Lehet-e egyre zöldebb a logisztika? Ha így csinálják, igen!

A világ CO₂-kibocsátásának 23%-a köthető valamilyen módon a logisztikához, aminek mintegy a negyedéért az intralogisztika felel. Ezen kibocsátás felét az anyagmozgató gépek munkája, a tárolás és a komissiózás teszi ki. Amennyiben tehát a gépgyártók és üzemeltetők tesznek annak érdekében, hogy csökkentsék a CO₂-kibocsátásukat, nagyban hozzájárulhatnak az olyan globális környezetvédelmi célok eléréséhez, amelyek egy tisztább, zöldebb, fenntarthatóbb jövőt biztosíthatják.

A klímasemlegesség, a környezetvédelem, a társadalmi felelősségvállalás és a hosszú távú gazdaságossági szemlélet együtt mozgatja a felelős vállalatvezetés gondolkodását és tetteit. A gyakorlati fenntarthatóságáról Horváth Zoltán, a Jungheinrich Hungária Kft. ügyvezető igazgatója beszélt az Okoslogisztikai Szalon negyedik, záró alkalmán.

Fenntarthatóság a gyakorlatban és az intralogisztikában: trendek, megoldások és fejlődés

A cégvezető előadásában elhangzott, hogy az elmúlt 15 évben Európában megkétszereződött a targoncapiac. Ennek fő okai az ipari termelés és ezzel a tárolt, illetve mozgatott árumennyiség jelentős növekedése, az e-kereskedelem térnyerése és a csomagküldő szolgáltatások elterjedése, valamint a hatékonyság növelésének igénye nyomán a gépesítettség szintjének emelkedése, a kézi helyett a gépi anyagmozgatás. Jelentős befolyásoló tényező az emberi munkaerő hiánya, valamint a munkatársak megtartása, amelyek szintén hozzájárulnak a gépesítettség növekedéséhez.

A másik fő trend az automatizálás és az energiahatékonyság egyre nagyobb mértékű térnyerése, melyeket a második és harmadik Okoslogisztika Szalon előadásokban részletesen bemutattak a szakértők .

Horváth Zoltán szerint komoly tényező még a fenntartható technológiák alkalmazása, amellyel összhangban egyre több hazai és nemzetközi vállalat tűzi ki stratégiai céljául a zöld megoldások alkalmazását, valamint a karbonsemlegességet. A hagyományos megoldásoknál gazdaságosabban üzemeltethető technológiák használatának igénye mindig is jelen volt, a fejlesztéseket azonban az energiaválság hatása jelentősen felgyorsította. A környezetvédelmi előírások szigorodása is lényeges ösztönző az intralogisztikai vállalatoknak. Kötelezővé vált megfelelni a kibocsátási szabványoknak, ennek része az Euro V típusú erőforrás bevezetése a belsőégésű targoncáknál. A gázüzemű és a dízel technológiák drágulása miatt az üzemeltetésük költségesebbé vált. Ezzel összefüggésben látványos trend figyelhető meg: a hagyományos villástargoncák esetében is egyre inkább az elektromos meghajtásé a jövő.

Középre billentenék az ökomérleget

A CO₂-kibocsátás a legfőbb mérőszám az ökológiai lábnyom, a környezeti hatás kifejezésére. Azonban nem csak tisztán az adott termék kibocsátásáról van szó, hanem a termék létrehozásától, vagy megépítésétől kezdődően az egész élettartamára vonatkozó szén-dioxid terhelésről. Ezt a számot mutatja meg a termékek ökomérlege. A Jungheinrich az elmúlt 20 évben rendszerszerűen csökkentette a vállalatcsoport CO₂ kibocsátását, 2020-ig 44%-kal sikerült lejjebb vinni ezt az értéket. A 2019-es üzleti évben a cég gyárai és telephelyei Németországban összesen mintegy 45.600.000 kilowattóra villamos energiát használtak fel. Azzal, hogy fosszilis energiaforrásokból, így barna- és kőszénből vagy földgázból nyert villamosenergiát egyáltalán nem használnak, az áramfelhasználáshoz kapcsolódó kibocsátásait nullára tudták csökkenteni Németországban. A hagyományos forrásokból előállított villamosenergiával összehasonlítva a Jungheinrich éves szinten 15 500 tonna CO₂-t takarít meg. Mintegy 1800 labdarúgópálya nagyságú vegyes erdőre lenne szükség ahhoz, hogy egy ilyen mennyiségű, már kibocsátott szén-dioxidot egy év alatt ismét ki lehessen vonni a légkörből. A német cég által gyártott targoncák termék-ökomérlege is javul azzal, hogy a gyártás átáll környezetkímélőbb villamos áramra. Fontos, hogy egy elektromos targonca által az életciklus során felhasznált energiának mintegy 11 %-a esik a gyártásra. A TÜV-Nord elemezte a Jungheinrich által alkalmazott ökomérleget és az ISO 14040 alapján tanúsította azt. Ennek következtében a vállalat az első anyagmozgatógép gyártó, amely használhatja az „ellenőrzött ökomérleggel rendelkező termék” megnevezést.

Horváth Zoltán arról is beszélt, hogy a termékek gyártása előtt, a tervezési szakaszban is figyelnek az ökodizájn kialakításra, mert a fenntartható gondolkodás már ekkor elkezdődik. A környezetkímélő tervezés szempontjainak figyelembevételével a termék teljes életciklusa során csökkenthetőek a kedvezőtlen környezeti hatások. Ráadásul az ökotervezés révén erőforrás-takarékosság is elérhető, ugyanis egy-egy termék kialakítása befolyásolja annak energia- és erőforrás-fogyasztását. Ezért veszik figyelembe a teljes életciklust, amikor targoncáikat fejlesztik.

Akkumulátor-újrahasznosítás – a körforgásos gazdaság jegyében, lépésről lépésre

Az energiahatékony lítiumion akkumulátorok különböző területeken hasznosíthatóak újra, így a jövőben és a tervek szerint a fenntarthatóság részét képező körforgásos gazdálkodás jöhet létre.

A folyamat pontokba szedve így néz ki:

• Első lépésben legyártják az akkumulátorokat: Az új Li-Ion akkumulátor összeépítése cellákból és az akkumulátor felügyelettel történő felszerelése.
• Nulladik életciklus: Ez az úgy nevezett „érési” folyamat, amely a közeljövőben valósul meg. A gyártást követően köztes tárolásra kerülő új Li-Ion akkumulátorokat rövid időre helyhez kötött energiatárolókban használják fel a hálózati energiaigény-ingadozásának kiegyenlítéséhez, hogy a regeneratív energiaforrások fokozott használata lehetővé váljon. Ez a szakasz fontos szerepet tölt be az energiaátmentben (a zöldebb energiaforrásokra történő átállásban), továbbá lehetővé teszi a Li-Ion akkumulátor gyártás CO2-kompenzációját és akár CO2-semlegességét is.
• Első életciklus: új targoncákban történő felhasználás 5-10 éves időtartamra, az akkumulátor a targoncákban működik. Folyamatos ellenőrzés és szükség esetén javítás, mely során a hibás, vagy gyenge cellákat cserélik.
• Második életciklus: A használt targoncákba történő beépítés és használat, amikor a felújított Li-Ion akkumulátor újabb, nagyjából 5 évre működik tovább használt targoncákban. Amikor már a felújított használt targonca már nem használható a Li-Ion akkumulátorokat szétszerelik, az akkumulátor cellákat helyhez kötött energiatárolókba építik be.
• Harmadik életciklus: a helyhez kötött energiatárolókban történő üzemeltetés a villamos hálózat stabilizálása céljából, amit az akkumulátorcellák alap komponensekre történő szétszerelése követ.

A jövőben pedig az újrahasznosítás is belép a folyamatba, amikor a cél, hogy az alapanyagok 95 százalékos újrahasznosítását tudják elérni. Ezeket a visszanyert alapanyagokat az új akkumulátorcellák gyártásához lehet majd felhasználni. A körforgásos gazdaság részeként a használt targoncáknak egy második életet biztosítanak, felújítás után ismét munkába állhatnak, ha csak alkalmanként, kisebb feladatokhoz van szükség az anyagmozgató gépekre.