A döntés súlyát jól mutatja, hogy a Business at OECD az OECD hivatalos üzleti tanácsadó testülete, vagyis azon kevés nemzetközi fórumok egyike, ahol a vállalati tapasztalatok közvetlenül kapcsolódnak a globális gazdaságpolitikai döntés-előkészítéshez.
A világgazdaság 65 százalékát képviselő szervezet nemcsak az OECD hivatalos üzleti tanácsadó testülete, hanem szakpolitikai ajánlásaival a G20 hivatalos üzleti fórumának, a B20-nak a munkájában is kulcsszerepet játszik. A szervezet vezetésében a VOSZ mellett a globális vállalati világ legismertebb szereplőinek felsővezetői vesznek részt, többek között olyan cégektől, mint a Bayer, a Walt Disney, a PwC, az Amazon, a Meta, a Rolls-Royce vagy a Siemens. Ez a névsor önmagában is jelzi, hogy a BIAC nem reprezentatív háttérszervezet, hanem a nemzetközi üzleti környezet egyik kiemelt szereplője.
Dr. Kovács Patrik korábban nyolc éven keresztül vezette a szervezet KKV Bizottságát. Ez idő alatt mintegy 10 millió vállalkozás érdekeit képviselte az OECD szakpolitikai folyamataiban, és számos, a kis- és középvállalkozások helyzetének javítását célzó globális kutatás és ajánláscsomag kidolgozását irányította. Tavaly első magyarként került be a Business 20 felsővezetésébe: a Kereskedelmi és Befektetési Munkabizottság társelnökeként annak az ajánláscsomagnak az elkészítését vezette, amelyet később a G20 vezetői elé terjesztettek A Dél-Afrikai csúcstalálkozón. Ez a pályaív már önmagában is ritka nemzetközi teljesítmény: egy magyar érdekképviseleti vezető a nemzetközi üzleti és szakpolitikai egyeztetések legfelsőbb fórumaira jutott be, ahol így már a magyar kkv-k szempontjai is közvetlenül megjelenhetnek.
Dr. Kovács Patrik a HVG BrandLabnek azt mondta, az új megbízatását egy hosszú folyamat eredményének tekinti.
„Az elmúlt nyolc évben a Business at OECD KKV Bizottságának elnökeként azon dolgoztunk, hogy a kis- és középvállalkozások szempontjai ne a nemzetközi gazdaságpolitika peremén, hanem annak egyik meghatározó tengelyében jelenjenek meg. Ez idő alatt mintegy 10 millió vállalkozás érdekeit képviselhettük az OECD szakpolitikai folyamataiban. Az igazgatósági tagság ezért egyszerre jelent nagy megtiszteltetést és komoly felelősséget: a Business at OECD több mint 60 éve működik az OECD hivatalos üzleti tanácsadó szervezeteként, a világ GDP 65%-át képviselve és több mint 10 millió vállalat hangját közvetítve. A szervezet célja az üzleti szféra gyakorlati tapasztalatait minél erősebben becsatornázni közvetlenül az OECD munkájába és a nemzetközi szakpolitikai fórumokra, ezzel is javítva a globális üzleti környezetet— mondta.
A BIAC tagjai a világ 38 legfejlettebb gazdaságának legfontosabb üzleti és munkáltatói érdekképviseletei. A munkában 47 nemzeti tagszervezet és további 69 európai, illetve globális iparági szakmai szervezet vesz részt. Kiemelt pozícióját az is jól érzékelteti, hogy a szervezet állandó szakmai-és tudáspartnerként támogatja a B7 és a B20 munkáját, vagyis folyamatos jelenlétével hozzájárul a G7- és G20-folyamatok üzleti oldalának intézményes folytonosságához. A B20 a G20 hivatalos üzleti fóruma. A G20 a globális GDP mintegy 85 százalékát, a világkereskedelem 75 százalékát és a világ népességének 60 százalékát képviseli, így a B20-ban kidolgozott ajánlások a világ legfontosabb gazdasági döntéshozói elé kerülnek.
„A kapcsolati hálón túl a Business at OECD egyik legnagyobb ereje, hogy több mint 30 szakpolitikai területen dolgozik, és a vállalati gyakorlatból érkező tapasztalatokat közvetlenül kapcsolja össze az OECD döntés-előkészítő munkájával. Ez azért különösen fontos, mert az OECD-n belül olyan ügyek kerülnek napirendre, amelyek közvetlenül hatnak a vállalkozások működésére — a nemzetközi adózási szabályoktól a kereskedelmi és beruházási keretrendszereken át a digitális és versenyképességi kérdésekig. Egy ilyen fórum valódi értéke az, hogy a szakpolitikai javaslatokat nem elméleti szinten, hanem üzleti működőképességük alapján is vizsgálja” — fejtette ki a VOSZ-társelnök.
A Business at OECD évente több mint 140 szakpolitikai ajánláscsomagot dolgoz ki az OECD számára, szervezetén belül 160 szakpolitikai bizottsági vezető és több, mint 3000 globális vállalatvezető és szakértő véleményét összekoordinálva.
„Az elmúlt években a Covid-járvány, az energiaválság, az infláció és a beszállítói láncok zavarai folyamatos nyomás alatt tartották a vállalkozásokat. Ezekben az időszakokban különösen jól látszott, mekkora értéke van annak, ha a globális üzleti közösség képes közös, józan és gyakorlati szempontokra épülő ajánlásokat megfogalmazni. A VOSZ tagságának köszönhetően a magyar vállalkozói kör is bekapcsolódhatott ezekbe a folyamatokba, ami nemcsak nemzetközi rálátást adott, hanem konkrét szakpolitikai és üzletfejlesztési tapasztalatokat is” – idézte fel.
A VOSZ-nak ezeken a fórumokon lehetősége nyílik arra is, hogy a Magyarországon bevált jó gyakorlatokat bemutassa a nemzetközi porondon. Dr. Kovács Patrik szerint ezek közé tartozik a FIVOSZ vezetésével megvalósult fiatalok vállalkozóvá válását segítő program, amelyre az OECD és az Európai Bizottság is best practice-ként tekint, valamint a Széchenyi Kártya, amelyhez hasonló léptékű kkv-finanszírozási megoldásból nemzetközi összevetésben is kevés akad. Mindez azért különösen fontos, mert a vállalkozások világszerte hasonló nehézségekkel szembesülnek: a háborúk, az infláció, az energiaköltségek emelkedése és a beszállítói láncok töredezése egyaránt rontják a kis- és középvállalkozások kiszámítható működésének feltételeit.
„A vállalkozói létnek ma már nemcsak gazdasági, hanem komoly emberi és mentális terhei is vannak. Egyre világosabban látszik, hogy a folyamatos bizonytalanság, a piaci nyomás és az alkalmazkodási kényszer a döntéshozók személyes terhelését is növeli. Éppen ezért fontos, hogy a szakmai fórumok ne csak üzleti válaszokat, hanem közösséget, kapaszkodókat és gyakorlati segítséget is adjanak a vállalkozóknak” — mutatott rá dr. Kovács Patrik.
Nemcsak a kihívások száma nőtt, hanem új lehetőségek is megnyíltak a kkv-k előtt az elmúlt években. A Business at OECD kiemelt figyelmet fordít a digitalizációra és az innovációra is; saját szakpolitikai munkájában hangsúlyosan jelennek meg azok a kérdések, amelyek a kisebb vállalkozások technológiai felzárkózását, digitális átállását és versenyképességét befolyásolják. A közös munka egyik alapkérdése, hogy mekkora termelékenységi különbség alakulhat ki két hasonló méretű vállalkozás között attól függően, hogy melyik képes gyorsabban alkalmazni a digitális és mesterségesintelligencia-alapú megoldásokat. Ez ma már nem jövőbeni lehetőség, hanem versenyképességi választóvonal.
„A VOSZ nemzetközi tevékenysége messze túlmutat a szakpolitikai érdekképviseleten: a FIVOSZ-szal (Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége) stratégiai szövetségeben együttműködve azon dolgozunk, hogy a teljes magyar gazdasági spektrum számára kézzelfogható nemzetközi lehetőségeket teremtsünk. Ezért nemcsak jelen vagyunk a legfontosabb nemzetközi fórumokon, hanem konkrét piacra lépési információkkal, partnerkapcsolatokkal és helyi támogatással is segítjük tagjainkat. A Hsziamenben, Orlandóban és New Yorkban működő külképviseleteink révén kaput nyitunk a világ két legnagyobb piaca, Kína és az Egyesült Államok felé, és ezzel gyakorlati segítséget is adunk azoknak a vállalkozásoknak, amelyek tudatosan szeretnének külpiacra lépni” — mondta dr. Kovács Patrik.
„A világ nagyon összetett lett, így a magyar cégek számára ma már nem kérdés, hogy érdemes-e jelen lenni a nemzetközi térben; a valódi kérdés az, hogy ezt milyen tudással, milyen kapcsolatrendszerrel és milyen csatornákon keresztül teszik meg. Mi azon dolgozunk, hogy a legjobb nemzetközi példákat hazahozzuk, a magyar cégeknek kézzelfogható külföldi kapcsolatrendszert és partnerkapcsolatokat biztosíthassunk, a szervezeteken keresztül pedig legjobb tudásunk szerint hozzájárulunk, hogy a globális üzleti környezet a vállalkozások számára kedvezően alakulhasson” — zárta a BIAC új igazgatósági tagja.
Az oldalon elhelyezett tartalom a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége megbízásából a HVG BrandLab közreműködésével jött létre. A tartalom előállításában a hvg.hu és a HVG hetilap szerkesztősége nem vett részt.
