Kongatják a vészharangot az építőiparban: kifutnak a beruházások és nem indulnak újak

Az energiaárak, a környezetvédelmi szabályozások, illetve a korábbi túlzott állami szerepvállalás miatt az elmúlt években jelentősen nőtt az építőanyagok előállításának költsége, emellett pedig a beruházási kedv is csökkent Magyarországon. Az építkezést és a felújítást ösztönző új állami programokkal azonban talpra állhat az ágazat a Leier ügyvezető igazgatója szerint. Komlós Andorral az építőipar jelene és jövője mellett az időjárás hatásairól, valamint az új technológiákról beszélgettünk.

  • BrandLab

A korábbi jelentős visszaesést követően tavaly enyhe javulást produkált az építőipar, de az ágazat teljesítménye még mindig elég hullámzó. Milyen okok állnak emögött?

Komlós Andor: Történt egy általános költségemelkedés, amely megjelent a gyártói, kereskedői és kivitelezői oldalon is. Ezt elsősorban az alapanyagok drágulása okozta, ami miatt a beruházók elkezdtek kivárni, így a lakossági építkezések és az új családi házas fejlesztések meglehetősen visszafogottan alakultak. A drágulást tehát a gyártók azonnal megérzik. Az ágazat ráadásul nem egy stabil, kiszámítható környezetben dolgozik. A kormányzati felújítási programok, a bérlakásépítés és egyéb infrastrukturális beruházások elindítása vagy azok elmaradása mind-mind közvetlen hatással van ránk. 

Melyek azok az építőanyagok, amelyek jelentősen drágultak, és hatással vannak az ipari és lakossági építkezési kedvre?

K.A.: A nehézépítőanyag-gyártás egy nagyon energiaigényes iparág, elég csak a cement-, a beton-, a tégla- vagy éppen a cserépgyártásra gondolni. Az áram és a földgáz két évvel ezelőtti emelkedése tehát általánosan hatott majdnem mindegyik alapanyag előállítási költségére. Azóta nagyobb léptékű áremelkedés nem volt, de éves szinten még mindig 5-10 százalékos drágulást látunk.

Milyen egyéb tényezők hatnak az áremelkedésre?

K.A.: Az árakba korántsem csak a gyártási és logisztikai költségek épülnek be. Az energiaigényes iparágakban a magas széndioxid-kibocsátás miatt egyre erőteljesebben megjelennek a környezetvédelmi szabályozásokból eredő terhek. Tehát a termék végső árában, amelyet a vásárló kifizet, nemcsak az előállítás, a szállítás, a bér jelenik meg, hanem a kibocsátás és csomagolás ára is.

Komlós Andor, a Leier ügyvezető igazgatója
Leier

Ezek alapvetően uniós előírásokból eredő terhek. Nemzetgazdasági szinten, maga az állam mit tud tenni, hogy segítse az ágazatot?

K.A.: A magyar GDP meghatározó részét az építőipar adja, amely más területekre is közvetlen hatással van. Ahogy szoktuk mondani, aki új házat épít, az új bútort is vesz. Alapvetően minden olyan állami program segíthet, amely támogatja a felújítást vagy a lakásépítést. Ezeket azonban ésszerűen kell kidolgozni, hogy ne használt lakásvásárlásokat, vagy lakhatás szempontjából lényegtelen felújításokat, beruházásokat támogasson a program, hanem az újak építését is.  Ami pedig még ennél is fontosabb, hogy olyan biztonságos környezetet kell biztosítani az embereknek, amelyben mernek beruházni és a megtakarításaikat az otthonuk felújítására vagy újépítésű ingatlan vásárlására fordítani. Az ipari beruházások, például csarnokok vagy üzemek esetében kicsit más a helyzet, ott határozottabban van jelen az építkezési szándék, részben a kedvező gazdasági várakozások miatt.

Eddig alapvetően a költségtényezőkről beszéltünk, de vannak-e más szempontok, amelyeket mérlegel a lakosság vagy egy vállalat, amikor egy építkezésről kell döntést hozniuk?

K.A.: A beruházók egyre gyakrabban mérlegelik azt, hogy milyen gyorsan tud befejeződni az építkezés, és ezáltal mikor tudják értékesíteni az ingatlant. Ezért egyre többen érdeklődnek a kész, illetve gyorsan összeállítható, előregyártott Leier kéregfalak, födémek, lépcsők, vagy éppen liftaknák iránt. Ezek a korszerű elemek a kivitelezők számára is idő- és munkaerő-megtakarítást kínálnak.

A vásárlók változó igényeire és a nehéz gazdasági helyzetre hogyan tudnak reagálni a gyártók?

K.A.: A piaci jelenlétet nagyban segíti a termékportfólió diverzifikációja. Mi minden nehéz építőanyag szegmensben meghatározó szereplők vagyunk. Emellett arra is törekszünk, hogy olyan gyártói kapacitásunk legyen, amellyel zökkenőmentesen ki tudjuk szolgálni a piacot abban az esetben is, ha keresletnövekedés történik. Olyan, hogy egy termék hosszú távon nincs raktáron, nálunk rendkívül ritkán fordul elő, ez pedig jelentős ellátási biztonságot jelent a kereskedőknek és a kivitelezőknek is. 

A bizonytalan piaci környezetben hogyan lehet felkészülni az ágazat esetleges visszapattanására? 

K.A.: A Leier egyik legfontosabb versenyelőnye, hogy családi vállalkozásként működik, így képesek vagyunk gyorsan reagálni a változásokra. De ez sokszor nem elég, ezért igyekszünk előre menekülni. 2022-ben például egy teljesen új betoncserépgyárat építettünk. Jelenleg pedig a betontermékekhez kapcsolódó gyártói kapacitás bővítése zajlik több mint 10 milliárd forint értékben. A mostani legnagyobb beruházásunk egy olyan üzemcsarnok, amelyben előregyártott épületeket fogunk tudni építeni 30 négyzetméterig. Ezzel garázst, mezőgazdasági tárolót vagy akár kapszulahotelt is elő tudunk majd állítani. Ezzel egy-egy építés ideje jelentősen lecsökken.

Mi az, amire nem tudnak felkészülni a gyártók? 

K.A.: Ilyen például az időjárás. Idén a januári-februári fagyok, vagy a júliusi-augusztusi hőség annyira meleg volt, hogy sok építkezésen alapvető dolgokat sem tudtak elvégezni. Ebben a kétszer két hónapban érezhető volt egy megtorpanás az ágazatban, ami a kereskedők és a gyártók eredményét is negatívan befolyásolja.

Az időjárást ugyan nem lehet előre látni, de más tényezőkkel azért lehet kalkulálni. Milyen kilátásai vannak az ágazatnak a következő időszakban?

K.A.: A piac részben utolérte magát, de az még nem látszik, hogy az idei év jobb vagy rosszabb lesz, mint a tavalyi. Jelentős javulásra vagy romlásra viszont nem számítunk. A korábban elindított beruházások jövő év elejére kifutnak, de új megrendelések közben alig vannak. Éppen ezért legkésőbb 2027 tavaszáig valamilyen segítségre szüksége lesz a szektornak, akár az újépítésű lakóingatlanokról, házakról, vagy bérlakásokról, kollégiumokról beszélünk. Tovább segítené a beruházók biztonságérzetét az újépítésű lakóingatlanok kedvezményes, 5%-os ÁFA-kulcsának megtartása.

Maradva a prognózisoknál, hogyan fog változni az építőanyagok piaca az előttünk álló években? 

K.A.: Függetlenül attól, hogy melyik építőanyag-szegmensről beszélünk, az általános trend az egyszerűsítés és a szakemberek munkájának megkönnyítése felé mutat. A mi stratégiánknak ezért meghatározó elemei az előregyártott termékek, mert minél magasabb készültségi fokot érünk el már a gyárban, az építkezés annál gyorsabban, kevesebb munkaerővel, és egyenletes, standard magas minőségben történhet a helyszínen. Ez ma már valódi versenyelőnyt jelent a gyártónak, kivitelezőnek egyaránt.  

A tartalom Leier megbízásából, a HVG BrandLab produkciójában készült. A cikk létrehozásában a HVG hetilap és a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.

Hozzászólások