Az autósok többsége pontosan tudja, hogy az abroncsok szezonális cseréje fontos – mégis sokan halogatják tavasszal a váltást, mondván: „még jó lesz az a téli abroncs egy darabig”. Elsőre logikus döntésnek tűnhet, a valóság azonban az, hogy a téli abroncsok melegben egészen másképp viselkednek, mint amire tervezték őket: romlik a tapadás, nő a fékút, és az autó irányíthatósága is jelentősen csökken – írja közleményében a Magyar Gumiabroncs Szövetség, amely végigvette a legfontosabb szempontokat.
Nem véletlen a különbség
A téli és nyári abroncsok közötti legfontosabb eltérés a gumikeverékben rejlik. A lényeg:
- téli abroncs: puhább, hidegben is rugalmas marad;
- nyári abroncs: keményebb, magas hőmérsékleten működik optimálisan.
Amikor az aszfalt hőmérséklete tartósan 7-10 °C fölé emelkedik, a téli abroncs túlságosan felmelegszik, elveszti a stabilitását, és „kenődni” kezd az aszfalton. Ez különösen nagy sebességnél vagy hirtelen manővereknél jelent komoly kockázatot.
Hosszabb fékút – kritikus különbségek
A nyári abroncsok egyik legnagyobb előnye a rövidebb fékút meleg aszfalton. Ha melegben is téli abroncsokkal közlekedünk, akkor
- 50 km/h-ról fékezve akár 3-5 méterrel is hosszabb lehet a fékút;
- nagyobb sebességnél ez a különbség még jelentősebb.
Gyorsabb kopás – rejtett költségek
A téli abroncsok nyári használata jelentősen felgyorsítja a kopást:
- a puha gumikeverék gyorsan elhasználódik;
- a mintázat hamar eltűnik;
- romlik a téli teljesítmény.
A téli abroncs „legalább esőben jó”. Ez azonban félrevezető:
- a nyári abroncsok vízelvezetése meleg, nedves útra optimalizált;
- a téli mintázat inkább hóra és latyakra készült.
Nyári esőben:
- nőhet az aquaplaning (felúszás) kockázata;
- romlik a fékezési teljesítmény.
Magyarországon nem kötelező a szezonális csere, ugyanakkor:
- baleset esetén vizsgálhatják az abroncs állapotát;
- a nem megfelelő abroncs hozzájárulhat a felelősség megállapításához;
- a biztosító akár csökkentheti is a kártérítést.
Négy évszakos abroncsok: valódi megoldás vagy kompromisszum?
Előnyök:
- nincs szükség szezonális cserére;
- kényelmesebb és egyszerűbb használat;
- kiegyensúlyozott teljesítmény mérsékelt körülmények között.
A kompromisszum ára:
- nyáron gyengébb teljesítmény a nyári abroncsokhoz képest;
- télen kisebb tapadás a kifejezetten téli használatra fejlesztett abroncsokhoz képest.
Gyakorlati hátrányok:
- hosszabb fékút extrém melegben;
- gyengébb teljesítmény hóban és jégen;
- gyorsabb kopás szélsőséges használat mellett.
Összefoglalva
A négy évszakos abroncs ideális lehet, ha: főként városban vezetünk, évente keveset (hozzávetőlegesen 10 ezer kilométert vagy kevesebbet) autózunk, ritkán találkozunk szélsőséges időjárással, és nem jellemző ránk a nagy sebességű autópályás közlekedés. Nem ajánlott viszont, ha: sokat vezetünk nagy tempóban, hegyvidéken lakunk, illetve ha maximális teljesítményt és biztonságot várunk minden helyzetben.
