Amikor a hálózat megvédi magát
A települések között húzódó középfeszültségű szabadvezetékek, illetve a településeken belül húzódó hálózat egy része is szigeteletlenek. Ha egy fa ága hozzájuk ér, zárlat keletkezik, amit a hálózat automatikája azonnal érzékel, és lekapcsolja az érintett szakaszt. Így a hiba nem terjed tovább, és nem lesz belőle komolyabb meghibásodás vagy hosszú áramszünet. Ezt hívják a szakemberek védelmi működésnek.
Az ilyen érintkezés sokszor csak átmeneti: a szél továbblendíti az ágat, a zárlat oka megszűnik. Ilyenkor a rendszer néhány másodperc múlva magától visszakapcsol. A háztartásokban ebből annyi érzékelhető, hogy egy pillanatra elment az áram, aztán visszajött. Bosszantó, főleg, ha épp akkor nem mentettük el a táblázatot, de a rövid kiesés éppen azt szolgálja, hogy ne legyen belőle tartós áramszünet, és a szolgáltatás gyorsan helyreálljon.
Ezek a jelenségek a villamoshálózat működésével járnak, teljesen megszüntetni nem lehet őket. Ritkítani viszont lehet, és ebben a gallyazásnak nagy szerepe van.
Ki néz utána, mi akadt a vezetékbe?
Az E.ON a rövid idejű zavarokat is folyamatosan követi, és ha indokolt, azonnal elkezdi felderíteni az okukat. A szerelők személyesen bejárják az érintett szakaszokat, a hálózatot drónnal is átvizsgálják, és ha kell, rögtön gallyaznak. A zavarok adatait elemzik is: ahol egy probléma újra és újra visszatér, ott szükség esetén hálózatfejlesztéssel avatkoznak be.
A mező szélén álló nyárfa nem a mi gondunk, a kerítés melletti diófa viszont igen?
A fák gondozása, metszése az ingatlan tulajdonosának a feladata. Amennyiben a növényzet az előírt távolságnál jobban megközelíti a villamos hálózatot, úgy az E.ON felszólítja az ingatlantulajdonost a feladat elvégzésére. Az E.ON csak akkor végzi el a fák metszését, amennyiben azt az ingatlantulajdonos a felszólítás ellenére nem végezte el. Itt azonban fontos megjegyezni, hogy a beavatkozások alkalmával nem szépészeti beavatkozások történnek, hanem a biztonságos üzemeltetéshez szükséges metszés, növényzet visszavágás.
A fa pedig azt teszi, ami a dolga: nő. A tíz éve elültetett csemete mára könnyen elérheti a vezetéket. Az E.ON tájékoztatója szerint a vezetéket megközelítő, ahhoz súrlódó ágak lakott területen is okozhatnak üzemzavart, áramkimaradást, emellett élet- és balesetveszélyesek. Elég, ha egy gyerek felmászik a fára, vagy valaki létráról kezd metszeni a vezeték közelében.
Azok a fák is gondot okozhatnak, amelyek távolabb állnak, de a magasságuk, a terebélyes koronájuk vagy a rossz állapotuk miatt (például mert korhadtak, betegek) szeles időben rádőlhetnek a vezetékre és elszakíthatják. Egy viharban letört ág vagy kidőlt fa már akár órákra is áram nélkül hagyhat egy egész utcát, sőt egy településrészt.

Mit jelent a biztonsági övezet?
A villamos vezetékek mentén a jogszabály biztonsági övezetet határoz meg. Ez a vezeték két oldalán húzódó sáv, ahol építeni, ültetni, dolgozni csak korlátozásokkal szabad. A szélessége a feszültségszinttől és a vezeték kivitelétől függ. A 2/2013. (I. 22.) NGM rendelet szerint a lakóutcákban futó kisfeszültségű csupasz szabadvezetéknél a legszélső vezetéktől számított 1 méter, a középfeszültségűnél pedig 5 méter (lakott területen, bizonyos kivitelnél 2,5 méter).
Érdemes előre gondolkodni
A növényekre vonatkozó szabály egyszerűbb, mint elsőre hangzik. Fa vagy más növény akkor ültethető vagy hagyható meg a hálózati engedélyes előzetes jóváhagyásával az övezetben, ha kifejlett állapotában sem kerül kisfeszültségnél 1 méternél, középfeszültségnél 2 méternél közelebb a vezetékhez. A rendelet azt is kimondja, hogy a hálózati engedélyes előzetes hozzájárulása nélkül az övezetben nem lehet olyan növény, amely kifejlett korában 4 méternél magasabbra nő.
A távolságot nem szélcsendben kell mérni. A szél a vezetéket és az ágakat is mozgatja, ezért a fának a legkedvezőtlenebb helyzetben is a határon kívül kell maradnia. Ebben az évszakban, lombhullás után ezt különösen könnyű felmérni: ami nyáron a levelek mögött rejtőzött, az most jól látszik.
Érintett vagyok?
- Fut vezeték a telek fölött vagy közvetlenül mellette?
- Van olyan fa vagy bokor, amelynek ágai egy-két méteren belül megközelítik?
- Hozzáérhet-e a vezetékhez erős szélben?
- Okozhat gondot a vezeték közelsége, ahogy a fa növekszik?
Ha bármelyikre igen a válasz, érdemes a gallyazással foglalkozni.
Hogyan zajlik a gallyazás?
A vezeték közelében álló fa gondozása, metszése az ingatlan tulajdonosának feladata. Feszültség alatti vezeték mellett viszont senki ne álljon neki egyedül a fűrészelésnek.
Feszültségmentesítés, térítésmentesen
A gallyazás előtt a vezetéket feszültségmentesíteni kell, a munka alatt pedig szakfelügyeletre van szükség. Az E.ON mindkettőt térítésmentesen biztosítja. Ehhez a munkavégzés tervezett dátumát legalább 35 naptári nappal korábban írásban kell bejelenteni; vagy legfeljebb 15 napon belül kell jelezni a munkavégzés szándékát az E.ON részére, amennyiben az E.ON felszólítást küldött a munkák elvégzéséről. Az elérhetőségek az E.ON gallyazásról szóló oldalán, vagy a felszólítólevélben találhatók.
Ha a szolgáltató gallyaz
Ha a fát nem a tulajdonos metszi meg, hanem az E.ON végzi el a munkát, azt a villamosenergia-törvény műszaki előírásai szerint, az élet- és balesetveszély elhárítása érdekében teszi. Az ingatlantulajdonosoknak ebben az esetben biztosítaniuk kell a gallyazást végzők ingatlanterületre történő bejutását. Ilyenkor a biztonság dönt, nem a kertépítészeti szempontok: a fa nem feltétlenül úgy fog kinézni, ahogy a gazdája szeretné.
A levágott ágak a tulajdonosé maradnak. Ha nem mond le róluk, a növényzet eltávolítást végzők rendezetten, a biztonsági övezeten kívül hagyják őket, úgy, hogy ne akadályozzák az utak, járdák forgalmát. Ha a tulajdonos írásban lemond a nyesedékről, a szolgáltató vele egyeztetve elszállítja; külterületen a helyszínen fel is aprítható és elteríthető.
Mit ültessünk a vezeték alá?
A legegyszerűbb gallyazás az, amelyre soha nem lesz szükség. A vezeték alá vagy közvetlen közelébe lehetőleg ne kerüljön fa. Ha mégis ültetünk, olyan növényt érdemes választani, amely kifejlett állapotában sem éri el és nem közelíti meg a vezetéket.
1. Fajtától függetlenül megtartható és ültethető gyümölcsfa fajták
őszibarack, birs, ribizli cserje, köszméte cserje, josta cserje
2. Törpe alanyra oltott változatban megtartható és ültethető
alma, körte, meggy
3. Nem ültethető és nem tartható meg
dió, mandula, cseresznye, meggy, szilva, alma, körte, sárgabarack, mogyoró (6-7 m magasra növő bokor)
4. Megtartható és ültethető, alacsony koronamagasságú díszfafajták
gömbkoronájú mezei juhar, gömbjuhar, ernyőskoronájú szivarfa, pirosvirágú galagonya, gömbkőris, mecseki virágos kőris, díszalma, bogyós díszalma, pirosvirágú díszalma, törpe eperfa, gömbmeggy, gömb-csepleszmeggy, lisztes berkenye, Borbás-berkenye, kiskoronájú ezüst hárs, kiskoronájú ezüst hárs
A faiskolában ezért nem a csemete mostani magassága számít, hanem az, amekkorára véglegesen kifejlett állapotában megnő. Érdemes a faiskolában ezen szempont figyelembevételével választani, és a kertészetben dolgozó szakember tanácsát kérni.Mert a mikró óráját két gombnyomással újra lehet állítani. A kerítés melletti fát viszont most érdemes megnézni, amíg lomb nélkül jól látszik, merre tart.
Az oldalon elhelyezett tartalom az E.ON megbízásából, a HVG BrandLab közreműködésével jött létre. A tartalom előállításában a hvg.hu és a HVG hetilap szerkesztősége nem vett részt.