Lengyel Nagyk.
Lengyel Nagyk.

Miközben mi, innen Budapestről arról fantáziálunk, hogy majd a magyar főváros lesz az európai startupok szívcsakrája, lengyel barátaink szép csendben megelőznek minket. Hiába. Azért számít valamit a közel 40 milliós lélekszám, a 120 kockázati tőkés, a 420 üzleti angyal és a közel 3000 aktív startup.

2010-ben jött el az a pont, amikor tudatos építkezés indult el Lengyelországban. Még éppen csak az elején voltunk a startupláznak az öreg kontinensen, mikor a lengyeleknél már elkezdtek épülni a K+F (kutatási-fejlesztési) központok. „Mára már 60 high-tech, innovációs park/központ alakult” – emeli ki Maciej Sadowski, a Startup Hub Poland (civil alap) társalapítója. Mindehhez hozzájárul 52 egyetem, ahonnan évente 350 ezer műszaki képzettségű diák kerül ki. Ezek a számok remek kiindulópontot jelentenek a startupoknak, sőt a befektetőknek is: „Ez a tudományos bázis és a tehetséges mérnökök vonzzák a tőkét, többek között azért is, mert a munkájuk sokszorta kevesebbe kerül, mint Nyugaton.” Persze nem csak az olcsóság a döntő. Hogy ez a tudás mennyire értékes, jól mutatja a 2017-es régiós startup riport, melyben a mérnöki tehetség tekintetében a harmadik helyen végzett Lengyelország a világban.

©

Hasonlóan fontosnak tartja a tudás-tőkét Eliza Kruczkowska is, aki 2015 óta a Lengyel Fejlesztési Alap (PFR) Innovációs és Fejlesztési Főosztályának a vezetője. A szervezetnek kifejezett célja, hogy az ökoszisztéma fejlesztésével segítse ezeket a vállalkozásokat. „A lengyelországi startupok meglehetősen fiatalok, átlagosan kétévesek. De már vannak unikornisaink is, ilyen az Allegro és a CD Projekt Red” – mondta Eliza. Unikornisnak nevezik azokat a cégeket, melyek értéke eléri az 1 milliárd dollárt. Azt is hozzáteszi, hogy a PFR nem fektet be közvetlenül az induló vállalkozásokba, és nem is kormányzati intézmény, hanem hálózatokkal és tanácsadással rendelkező cégeket támogat. Bár nem állami szerv, egyik feladata, hogy a döntéshozókhoz eljussanak a startupperek igényei.

Milyenek a lengyel startupok?

Már harmadik éve, hogy a PFR adja ki a lengyel startupokról szóló riportot. Ebből a nemrég publikált tanulmányból sokat megtudhatunk ezeknek a cégeknek a helyzetéről. Magyarországgal ellentétben, náluk nem egy városba sűrűsödtek a startupok. Bár itt is Varsóban van ezeknek a vállalkozásoknak a negyede, sokkal jobban elterülnek az országban a székhelyek. Erről árulkodik ez a térkép is:

A kutatásban résztvevő 630 startup válaszai alapján az is kiderült, hogy mik a legnépszerűbb iparágak. 19 százalékkal a big datára épülő cégek vezetnek.

Sokan szeretik a startupperkedést a fiatalok hóbortjának tekinteni, pedig ez egyáltalán nincs így. Lengyelországban sem, a cégalapítók negyede fiatalabb csak 30-nál, a legtöbben azonban (58%) a harmincas éveik után, de még 40 előtt döntenek a cégalapítás mellett. Jobs, Zuckerberg és Gates óta egy új tévhit is kering ezen a vonalon. Mégpedig az, hogy nem kell befejezni az egyetemet sem, hogy belevágjunk egy ilyen típusú üzletbe. Lengyelországban ezt egy kicsit másképp látják, a startup cégek vezetői diplomával rendelkeznek, mégpedig 82 százalékban.

Tőkések és angyalok

Az elmúlt évek kedveztek a startuppereknek. Nemcsak Lengyelországban, az egész világon, az alacsony alapkamatok miatt a tőke kereste a helyét. Ilyen helyzetben a kockázatosnak tűnő befektetések is vonzóvá válnak, és a startupok pontosan ilyenek. Így nem meglepő, hogy jó hátszéllel indulhatnak ezek a vállalkozások, 120 kockázati tőkés keresi a legjobb cégeket, melyből a legtöbb – ha Oroszországot nem számoljuk – a közép- és kelet-európai régióban található. 2017 végén a lengyel kormány egy 225 millió eurós alapot hívott életre, mely tovább növelheti az aktív tőkések számát. Ezzel az a céljuk, hogy a PFR segítségével 6-9 új kockázati tőke céget hozzanak létre, mely be tud fektetni a lengyel startupokba. (A közel 70 milliárd forintnak megfelelő összeggel ez egyébként a régió legnagyobb ilyen alapja.)

Első körben azonban nem a nagy összegű támogatás szokott hiányozni a vállalkozásoknak. Az úgynevezett üzleti angyalok a kezdeti fázisban tudnak segíteni, kisebb összegű befektetéssel (általában 5-10 millió forinttal) és főleg tanácsadással, szakmai partnerséggel. És ebből sincs hiány Lengyelországban, 430-an vannak, ezzel a számmal szintén éllovasok a régióban, több mint kétszer annyian segítenek, mint például a lista második helyén álló Magyarországon.

©

Régiós szinten tehát élen jár Lengyelország, globálisan azonban még van hová fejlődni. Éppen ezért a környező országokban az ökoszisztéma szereplői hangsúlyozzák, hogy nem az egymással való versengésre, hanem a közös munkára, közös projektekre és tervekre kellene fókuszálni. Többek között ez is célja a budapesti székhelyű Európai Innovációs és Technológiai Intézet kiterjedt startup-támogatási programjainak. A szervezet 7 év alatt 305 startupnak segített a nemzetközi piacra lépésben, közel 100 millió eurós támogatással. Az intézet lengyel vezetője, Michał Górzyński mindenkit bátorít, hogy csatlakozzon, figyelje a legújabb programokat és versenyeket.

A következő ábra jól mutatja, mennyire vagyunk jelenleg a kockázati tőkebefektetések összegét tekintve Amerikától vagy Kínától. (Az a kis zöld pötty Kelet- és Közép-Európa).

©

Van mire büszkének lenni

Éppen az országhatárokon átívelő összefogást támogatja a New Europe 100, mely a Financial Times, a Google, a Visegrádi Alap és Wojciech Przybylski „közös” listája. A Visegrad Insight folyóirat főszerkesztője szerint ezzel az a cél, hogy összekössék a közép-kelet-európai régió legsikeresebb digitális vállalkozóit, aktivistáit és köztisztviselőit, hogy egyéni sikereik egy nagyobb globális történet részeseivé válhassanak. Talán nem véletlen, hogy a Wojciech ötletéből születő immár negyedik lista közel egyharmada csak lengyel neveket tartalmaz, ugyanakkor felkerült hat magyar innovátor is.



Az oldalon elhelyezett tartalom a Lengyel Nagykövetség, a Lengyel Intézet és a Lengyel Befektetési és Kereskedelmi Ügynökség megbízásából jött létre, előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.

Lengyel Nagyk. BrandChannel

Ideiglenes tagság, állandó értékek – Mit képvisel Lengyelország az ENSZ Biztonsági Tanácsában?

2018 januárjának második napján immár hatodik alkalommal vonták fel a lengyel lobogót az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Biztonsági Tanácsában (BT). Lengyelország az idei és a jövő évben lehet ideiglenes tagja a világszervezetnek, amelynek vezető szerepe van a biztonságot érintő globális vitákban, a konfliktusok megoldásainak keresésében. A lengyel tagság apropóján tekintjük át az ENSZ BT feladatait, működését, a tagsággal járó kötelezettségeket, lehetőségeket és Lengyelország célkitűzéseit.

Ma is szebbik arcát mutatja az ősz, akár 25 fok is lehet

Ma is szebbik arcát mutatja az ősz, akár 25 fok is lehet

Hétmilliós óvadék fejében enyhítenek a Dózsa György úti gázoló házi őrizetén

Hétmilliós óvadék fejében enyhítenek a Dózsa György úti gázoló házi őrizetén

10 millió eurót vernek el luxusautókra a világ egyik legkorruptabb országában

10 millió eurót vernek el luxusautókra a világ egyik legkorruptabb országában

„Még soha senki nem kért segítséget tőlem azzal, hogy: Doktornő, olyan jól vagyok!”

„Még soha senki nem kért segítséget tőlem azzal, hogy: Doktornő, olyan jól vagyok!”

Ez lesz Amerika történetének második legnagyobb lottónyereménye

Ez lesz Amerika történetének második legnagyobb lottónyereménye