VOSZ Barométer: jobb időkre várva

A legutóbbi VOSZ Barométer szerint jelenleg a csökkenő vásárlóerő és a visszafogott kereslet okozza a legtöbb problémát a VOSZ tagsága körében. Mi vezetett ezekhez a körülményekhez, és mit tehetnek a tagok, hogy kilábaljanak a nehéz helyzetből?

Az elszabadult infláció 2023-ban szétzilálta a gazdaságot, a rendkívüli drágulást nem tudta követni a keresetek növekedése, így a kereslet (a fogyasztás) visszaesett, a beruházásokat elhalasztották. Év végére az árnövekedés szintje normalizálódni kezdett, és az idei évben már a jegybanki cél közelében látszik stabilizálódni. A fogyasztás mégis csak lassan növekszik, mert ahogy mondják, „az infláció árnyéka hosszú”, ami azt jelenti, hogy egy ilyen pusztító árhullám után csak lassan áll helyre a fogyasztás. Ez egyrészt abból adódik, hogy az árak ugyan már csak lassan nőnek, de ez nem azt jelenti, hogy visszatértek volna a korábbi szintre, hanem hogy az elért magas szinthez képest már csak lassabban nőnek tovább.

Másrészt, a csökkent reálbér miatt a lakosság felélte a tartalékai egy részét, és így a vagyona még mindig kevesebb, mint az inflációs válság előtt volt, vagyis a fogyasztást tekintve az óvatosság dominál. A vállalkozásoknak nincs más lehetősége, mint fejleszteni a termelést vagy szolgáltatásokat, csökkenteni az egységköltséget (növelni a hatékonyságot), automatizálni, komplexebb szolgáltatásokat vagy új piacokat találni. Amelyik cég nem ismeri fel a menekülési utakat, vagy nem bírja tartalékkal, azt bizony a megszűnés fenyegeti. Két éve folyamatosan, havi átlag 1000 céggel csökken a regisztrált társas vállalkozások száma.

Miben és hogyan segíthet a vállalkozóknak a Demján Sándor Gazdaságélénkítő Program?

A Program komplex megoldásokat kínál: mind hitel, mind tőke oldalon támogatást nyújt a vállalkozásoknak, új piacok eléréséhez és a hatékonyság fejlesztéséhez is hozzá kíván járulni. Részben korábban már megismert eszközök továbbfejlesztésével (a Széchenyi Kártya Programmal, exportösztönzéssel), részben új elemekkel (pl. a tőkeprogrammal) kínál segítséget a túléléshez, a modernizációhoz és a növekedéshez.

Mit vár a VOSZ tagsága a programtól közép-, illetve hosszú távon?

Legfontosabb lenne a stabil, kiszámítható és támogató környezet, amelyben a termelékenység és versenyképesség növekedési feltételei biztosítottak. Fontos, hogy olyan programok induljanak, amelyek nem rövid távú pénzszórást jelentenek, hanem hosszú távú versenyképességi javuláshoz járulnak hozzá.

Hogyan csatlakozik ehhez a Munkáshitel program?

Ez az eszköz a szakképzett munkaerő megtartását és fejlesztését célozza, amely – ha jól valósul meg – hozzájárul nemcsak a jólét növekedéséhez, de a képzettebb, elégedettebb, megbízhatóbb munkaerő-kínálat bővüléséhez is. Az eszköz fontos, a cél nemes, ugyanakkor folyamatos nyomon követésre és a felhasználási feltételekben finomhangolásra lehet szükség, hogy a gazdasági program ezen elemének a hatása is hosszabb távon hasznosuljon, hogy végül ne csak egy bizonytalan fogyasztás-bővülésben fulladjon ki.

A kormány tervei szerint a minimálbér 2028-ra eléri az 1000 eurót. Mire van szükség ahhoz, hogy ez megvalósulhasson? Mennyire reális célkitűzés ez jelenleg Magyarországon?

A gazdasági miniszter nemrég azt mondta, hogy elérhető az 1000 eurós minimálbér és az egymillió forintos átlagkereset. Hogy látja a VOSZ, ennek megvan a realitása? Mire van szükség ahhoz, hogy az egymilliós átlagkereset elérhetővé váljon?

Ezek a célok sokkal inkább értelmezhetők ambiciózus gazdaságpolitikai céloknak, mint konkrét pénzügyi, gazdasági terveknek. Ezt úgy kell érteni, hogy ha a Demján Sándor program és a többi gazdaságfejlesztési eszköz jól hasznosul, ha a gazdasági környezet – Magyarországon, Európában és a világon is – kedvezően alakul, ha a beruházások beindulnak és lesz felvevőpiac, akkor dinamikus fejlődésre számíthatunk itthon is, amely a fentieket eredményezheti. Mindez lehetséges, ha a feltételek – amelyek egy része tőlünk, magyaroktól függ, de jó részére sajnos kevés a ráhatásunk – jól alakulnak. Kell tehát kitartó, közös munka (együttműködés a gazdaságpolitika irányítóival, a munkaadókkal és munkavállalókkal) és egy nagy adag szerencse is ahhoz, hogy az említett célok teljesüljenek.

Mit tehetnek a vállalkozók a fogyasztás élénkítéséért?

Jobb termék- és szolgáltatáspalettát kínálhatnak, költségeket csökkenthetnek, minőséget növelhetnek és új piacokat találhatnak. Mindehhez információra és pénzre van szükség, amelyet a VOSZ rendszerében könnyebben elérhetnek, mint egyedül küzdve a kíméletlen piaci dzsungelben.

Hogyan lehetne növelni a hazai háztartások és/vagy vállalkozások vásárlóerejét?

Stabil és támogató piacgazdasági viszonyok között, a verseny fejlődésével nőnek a beruházások, mert a tőkét vonzzák a kiváló gazdasági lehetőségek. Nő a termelékenység, a hatékonyság és a versenyképesség, ami a hozzáadott érték növekedésével jár. Ezzel javulnak a cserearányok, és a vállalkozások, a munkavállalók, az állam és a polgárok is gyarapodnak, növekszik a jólét, ami pedig élénkíti a fogyasztást. A kiszámíthatatlan és versenytorzító gazdasági körülményektől menekül a tőke, növekednek a kockázatok (ez a kockázati költségek elszabadulását eredményezi), stagnálnak a vállalkozások, forrás és növekedési potenciál hiányában elmaradnak a fejlesztések és beruházások, ami leszakadáshoz, elszegényedéshez vezet.

Melyek a legnagyobb kihívások, amelyek napjainkban visszafogják a magyar gazdaság teljesítményét? Mivel lehetne ezeken változtatni?

Kis méretű, nagyon nyitott gazdaságként a kitettségünk a nemzetközi konjunktúrának igen nagy. Napjainkban sem Németország – mint a legnagyobb gazdasági partnerünk –, sem Európa nem támogatja a növekedésünket, bár azt el kell mondani, hogy termelékenységben továbbra is jóval előttünk járnak. A nemzetközi lassulás az elektromobilitási és akkumulátorpiacon is kisebb lefékeződést eredményez, amely az ezeken a kitörési pontként priorizált területeken fékezi a gazdasági növekedésünket, ezzel az adóbevételeket is. Mindez a vállalkozásokra, munkavállalókra és az államháztartás egyensúlyára is negatívan hat. Ez ellen a piaci viszonyok erősítésével és célzott, diverzifikáltabb iparpolitikával, a feldolgozóipar mellett a szolgáltatások szektorainak támogatásával lenne érdemes felvenni a harcot. A támogatási programok a legnagyobb fejlődési potenciállal rendelkező ágazatokat – digitalizáció, modern piaci szolgáltatások – úgy érjék el, hogy a piaci verseny erősödjön, de semmiképp ne gyengülhessen.

Az előttünk álló 5-10 évben milyen nehézségekre kell felkészülnie a hazai vállalkozásoknak?

A digitalizáció és mesterséges intelligencia térnyerése folytatódik, továbbá a fenntarthatóság egyre inkább a piac igazi sikertényezőjévé válik. Aki erre a vonatra nem tud időben felkapaszkodni, az ki fog pontozódni! A VOSZ olyan gazdasági közösséget kínál, amely lépést tart a fejlődéssel, és folyamatosan elérhetővé teszi a tagjai számára a legmodernebb eszközök és módszerek, technológia, továbbá a szükséges, megbízható információk elérését, lehetőséget teremtve ezzel a jövő gazdaságában való sikeres részvételre.

Az oldalon elhelyezett tartalom a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége megbízásából a HVG BrandLab közreműködésével jött létre. A tartalom előállításában a hvg.hu és a HVG hetilap szerkesztősége nem vett részt.