Wi-Fi otthon: mire figyeljünk, ha valóban jól működő internetet szeretnénk?
Néhány egyszerű javaslat megfogadásával rengeteget tehetünk az akadásmentes filmnézésért, a gyors internetezésért vagy a leszakadások minimalizálásáért, azaz a jobb vezetékmentes hálózati élményért.
A 21. században gyakorlatilag mindenki használ vezetéknélküli hálózati elérést otthonában – ha másért nem is, az okostelefonokon történő internetezéséhez mindenképpen. A paletta azonban széles: kommunikációs eszközeinken túl táblagépekeinket, laptopjainkat, okostévéinket, hálózati adattárolóinkat (NAS) és akár az okosotthonunk különböző elemeit ugyancsak kiszolgálhatja egy Wi-Fi hálózat.
A sávszélesség nem minden
Legelső lépésként tisztában kell lennünk az internetelőfizetésünk kínálta lehetőségekkel. Önmagában a sávszélesség még nem jelent semmit: hiába fizettünk elő akár másodpercenként 1 Gb adatátviteli sebességet nyújtó szolgáltatásra, ha azt egyéb tényezők miatt nem lehet maximálisan kiaknázni. Amrich Tamás, a DIGI Berendezés üzemeltetési terület vezetője szerint a hálózat következő eleme, a router műszaki képességei ugyancsak határt szabhatnak a bitek száguldásának. Az alkalmazott Wi-Fi szabványtól függ ugyanis, hogy mekkora maximális áteresztőképességgel bír az útválasztó.
Végül az alkalmazott végberendezés (tehát a telefonunk, tévénk, laptopunk stb.) technológiai tudása is sokat nyom a latban. Ha elég nagy a bejövő sávszélesség, amit a router ki is tud aknázni, a csatlakozó telefon azonban csak régebbi vezetékmentes szabványt támogat, akkor szintén a korábban ismertetett problémákba ütközhetünk. Ráadásul a fenti három tényező közül bármelyik jelenti a szűk keresztmetszetet, a végső felhasználói élményt az fogja meghatározni.
A vezetéknélküli hálózat ellenségei
A Wi-Fi-n keresztül elérhető adatátviteli tempót és stabilitást a fentieken túl számos egyéb tényező befolyásolja. Ezek jelentős része fizikai korlátokból adódik, például a hálózat közepét jelentő routertől való távolsággal csökken.
Ugyancsak hatással van az adatfolyam sebességére az átviteli közeg, ami ideális esetben levegő, de a falak, különösen a Faraday-kalitkaként viselkedő vasbeton térválasztó elemek komoly akadályt jelenthetnek. Mindemellett olyan tényezőkkel is számolni kell, amik a legtöbb embernek nem jut eszébe: a tévé, nagyméretű házinövény, tükör vagy egyéb, különösen a fémből készült tárgyak mögé rejtve a routert jelentős visszaeséssel lehet számolni az adatátvitel tekintetében.
Szintén befolyással van a felhasználói élményre az alkalmazott frekvencia. Míg a 2,4 GHz körüli tartományokban alacsonyabb az átviteli tempó, ez nagyobb (néhány tízméteres) távolságokon kevésbé csökken, mint a magasabb sebességet kínáló 5 GHz-es frekvencián. Okozhat gondot az interferencia is, és itt nem csupán a társasházakban szinte minden lakásban megtalálható „konkurens” routerekre kell gondolni. A mikrohullámú sütők szintén 2,4 GHz-es frekvenciát (mikrohullám) alkalmaznak, ezáltal működés közben zavarhatja a vezetékmentes hálózatot.
A routerek gyártói beállítása ugyancsak problémaforrás lehet. A különböző frekvenciatartományok (csatornák) között automatikusan váltani nem képes, alapkonfiguráción – jellemzően a 6-os csatornán – hagyott hálózati eszközök egymást zavarják.
Végül a csatlakozó eszközök számát is figyelembe kell venni. Egy-két telefon még meg sem kottyan egy ma kapható routernek, de, ha emellett még csatlakoztatjuk a tévéinket, laptopjainkat, okosotthonunk szenzorait, akkor könnyen nem várt akadásokat, lassulásokat tapasztalhatunk a Wi-Fi használata során.
Amitől viszont egyáltalán nem függ a beltéri vezetékmentes hálózat minősége, az az időjárás. A kültéri természeti jelenségek, például az eső vagy a köd, nem befolyásolják az épület falai közötti Wi-Fi hálózat teljesítményét.
Néhány egyszerű tipp sokat segít
Most, hogy megismertük a kihívásokat, lássuk, mit tehetünk annak érdekében, hogy minél zökkenőmentesebb legyen az otthoni wi-fizés! Kezdjük mindjárt a feketelevessel: ha elavultak eszközeink, akkor azokat érdemes a legújabb technológiával bírókra cserélni. A 802.11 szabványon alapuló Wi-Fi készülékek közül már nem lehet 802.11n-nél régebbi típusút vásárolni, az újabbak közé tartoznak a 802.11ac szabványnak megfelelő termékek, de jelenleg már a Wi-Fi 6 (802.11ax) hálózati eszközök is terjednek. A DIGI arra törekszik, hogy ügyfelei számára hozzáférést nyújtson a legújabb, de kiforrott technológiák számára, árulta el Amrich Tamás. Érdemes megfogadni a szakértő tanácsát: lehetőleg az utóbbi szabványt támogató telefont, okostévét, routert stb. válasszuk, ha beruházás előtt állunk.
Többi tanácsunk nem könnyíti pénztárcánkat, csak egy kis odafigyelésbe kerül. A központi útválasztó elhelyezésének fontossága megkerülhetetlen: ideális elhelyezkedése ebből adódóan a lefedni kívánt terület nagyjából közepén, mellmagasságban található, nagyobb tárgyaktól távol eső, lehetőleg szellőző területen. Figyeljünk arra, hogy a külső antennákkal szerelt készülék esetén ezek mindig függőlegesen álljanak, még falra szerelt pozíció esetén is törekedjünk erre! A közkeletű hiedelemmel szemben az antennák nem a hegyük irányába biztosítják a legnagyobb jelerősséget, hanem az antenna "pálcára" merőlegesen.
A routeren futó szoftvert – a laptopjainkhoz, telefonjainkhoz hasonlóan - érdemes frissen tartani. Az új eszközökön a nagyobb gyártók okostelefonos alkalmazásain keresztül pár érintéssel elintézhető ez a feladat, amivel új funkciók, optimalizáltabb teljesítmény, megnövelt biztonság érhető el. Ugyancsak rengeteget számíthat az alapfrekvenciasávról való ellépés: minél nagyobb a távolság két, használt csatorna között, annál kevésbé okoz gondot az interferencia. A vezetékes hálózaton keresztül csatlakoztatható okostévék, hálózati adattárolók, tehát a rögzített elhelyezésű készülékek esetén pedig lehetőség szerint legalább CAT5e vagy – 1 Gbps-nál nagyobb adatátviteli sebesség esetén – CAT6 típusú Ethernet-kábeleket használjunk. Ez ugyanakkor nem növeli a lakásban elérhető maximális sávszélességet, az továbbra is az előfizetéstől függ.
Ha a fentiek figyelembevétele mellett mégsem megfelelő a térerő, adatátviteli sebesség egy távolabbi helyiségben, érdemes megfontolni a vezetékmentes hálózat határainak „kiterjesztést”. Ebben nagy segítséget nyújthatnak az okostelefonos jelerősség-elemző appok, melyek az összes népszerű platformra beszerezhetők. Használatukkal kimérhetők az épületek „gyenge pontjai”, és meghatározható, hogy hova érdemes bővítőeszközöket telepíteni.
A régebbi, repeaterekre alapuló megoldás olcsóbb, de kisebb sávszélességet kínál, mivel a router frekvenciáján üzemel, és a hálózati eszközök közötti váltást (roaming) sem kezeli optimálisan. Ezzel szemben az újabb, mesh alapú rendszerek az eredeti adatátviteli sebességhez közeli tempót biztosítanak, hatékony barangolás és egyszerű csatlakoztathatóság mellett.
Váratlan problémák
Mit tehetünk otthon, ha hibát tapasztalunk a vezetékmentes hálózat működésében? Mielőtt a szolgáltatóhoz fordulnánk, érdemes áramtalanítani a modemet/routert, akár fél perces szünetet is adva a kondenzátorok kisülésének. Újraindításkor – automata csatornakiosztás esetén – kevésbé terhelt frekvenciasávot keres adatforgalmazáshoz az eszköz, így jelentősebb beavatkozás nélkül megszüntethetjük a problémát.
Lassú adatátvitelt érzékelve hálózatisebesség-mérő szolgáltatásokkal győződhetünk meg arról, hogy valóban a hozzáféréssel van-e gond, vagy csupán az adott online szolgáltatás (például egy weboldal) akadozik, a felhasználói és szolgáltatói környezettől függetlenül. Ezt a mérést érdemes a routerhez kábellel csatlakozó laptopon, asztali számítógépen (is) elvégezni, így felmérve azt, hogy az internetelőfizetés egészére vonatkozik vagy csak a vezetékmentes csatlakozásra korlátozódik a kialakult helyzet.
Viszonylag egyszerűen meggyőződhetünk arról, hogy az adott eszközzel vagy az internetszolgáltatással van-e probléma. Mivel annak esélye elenyésző, hogy két, egymástól független szolgáltatás egyszerre romlik el, ha mobiltelefonunk ad-hoc Wi-Fi hotspotján keresztül csatlakozunk, gyorsan lokalizálhatjuk a „netszegény” helyzet forrását. Ahogy a router/modem újraindítása segíthet hálózati hiba esetén, úgy az adott eszköz (telefon, laptop, számítógép stb.) restartja is gyakran jelenthet egyszerű kiutat ebből a szituációból.
Természetesen, ha az internetcsatlakozást biztosító eszköz LED-jei közül a bejövő szolgáltatás problémáját jelző a megszokottól eltérően világít, villog, akkor hívnunk kell az ügyfélszolgálatot.
A biztonságról se feledkezzünk meg!
Végül egy kevésbé szem előtt levő, de fontos témáról is szót kell ejteni. A Wi-Fi rendszerek – elégtelen beállítások mellett – sebezhetőbbek a vezetékes hálózatoknál. Ez ellen nem csak érdemes, hanem kell is tenni. Lássuk, mivel tehetjük biztonságosabbá az otthoni internetezést!
Minden hálózati eszköz rendelkezik egy alapértelmezett (default) beállítással, aminek része az alapértelmezett rendszergazdai/adminisztrátori felhasználó és jelszó páros. Ezeket már az első bejelentkezéskor érdemes megváltoztatni, így a legalapvetőbb behatolási kísérletekkel szemben máris biztonságágba helyeztük rendszerünket. Ugyanígy érdemes a hálózat elnevezését (SSID) is lecserélni, amennyiben a szolgáltató erre lehetőséget nyújt; az alapértelmezett azonosítókat ugyanis gyorsan kiszúrják a könnyen feltörhető Wi-Fi hozzáférést keresők és értelemszerűen ezekkel próbálkoznak először. Hozzáértőbb, de óvatosabb felhasználók külön alhálózatot is létrehozhatnak a vendégek számára.
Végül magát a kommunikációt is titkosítani kell. Több szabvány áll rendelkezésre, és egyáltalán nem mindegy, hogy melyiket alkalmazzuk! A legelterjedtebb jelenleg a WPA2 (Wi-Fi Protected Access II), ennek használatát érdemes engedélyezni a routeren, szemben a régebbi WPA vagy WEP titkosításokkal. Ahogy az alapértelmezett adminisztrátori jelszó, úgy a titkosításhoz használt kódsorozat esetén is célszerű betartani a „minél hosszabb és bonyolultabb, annál jobb” szabályt: legalább 8, kis- és nagybetűs karaktereket, számokat és egy speciális karaktert is tartalmazzon.
További hasznos tanácsokért halgassa meg a HVG BrandTalks podcastjának az otthoni wifi-szolgáltatással kapcsolatos epizódját: tippek, tanácsok, elsőre hihetetlennek tűnő, de mégis igaz történetek:
A tartalom a DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft. megbízásából, a HVG BrandLab produkciójában készült, létrehozásában a HVG hetilap és a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
