamatszervezésében, hogy a működés és a fejlesztés céljai egyszerre megvalósulnak.