Coca-Cola
Coca-Cola

A konyhában előszeretettel használjuk, ha termékismertetőn látjuk, gyanakodni kezdünk: a szaliciltől az E-számokig.

Az elmúlt években, évtizedekben egyre nagyobb hangsúlyt kap mind a médiában, mind pedig hétköznapi életünkben a tudatos fogyasztás, de legalábbis annak szándéka. Csomagolt élelmiszer vásárlásakor ma már sokan átfutják a termék oldalán, hátulján található címkét azzal a szándékkal, hogy kerüljék a túl sok cukrot, tartósítószert, ízfokozót tartalmazó termékeket. Azt azonban kevesen tudják, hogy a termékismertetőben látható adalékok legfeljebb csak annyira ártalmasak az egészségre, mint a süteményekhez használt sütőpor, vanillincukor, a szódabikarbóna vagy a zselatin. Csokorba szedtük a leggyakoribb adalékanyagokat, az E-ket, ízfokozókat, tartósítószereket, és azt is megmondjuk, mik ezek.

Nézzük a címkét! Kerüljük az E-ket?

A Coca-Cola által működtetett Okoscímke.hu oldalon publikált felmérés szerint a vásárlók 81 százaléka futja át a termékismertetőt. A legtöbben ezen az úton hasonlítanak össze két hasonló terméket. Kiemelt szempont a cukormennyiség: a válaszadók harmada, ha teheti, cukormentes terméket vesz. A terméktípusokat tekintve nagy a szóródás, hiszen míg a készételek, üdítőitalok esetében a vásárlók 67-77 százaléka igyekszik tájékozódni, a kekszeknél csak az emberek 16 százaléka nézi meg a címkét, de meglepő módon a bébiétel is a lista végén kullog a maga 25 százalékával.

Teszik ezt nyilvánvalóan a fogyasztói tudatosság jegyében, ám több jel is arra utal, hogy a kapott információkat a vásárlók zöme nem tudja helyesen értelmezni. Hiszen a felmérés szerint tízből mindössze hárman állítják, hogy sütés-főzés közben használnak ízfokozót – azon adalékanyagok egyikét, amelyet nem szívesen látunk a címkén. Eközben hatvan százalékunk használ ízfokozó hatású összetevőt is tartalmazó ételízesítőt vagy leveskockát. De ennél is markánsabb a térfogatnövelő szerekkel kapcsolatos attitűd: a fogyasztók alig tíz százaléka vallja be, hogy használ ilyen adalékanyagot, miközben például sütőporral nyolcvan százalékuk él.

A vásárlók közel fele nem tudja azt sem, mit is jelent az E betűvel kezdődő adalékanyag-jelzés, de legtöbbjük biztosra veszi, hogy valamilyen rákkeltő dologról van szó. A valóság ezzel szemben az, hogy az E betű az Európában engedélyezett – tehát szigorú laboratóriumi vizsgálatoknak és teszteknek alávetett – adalékanyagokat jelöli. Magyarán az E-szám épp a biztonságos fogyaszthatóság kódja, ellentétben a hiedelmekkel. Természetesen van egészségügyi határa a veszélytelenül elfogyasztható mértéknek, ez a megengedhető napi beviteli, úgynevezett ADI érték (Acceptable Daily Intake). Ez az a mennyiség, amelyet az egyes adalékanyagokból akár naponta, az egészségkárosodás kockázata nélkül bevihetünk a szervezetünkbe.
Például az aszpartám esetében ez az érték testtömeg-kilogrammonként napi 40 mg. Ez az jelenti, hogy egy átlagos testalkatú embernek napi 6 liter aszpartámmal édesített, cukormentes üdítőitalt kellene meginni, és csak ekkor lépné túl ezt az értéket.

Az alma és a Fanta

De nézzünk néhány gyakorlati példát: valószínűleg a legtöbben sietve visszatennénk a polcra azt a terméket, amelynek termékismertetőjén ecetsavat (E-260), antocianint (E-163), borostyánkősavat (E-363), nikotinsavat (E-375), cisztint (E-921) és még egy sor más E-t látnánk. Pedig a portéka nem más, mint az alma.

Összehasonlításképp érdemes átfutni mondjuk egy üveg Fanta címkéjét: az összetevők között találunk vizet, fruktóz-glükózszörpöt, egy sor étkezési savat – almasavat, citromsavat, természetes aromákat –, a tartósítószerek között pedig kálium-szorbátot és nátrium-benzoátot (ez utóbbi természetes formájában számtalan gyümölcsben is megtalálható). A glükózszörp pedig nem más, mint kukoricaszirup, míg a tartósítószerek az egészségre valóban veszélyes penész és élesztőgombák, valamint a baktériumok szaporodását gátolják.

De akad más példa is: ha azt olvassuk a címkén, hogy E-300 aszkorbinsav vagy E-500 nátrium-hidrogén-karbonát, veszélyes kemikáliákra gondolunk, pedig előbbi maga a C-vitamin, az utóbbi pedig a sütőpor. A sütőpor vagy épp a szódabikarbóna, illetve a fűszerek használatakor – szerencsére – eszünkbe sem jut, hogy olyan adalékanyagokat használunk, amiktől a bolti élelmiszerek esetében rettegünk: hiszen a legtöbb esetben lényegében ugyanezen adalékokat használja az élelmiszeripar is. Számos fűszerkeverék, ételízesítő vagy levespor tartalmaz ízfokozó hatású összetevőket, állományjavításra zselatint, hozzáadott aromaként pedig vanillincukrot használunk. Az adalékanyagok mindig meghatározott technológiai célból (például az íz vagy a szín javítására) kerülnek az élelmiszerekbe, önmagukban nem fogyasztjuk őket, de ettől még megtalálhatók a konyhánkban.

Na jó, de mitől áll el?

A tartósítószerek is olyan adalékanyagok, amelyeket számtalan tévhit, félelem és elutasítás leng körül, ha az élelmiszercímkén találkozunk velük, miközben az otthon eltett befőtt, lekvár sem állna el valamilyen adalékanyag, például szalicil nélkül.

Miközben ezen anyagokat jelenleg is sokan gyanútlanul fogyasztják, a gyümölcslevek, üdítők tartósítását illetően már felmerülnek az aggályok. Pedig ezek többségénél ma már semmilyen tartósítószert nem alkalmaznak. Ez az élelmiszeripar fejlődésének köszönhető. A szénsavas üdítőitalok gyakorlatilag önmagukat tartósítják, azaz az alacsony pH érték és a szénsavtartalom miatt a termék hosszan eláll, mindenféle egyéb eljárás nélkül. Csak abban az esetben használnak minimális tartósítószert, ha a szénsav mellé valamennyi gyümölcslé-tartalom is járul. A jegesteák és a gyümölcslevek esetében pedig aszeptikus eljárással történik a tartósítás. Ez azt jelenti, hogy ezek a termékek hőkezelésen, vagyis pasztőrözésen esnek át: először 85-95 fokra felmelegítik, majd visszahűtik őket. Ezt követően csíramentes körülmények között történik a csomagolás, így megakadályozható a későbbi mikrobiológiai romlás.

Érdemes tehát mindig átböngésznünk a címkét, de fontos a helyes értelmezés, különös tekintettel az E-számok terepén, hiszen rettegésre semmi okunk.

További információ: www.okoscimke.hu

A tartalom a Coca-Cola Magyarország Kft. megbízásából, a HVG BrandLab közreműködésével jött létre, előállításában a hvg.hu és a HVG hetilap szerkesztősége nem vett részt.

Coca-Cola

Okos címkék: Nem olvassuk, pedig jobb lenne

Bár egyre fontosabbnak tartjuk a tudatosan étkezést, az élelmiszercímkék elolvasására még mindig nem fordítunk elég időt. De miért is fontos, hogy néhány másodperc erejéig tanulmányozzuk, hogy mi van abban, amit elfogyasztunk?

A 90-es évek óta először vesztett két bajnokit egymás után a Veszprém kézilabda csapata

A 90-es évek óta először vesztett két bajnokit egymás után a Veszprém kézilabda csapata

Fojtófogás végezhetett a szaúdi újságíróval

Fojtófogás végezhetett a szaúdi újságíróval

Háromezer embert küldenek el a központi közigazgatásból

Háromezer embert küldenek el a központi közigazgatásból

A legújabb Android rendszer fut rajta, feleáron adják, mint a többi csúcstelefont – mi az?

A legújabb Android rendszer fut rajta, feleáron adják, mint a többi csúcstelefont – mi az?

Az autisták elhivatottak és megvesztegethetetlenek, nem csoda, ha kapkodnak értük

Az autisták elhivatottak és megvesztegethetetlenek, nem csoda, ha kapkodnak értük

És befutott a hét legáhítottabb öt száma is

És befutott a hét legáhítottabb öt száma is