HVG Extra Business
HVG Extra Business
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A játéknak lényeges szerepe van a gyerekek testi, szociális, érzelmi és szellemi fejlődésében, ezért az iskolákból való száműzése a standardizált oktatás nagy tragédiája – véli a neves oktatási szakember, Ken Robinson.

Peter Gray, a Boston College pszichológus kutatótanára a biológiai evolúció szemszögéből kutatja a játékot. Megállapítása szerint az embergyerek, ha más felelősség nem terheli, sokkal többet játszik más emlősök kicsinyeinél, és ebből nagy előnye származik. Néhány évvel ezelőtt olyan antropológusokkal készített interjúkat, akik a vadászó-gyűjtögető kultúrákat tanulmányozták. A tudósok fontosnak tartották elmondani, hogy ezekben a kultúrákban a gyerekek felügyelet nélkül játszhatnak egész nap.

„A gyerekek, akiket ezekben a kultúrákban megfigyeltek, a legokosabb, legboldogabb, a legjobban alkalmazkodó és együttműködő, legrugalmasabb gyerekek, akiket valaha is láttak. Tehát biológiai evolúciós szempontból a játék a természet eszköze, amely biztosítja, hogy a fiatal emlősök, az embergyerekeket is beleértve, elsajátítsák a sikeres felnőtté váláshoz szükséges képességeket”

– számolt be Gray TED-előadásában.

Hasonlítsuk ezt össze azzal, ahogyan a legtöbb fejlett ország szervezi a gyerekek oktatását. Amint Gray Free to Learn (Szabadon tanulni) című könyvében rámutat, a gyerekek egyre fiatalabb korban kezdik az iskolát. Most már nemcsak óvodáink, hanem óvodai felkészítőink is vannak, a bölcsődék pedig egyre inkább úgy néznek ki, mint az általános iskolák alsó tagozata: a felnőttek által kiszabott feladatok helyettesítik a játékot. Az iskolai nap hosszabb lett, és ma már egyre többen hangoztatják, hogy a tanévet is meg kellene hosszabbítani. Emellett a szabad játék lehetőségeit is szinte teljesen felszámolták.

„Nemcsak az iskolai nap lett hosszabb és kevésbé játékos, de az iskola egyre inkább betolakszik az otthonokba és a családi életbe. Egyre több a házi feladat, amely elveszi az egyébként játékra szánható időt”

– hívja fel a figyelmet. Peter Gray úgy véli, ez tragikus veszteség a gyerekek számára. Szerinte a gyerekek természetüknél fogva arra teremtettek, hogy szabadon, a felnőttektől függetlenül játsszanak és felfedezzék a világot. Szabadságra van szükségük a fejlődéshez – szabadság nélkül szenvednek. A szabad játék szükséglete egy alapvető, biológiai szükséglet.

Lehet, hogy a szabad játék hiánya nem öli meg a testet, mint az élelem, a levegő vagy a víz hiánya, de megöli a lelket, és akadályozza a szellemi fejlődést. A gyerekek ugyanis a szabad játékon keresztül tanulják meg, hogyan kell barátokat szerezni, legyőzni a félelmeiket, megoldani a problémáikat és általában a saját kezükbe venni az életüket. Továbbá elsődleges eszköze annak, hogy a gyerekek elsajátítsák és gyakorolják a saját kultúrájukban való boldoguláshoz elengedhetetlen fizikai és intellektuális készségeket.

Bármit teszünk is, nincs az a játékszer, az a „minőségi idő” vagy különóra, ami kompenzálná gyerekeink számára az elrabolt szabadságot. Amit a gyerekek szabad játék során a saját kezdeményezésük által tanulnak, az másképp nem tanítható. A gyerekek elképesztő velük született tanulási képességgel rendelkeznek. Ha békén hagyjuk őket, olyan lehetőségeket fedeznek fel, amelyeket mi nem tudunk, és olyan döntéseket hoznak, amelyeket nem szabad meghoznunk helyettük. A játék abszolút elengedhetetlen a tanuláshoz – a kíváncsiság és a képzelet természet adta gyümölcse.

A standardizálási mozgalom mégis felszámolja a játéklehetőségeket az iskolában. Amikor gyerek voltam, rendszeres szüneteink voltak az iskolában, amikor magunkban és egymással játszhattunk, kiélhettük képzeletünket, és számos gyakorlati készséggel és társadalmi szereppel kísérletezhettünk. Most talán beszuszakolnak egy tizenöt perces szünetet az általános iskolai órarendbe, de ez az első, ami eltűnik, ha valami megzavarja a napirendet.

Eközben a politikusok hosszabb iskolai napért és hosszabb tanévért lobbiznak. Az iskolai teljesítménynövelés számos problémája az iskola szervezési rendjében gyökerezik, illetve abban, hogy a bevett gyakorlatok és szokások szemben állnak a természetes tanulás ritmusával. Ha szorít a cipőnk, nem fényesítjük tovább, és nem a lábunkat okoljuk, hanem másik cipőt húzunk. Ha a rendszer nem működik, ne a benne lévő embereket hibáztassuk, hanem velük együtt változtassuk meg, hogy működőképes legyen. Azok tudnak leginkább változtatni, akik a megfelelő körülmények között a legnagyobb hatással vannak a tanulás minőségére: a tanárok.

A fenti cikk részlet Ken Robinson Kreatív iskolák című könyvéből.

Mi a baj az iskolákkal? Valóban megölik a kreativitást? Milyen oktatás lenne képes felkészíteni gyerekeinket az állandóan változó jövőre? Könyvében Ken Robinson sorra veszi az elavult oktatási rendszer problémáit, és olyan gyakorlati megoldásokat javasol, amelyekkel alulról szerveződő módon, forradalmi változásokat lehet elérni. A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
HVG Extra Business Business magazin

A 8K, avagy mit fejlesztenek egy jó iskolában?

A hagyományos tanterv különálló tantárgyakra épül, amelyeket magától értetődően fontosnak tartunk. A helyes kiindulópontnak viszont annak kellene lennie: mit kellene a tanulóknak tudniuk és mire kell képesnek lenniük - mutat rá a neves oktatási szakember, Ken Robinson, aki szerint az iskoláknak nyolc alapkompetenciát kellene fejleszteniük.

Orbán szerint ő nem verte át Karácsonyt

Orbán szerint ő nem verte át Karácsonyt

Blúzba csavarva mentették ki a lángok közül a síró koalát

Blúzba csavarva mentették ki a lángok közül a síró koalát

Csepel önkormányzata támogatja az atlétikai stadion felépítését

Csepel önkormányzata támogatja az atlétikai stadion felépítését

Edward Snowden: Az emlékeinket már nem tudjuk kitörölni

Edward Snowden: Az emlékeinket már nem tudjuk kitörölni

Fátyolviselés miatt nem fogadott be egy apácát egy francia idősek otthona

Fátyolviselés miatt nem fogadott be egy apácát egy francia idősek otthona

Rejtélyes ókori civilizáció nyomai után kutatnak az arábiai sivatagban

Rejtélyes ókori civilizáció nyomai után kutatnak az arábiai sivatagban