#hr

Így válhatnak a tehetségekből a jövő vezetői – Lindström Young Talent Academy

Egy vezető felmond, megüresedik egy kulcspozíció, és szinte azonnal elindul a jól ismert folyamat: álláshirdetés, fejvadász, interjúk, hosszú kiválasztási körök. Mire az új vezető megérkezik, hónapok telhetnek el, és még ezután is idő kell ahhoz, hogy valóban megismerje a szervezetet, az ügyfeleket, a működési logikát és azokat a láthatatlan összefüggéseket, amelyek egy vállalat mindennapjait meghatározzák. Egyre több cég ismeri fel, hogy a vezetői utánpótlás kérdése valójában nem akkor kezdődik, amikor valaki távozik, hanem évekkel korábban.


Versenyképes jövedelmet kínálunk, ezért hatékony munkát várunk el – interjú a Lidl HR-vezetőjével

A magyar Lidlhöz évente 130 ezren jelentkeznek, ami megfelel Pécs teljes lakosságának. Takács Dorottya HR-igazgatóval többek között a bérekről, a fluktuációról, a generációs különbségekről beszélgettünk, szóba került az is, milyen munkatempót vár el a cég a versenyképes juttatásokért cserébe. Kiderül továbbá, hogyan alakította át a munkát az önkiszolgáló kasszák terjedése.





Proaktivitás és felelősségvállalás

Egy cég HR-stratégiája számos összetevőtől lesz sikeres, de egy biztos: ha munkavállalók kellő támogatást és lehetőséget kapnak arra, hogy fejlesszék nem csak szakmabéli tudásukat, de más, a munkavégzéshez és – akár az AI-jal való – közös munkához szükséges képességeiket és kvalitásaikat, akkor azzal a siker mindkét fél számára garantált. A Magyar Telekom háza táján számos fejlesztés zajlott és zajlik jelenleg ezen a területén: ezekről beszélgettünk Tóth Zsuzsával, a vállalat Chief People Officer-jével.


A lojalitás ára 2026-ban: Miért a diákmunka a legkedvezőbb választás?

Miközben a 2026-os bérpiaci változások komoly adaptációs kényszer elé állítják a hazai vállalatokat, a HR-stratégák egyre gyakrabban ismerik fel: a fluktuáció megállítása nem csupán HR-kérdés, hanem pénzügyi optimalizáció is. Egy friss iparági kutatás szerint a munkaerőpiac legfiatalabb szegmense tudatosabbá vált, ami a diákmunka szerepét is felértékeli a döntéshozók szemében.


„Az új dolgokban a magyarok nem szeretnek bízni” – az alkalmi munka a jövő, de Magyarországon egyelőre nehezen akarjuk ezt elfogadni

Magyarországon a bizalom és a kulturális környezet sem adott a rugalmas munkavégzés elterjedéséhez Balogh Petya és Oszkó Péter szerint. A Giggle társalapítói, Sebestyén Ádám és Birizdó Ádám szerint viszont a munkaerőpiac elkerülhetetlenül ebbe az irányba mutat, és ezt alátámasztja a platformon készült kutatás is.


Juttatások az IT-szektorban: „Pusztán pénzzel hosszú távon már nem lehet megtartani a legjobb szakembereket”

Ma már egy egészségügyi biztosítás alapelvárás lett az IT-szektorban, a cégek pedig egyre inkább a valódi törődést kifejező juttatásokkal képesek kitűnni a munkavállalók szemében – értékelte a friss munkaerőpiaci tendenciákat a Tigra Zrt. HR-igazgatója. Patterman Renátával a cégek közösségépítésről és a HR-esek aktuális kihívásairól beszélgettünk, valamint arról, hogy mennyire meghatározó a munkavállalók szemében a menedzsment vezetési filozófiája.




6 pontban arról, miért éri meg kiszervezni a bérszámfejtést

Talán nem is gondolnánk, de egy vállalat működésében az egyik legérzékenyebb és legnagyobb felelősséggel járó háttértevékenység a bérszámfejtés. Ide tartozik többek között a bérkifizetések pontossága, az adatszolgáltatások hibátlan teljesítése és az IT-rendszerek megbízhatósága – mind olyan tényezők, amelyek kritikus szerepet játszanak a vállalatok működésében. Nem meglepő, hogy egyre több cég dönt a bérszámfejtés kiszervezése mellett.


MI-ügynök a HR-osztályon: Mire figyeljünk?

Gyorsan terjed a mesterségesintelligencia-alapú eszközök használata a munkaügyi (HR) területen is. Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha ilyen eszközöket használnak? – a kérdésre Tarján Zoltán, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szenior ügyvédje válaszolt.


Már-már valódi sci-fi: érkeznek a hr-es MI-ügynökök

A toborzástól a majdani munkaerőigények előrejelzéséig, az adminisztrációtól a belső képzésekig egyre nagyobb a technológia szerepe a hr-ben. Már tesztfázisban vannak azok az autonóm MI-k, amelyek nem pusztán támogatnak, hanem önállóan döntenek.



Aki egymaga működtet egy alapítványt, az olyan, mint a kínai tányérpörgető artista

Tíz évvel ezelőtt felhívtak egy anyukát, hogy menjen a gyerekért az óvodába, mert valami baj van vele. Csütörtöki nap volt – erre azért emlékszik, mert aznap dolgozott ott utoljára. A kisgyerekről kiderült, hogy cukorbeteg, az óvodáról, hogy nem akarja visszafogadni, az anyukáról pedig, hogy nem adja fel könnyen, főleg, ha igazságtalansággal találkozik. Kocsisné Gál Csilla ma már a Szurikáta Alapítvány a Diabéteszes Gyermekekért kuratóriumi alapítójaként és elnökeként segít a gyerekeknek és családtagjaiknak megtanulni a betegség komplex kezelését, életmódot váltani és megküzdeni az előítéletekkel. Ezúttal Vágó Beáta fekete öves HR-tanácsadóval alkottak egy párost. Kettejüket a Bridge Budapest Árnyékprogramja kötötte össze azzal a céllal, hogy hidat képezzenek az üzleti és civil szféra között. A program során látszólag két távoli terület vezetői kapcsolódnak és inspirálódnak egymás vezetői tudásából, dilemmáiból és tapasztalataiból.



Lehetőségek és nehézségek – a magyar munkaerőpiac helyzete vállalkozói szemmel

Milyen a magyar munkaerő minősége, hogyan változtak a munkavállalói preferenciák, és mire panaszkodnak a munkaadók a fiatalabb generációval kapcsolatban? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk Gazsi Attilával, aki az elmúlt időszakban nemcsak vállalkozóként ért el jelentős sikereket, hanem a VOSZ (Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége) meghatározó alakjává is vált.