Változik a kötelező biztosítás szabályozása

Szabad biztosítási évfordulót és egységes kárnyilvántartást vezetne be a kormány - közölte Budai Bernadett kormányszóvivő szerdai budapesti tájékoztatóján, amelyen a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás szabályozásának változásait ismertette.

  • MTI MTI
Változik a kötelező biztosítás szabályozása

A kormány törvényjavaslata szerint a biztosítási évforduló a továbbiakban nem naptári évhez, hanem a szerződéskötés időpontjához kötődne. A kormányzat nem változtatna a díjhirdetési időszakra és a szerződés időtartamára vonatkozó néhány szabályon - közölte a szóvivő. Így a biztosítóknak továbbra is október 30-áig kell közzétenniük azt, hogy a következő naptári évben milyen díjakat alkalmaznak, és a szerződés is egyéves időtartamra szólna. A módosítás tehát csak a "kezdési időpontot" érinti - mondta Budai Bernadett.

A szóvivő tájékoztatott arról is, hogy a kormány javaslatot tesz egy központi kártörténeti nyilvántartás kialakítására, amely lehetővé teszi azt, hogy valódi káralapú besorolás történjen. Az új rendszer a jelenlegi bonus-malus rendszerrel szemben megbízható és hiteles információval tud szolgálni a díjmegállapítás során - fejtette ki; hozzátéve: a bonus-malus rendszer egyik hátránya, hogy csupán egy adott besorolást tükröz, a pontos kárelőzmények pedig emiatt nem állapíthatóak meg. Az új rendszer segítségével ugyanakkor a biztosítót váltó autósok új biztosítói az ügyfelek kártörténete alapján állapíthatnák meg a díjakat.

A károsultak védelme érdekében a kormány szigorúbban büntetné azokat, akik késlekednek a biztosítási díj befizetésével. Budai Bernadett példaként említette, hogy ha valaki az esedékességtől számított hatvan napon belül nem fizeti be a biztosítási díjat, akkor a szerződése megszűnne. A biztosítónak a szerződés megszűnése előtt figyelmeztetnie, utána pedig tájékoztatnia kellene az ügyfelét. Elsődlegesen az autó üzembentartója, ennek hiányában pedig a tulajdonosa köteles gépjármű-felelősségbiztosítást kötni - jegyezte meg Budai Bernadett.

Révész Sándor: A Pride betiltása nem szólhat a Pride-ról

Révész Sándor: A Pride betiltása nem szólhat a Pride-ról

A gyülekezés joga arról szól, hogy egy véleménycsoport megmutatja magát köztéren a köznek: „Itt vagyunk, ezt gondoljuk, ilyenek vagyunk, ezt akarjuk!” Aki ezt nem teheti meg, az az önkifejezés, a közéletben való részvétel alapvető jogától van megfosztva.