Szerző:
A tartósan vagy hullámzó mértékben fennálló stressz a mindennapjaink része, melynek egyik fő katalizátora az életünk minden színterén folyamatosan jelen lévő döntéskényszer. Összeszámolni is nehéz, egy nap során hány alkalommal kell (jó) döntést hoznunk, legyen szó az adott nap menetrendjének kialakításáról, családi életünk megszervezéséről vagy munkahelyi feladataink optimális rendszerezéséről.
Utóbbinál a stressz mértéke egyenes arányban nőhet azzal, épp milyen magasan helyezkedünk el a munkahelyi ranglétrán. A vezető beosztásban lévő emberek stresszterhelése fokozott, mivel több területen kell nap mint nap helytállniuk, és nemcsak önmaguk, hanem beosztott kollégáik döntéseiért is vállalniuk kell a felelősséget.
Stresszes beosztott = stresszes vezető?
„A stressz elkerülhetetlen része a vezetői munkának, hiszen felelősséget kell vállalni minden munkatárs munkájáért. Ugyanazok a nehézségek – határidők, emberi hibák és azok orvoslása, kommunikációs gap-ek, technológiai anomáliák stb. – nem csak a vezető, hanem a csapat minden egyes tagjának munkája kapcsán adódnak, tehát hatványozódik már a stressz lehetősége is” – mondja Hemrik Magda, a HVG HR-szakértője.
Egy átlagos héten időnk nagy részét a munkahelyünkön töltjük. Szervezetfüggő ugyan, de folyamatos kapcsolatban vagyunk a kollégáinkkal. Ha valakinek rossza napja van – különösen egy kisebb csapaton belül –, az szinte azonnal kiderül. Legyen szó magánéleti vagy munkahelyi feszültségről, mindenképpen hatással van a teljesítményre. Így egy vezetőnek erre is fokozottan figyelnie kell: ha csapatának akár egy tagja is tartós stressznek van kitéve, az jelentősen ronthatja az elvárt eredményeket.
Különösen igaz ez olyan időszakokban, amikor határidős projektről beszélünk, esetleg havi vagy ennél nagyobb időszakot felölelő zárás közeledik: felelősséget kell vállalni minden munkatárs munkájáért.
„Egy ideális világban vezetővé az lesz, akinek a stressztűrése átlag feletti. Ez általában azért nem valósul meg, mert a kiválasztások még mindig nagy részben a szakmai tapasztalat oldaláról fejnehezek, a soft skilleket pont a vezetői pozíciókban kevesebbszer mérik, ha egyáltalán mérik” – folytatja a szakember.
Beszélgessünk!
„A jó vezető tudatosan törekszik az alkalmazotti stressz csökkentésére, s ennek legolcsóbb és legegyszerűbb formája a dolgozóval történő beszélgetés, a kommunikáció” – mondja Báthory Németh Andrea senior business coach.
„Ennek értelmében a jó vezető nyitott ajtónál dolgozva egyrészt formálisan is mutatja, hogy mindenki előtt nyitva áll az ajtaja, így bárki bemehet hozzá a problémájával. Ez a vezetői rendelkezésre állás és a bármikor meghallgatnak engem munkavállalói érzés erős alapot adhat a munkahelyi stressz csökkentésére” – tette hozzá a tréner.
A kollégákon és a vezetőn lecsapódott stresszt a hatékonyság és nem utolsó sorban az általános munkahelyi hangulat miatt minél hamarabb kezelni kell: így egy konstruktív beszélgetés, egy közös kávé vagy ebéd sokat segíthet a felmerülő problémák megoldásában, az általános komfortérzet növelésében.
Hagyjuk a mikromenedzselést másra!
Feladatmegosztás, bizalom, munkavállalói autonómia. Ez a három kulcsfogalom az, amely lehetővé teszi egy vezető számára, hogy végleg száműzze mindennapjaiból a mikromenedzselést. A kényszerszerű, legkisebb pontokra is kiterjedő kontrollmánia a legtöbb felesleges stressz forrása. Ha egy több tucat munkavállalót magába foglaló csapat munkafolyamatait nézzük, akkor minden egyes helyzetben egyedül (jó) döntést hozni lehetetlen.
„A vezetői szereppel járó felelősség miatti stresszre a legjobb gyógyír, ha a munkafolyamatok jól szabályozottak, átláthatók, a vezető pedig olyan beosztottakkal dolgozik, akikben megbízik. Ezzel a meglepetéseket és a velük járó nyugtalanságot, feszültséget lehet csökkenteni” – javasolja Hemrik Magda.
Első lépésként gondoljuk át, kire, milyen feladatot lehet jó szívvel rábízni, amely mind képességeinek, mind pedig tapasztalatának megfelel, így szinte biztosak lehetünk abban, hogy a részfeladat időben, és a lehető legmagasabb szinten kivitelezve teljesül. Ha a munkavállaló érzi a belé vetett bizalmat, valamint a feladatainak elvégzéséhez szükséges szabad teret, akkor hosszú távon is jól teljesít majd, így vezetője is nyugodtan zárhatja be a munkanap végeztével e-mail fiókját.
Tiszta lapok
Felelős döntést hozni csak jól előkészített, a lehető legalaposabb módon megismert helyzetben lehet. Ahhoz, hogy a folyamat végén biztosak legyünk abban, hogy helyesen választottuk az „A” verziót a B helyett, át kell látnunk azt az ok-okozati láncot, amely kezdő lépésektől a célig vezetett bennünket.
„A döntések előkészítése terén a legjobb tanács a kiszámítható tervezés. Fontos azt tudni, hogy az egyes döntések milyen szempontok szerint épülnek fel, illetve mi alapján születik maga a döntés. A template-ek, kalkulációk ne változzanak túl gyakran, és aki a döntés előkészítésen dolgozik, értse, mit miért csinál. A kreatív ötleteket itt szigorú keretek közé kell szorítani, és validálni őket, ezért ebben az esetben inkább a szabályok és eljárások pontos végrehajtására kell törekedni” – figyelmeztet a HR-szakértő.
„A döntés előkészítésben praktikus nagyon tényszerűen, sőt érzelemmentesen, feketén-fehéren értelmezni az adott helyzetet” – mondja Báthory Németh Andrea. Ez a való helyzetben már csak azért is nagyon nehéz, mert vannak vezetők, akik magas EQ-val rendelkeznek s szinte elkerülhetetlen a konfliktus a magas IQ-val rendelkezőkkel szemben, hiszen ugyanazt a jelenséget egyik fél az érzelmein keresztül tudja érzékelni, míg a magas IQ-val rendelkezők pedig kizárólag a racionalitás mentén érzékelik a világot. Érdemes nyitott szemlélettel „körülnézni” magunk körül, hogy az adott problémát a cégben vagy tágabb környezetben mások hogyan oldották meg illetve lemásolható-e a saját szituációnkra.
„A döntés folyamatában fontos lehet az előnyök és hátrányok listázása, majd azok 1-10-ig történő, egyenkénti pontozása: az összesítésben matematikailag számszerűsíthető a helyes döntés” – tette hozzá a szakember.
Egy csapat vezetőjeként az összehangolt lépések megtétele akkor lehetséges, ha a csapat minden tagja világosan tisztában van azzal, mi a feladata, és azt mikorra és milyen módon kell teljesítenie. Természetesen minden munkahelyi projektben adódhatnak ad hoc jellegű, váratlan helyzetek, azonban ezek is sokkal jobban kezelhetők, ha az alapfeladat minden esetben tisztázott minden résztvevő számára.
Lekapcsolni és kikapcsolni
A multitasking és a folyamatos elérhetőség manapság sokak számára elvárás. Telefonhívások, e-mailek, a közös naptár értesítései, de ne felejtkezzünk meg az általános és egyre nagyobb méreteket öltő információs zajról sem. Ezek mind olyan tényezők, amelyek egyfelől megosztják figyelmünket, másfelől megszakítanak egy épp aktuális munkafolyamatot.
Ahhoz, hogy a munkahelyünkön felelős vezetőként a döntéshelyzetekben is maximálisan helyt tudjunk állni, időnként ki kell kapcsolnunk mindent – így magunkat is. Egy-egy fontos megbeszélés előtt érdemes néhány perce elvonulni az iroda egy csendes szegletébe, hogy itt nyugodton áttekinthessük fejben a legfontosabb pontokat, rendszerezzük gondolatainkat.
Bár kétségtelen, hogy a multitasking és a folyamatos elérhetőség ördögi köréből nagyon nehéz kilépni, mégis törekednünk kell rá. Ezen túl pedig meg kell találni azokat a lehetőségeket is – legyen az bármilyen sport, egy jó könyv vagy zenehallgatás – ahol önmagunkat is képesek vagyunk kikapcsolni és újratölteni.
2 az 1-ben: nappal nyugtat, este altat
A Sedacur forte az előnyös növényihatóanyag-kombinációnak köszönhetően nappal oldja a feszültséget, este segíti az elalvást és a nyugodt éjszakai pihenést. Napközben és este is lehet alkalmazni. Szedése a mindennapi tevékenységet nem befolyásolja hátrányosan: nem rontja a figyelmet, sem az autóvezetéshez is nélkülözhetetlen képességeket, az éberséget és a reagálóképességet. Nem okoz hozzászokást, sem függőséget.
Vény nélkül kapható gyógyszer.
www.sedacur.hu
