„Amikor Isten eljő, lesz néhány kérdése. És az egyik az lesz: Na, jó móka volt?” – így készült a film, amire az AI sohasem lenne képes
A dán mozi örökös fenegyerekével, Nicolas Winding Refnnel beszélgettünk.
Nyakunkon a vállalati év vége, az üzleti eredmények, a megtérülési mutatók zavart számolgatása, az excel-táblák tologatása és az ezzel együtt járó kellemetlen felismerés, hogy a kitűzött célokat idén sem értük el. De mi lehet a probléma, ami miatt évről évre semmi sem változik, ha az éves eredményeket összegezzük? Ha már megtörtént a felismerés, hogy valami nem jól működik, itt az idő, hogy szembenézzünk a cégirányítás valós problémáival és feltegyük a kérdést: megfelelően vezetjük-e a vállalatot és haladunk-e a piac diktálta trendekkel?
A magyarországi kkv-k, ezen belül is az építőipari szereplők helyzete különleges. A Magyar Nemzeti Bank 2018-as tanulmánya szerint a hazai vállalkozások 99 százaléka mikro-, kis- és középvállalkozás, akik a vállalkozási szegmensben dolgozók kétharmadát foglalkoztatják, és a céges árbevételek 42 százalékát állítják elő. A legfrissebb adatok szerint ezen társaságok között az építőipari szektor növekszik a legdinamikusabban: csak szeptember végéig majdnem 5800 új építőipari céget alapítottak, ami 40 százalékos növekedést jelent az előző, 2020-as évhez képest. Az aktuális mutatók szerint Magyarországon jelenleg mintegy 56 ezer építőipari vállalat működik, igaz, az örömbe némi üröm is vegyül: ebben a szegmensben történik a legtöbb megszűnés és a legtöbb felszámolás is. Mivel magyarázható mindez? A gazdasági körülmények sokszor nem kedveznek az építőipar és más piaci szegmens szereplőinek sem: az adóváltozások, a munkaerőhiány, a gyors piaci turbulencia miatt növekedési stratégiájukat sokszor nem követi tudatosan leképzett vállalatfejlesztés. Versenyt futnak a pénzért az idővel: így foglalhatnánk össze működésüket. Ezért a céljuk sok esetben nem a stratégiai tervezés, hanem az életben maradás, noha növekedésük és versenyképességük egyik mozgatórugója lenne a technológiai fejlődéssel való lépéstartás.
A fejlődés fejlesztés nélkül szinte lehetetlen
A digitalizáció, a MI-technológia, illetve a BIM (Building Information Modeling, vagyis Épület Információs Modell) megjelenése az építőiparban azt mutatja, hogy ez a piaci szegmens egy új, minden ízében jelentős változást mutató korszak kapujában áll. Akik viszont nem lépnek át ezen a kapun, sajnos lemaradnak a versenyben. A német Roland Berger tanácsadó cég 2016-ban vizsgálta a digitalizáció építőipari szektorra kiterjesztett hatását, és tanulmányából megdöbbentő adatok kerültek napvilágra. Míg Németország, Ausztria és Svájc 40 építőipari vállalatának 93 százaléka felismerte a digitalizáció fontosságát, ugyanezek a vállalatok mégsem tettek lépéseket a fejlesztések felé. A megkérdezettek csupán 6 százaléka használt digitális eszközöket a munkafolyamat teljes spektrumán. A helyzet itthon sem jobb, hiszen az Európai Unió ezer leginnovatívabb vállalata között egyetlen magyar céget sem találunk, a kutatás-fejlesztésre fordított összegek pedig inkább csökkennek, mintsem emelkednek a szektorban. Talán ezzel magyarázható, hogy az ipari termelékenység egy évtized alatt mindössze 4 százalékkal nőtt, miközben más szektorokban 10 év alatt nem volt ritka a kétszámjegyű növekedés sem.
Új, hatékony és versenyképes megoldás a rendszerszintű problémákra
Az adatalapú működés nemcsak az építőipart, hanem az ipar más területeit is átszövi és összekapcsolja. A digitalizált háttér alapvető eleme a hatékony vállalati folyamatoknak. Ha komplex módon nem is, de a digitalizálás részegységenként szivárog be a szektor mindennapjaiba és munkafolyamataiba, az ügyfelek, a partnerek elvárásai miatt szinte „kényszerdigitalizáció” megy majd végbe. A kérdés csak az, hogy az építőipari döntéshozók mikor fogadják el, hogy komplex, automatizált rendszerek – például egy ERP (Enterprise Resource Planning, vagyis Vállalati Erőforrás Tervezés) – használata nélkül egy-egy területi fejlesztés, egy apró rendszerelem önmagában csak sebtapaszt jelent a problémára. De mi is akkor a komplex, vállalat egészét átfogó digitális transzformáció? Egy olyan adatalapon vezérelt, automatizált rendszer, amely:
A költségek tizede megspórolható
Egy hatékonyan testreszabott, automatizált rendszer segít könnyen és gyorsan átlátni a vállalat működését, jelzi a fejlesztendő területeket, az el nem ért célokat, és segít abban, hogy az összekapcsoltságon túl optimalizálja az építőiparra olyannyira jellemző magas költségeket.
Hogyan?
A szakemberek szerint ezzel akár 10 százalékos költségcsökkentés is elérhető, míg a digitalizált szoftver, például egy BIM szoftver használata körülbelül a beruházás 1,5-3 százalékába kerül. A digitalizáció tehát nemcsak a jövőben, hanem a jelenben is megtérül, sőt, akár egyetlen beruházás alatt is megspórolható a rendszer költsége.
A biztos siker záloga: megbízható, adatalapú döntések
A belső adatkezelés digitalizációja, valamint az ügyfelekkel folytatott digitális információcsere kulcsfontosságú ahhoz, hogy egy-egy projekt profitja maximalizálható legyen. Ugyanakkor megkönnyíti a döntéshozók munkáját, olyan eszközt adva mely kizárja az esetleges hibás adatkezelést. Hiszen egyetlen hibás számadat, egy nem aktualizált excel-tábla is rossz döntések felé sodorhatja a vállalkozást. Az adatalapú működéssel, a digitális transzformációval mindez azonban kiküszöbölhető, és az excel-táblákon alapuló, sokszor követhetetlen tervezési folyamatok helyett végre működő- és versenyképes vállalat alakítható ki, amely alacsonyabb költségszint mellett nagyobb profittal és előremutató technológiával felvértezve vívhatja ki helyét a sikeres vállalatok között.
A tartalom az EFAFLEX Hungária Kft. megbízásából, a HVG BrandLab produkciójában készült. A cikk létrehozásában a HVG hetilap és a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
A dán mozi örökös fenegyerekével, Nicolas Winding Refnnel beszélgettünk.
A miniszterelnök derűsen fogadta a kisebb incidenseket Szolnokon.
Divattörténelem a Fehér Házban.
Tisztújító kongresszust tartott a Mi hazánk.