Az Európai Unióban 2008-ban, az előző évhez képest, nyolc százalékkal csökkent a halálos kimenetelű balesetek száma – adta hírül az Európai Közlekedési Hatóság (ETSC) Brüsszelben. Európai kutatások, statisztikák szerint tavaly 39 ezer ember halt meg a közutakon. Németországban ez a szám 4467, ami tíz százalékkal kevesebb, mint az elmúlt években. A balesetek áldozatainak legnagyobb része gyalogos (43 százalék), a negyede autós, 21 százaléka motoros, míg öt százaléka kerékpáros.

Azokban az országokban, ahol nagyobb autókkal közlekednek az emberek, több a halálos balesetek száma a gyalogosok körében. A nagy terepjárók csak az utasoknak jelentenek nagyobb biztonságot. Különösen nagy veszély leselkedik a litvánokra, itt ugyanis az elmúlt évben egymillió lakosra 148 halálos áldozat jutott.

Ezzel az adattal a litvánok vezetik ezt a szomorú listát, a lengyelek (143), illetve a románok és a görögök (142-142) előtt. Németországban ez az adat 54 halott. La Vallettában, Málta fővárosában, ahol mindössze 9300 lakos van, 1996 óta nem volt halálos közlekedési baleset. Így elmondható, hogy az utak itt a legbiztonságosabbak.

Berlinben 2007-ben 56 ember halt meg az utakon, 40 százalékuk volt gyalogos, további 40 százalékuk pedig biciklis. A százezer lakosra jutó 1,6 áldozattal Berlin a második Európában. Franciaország fővárosában, Párizsban (6,478 millió lakos) 127 halálos áldozat volt az elmúlt évben, 32 százalékuk gyalogos, 13 százalékuk pedig bicajos volt. Oslóban 2007-ben 10 halálos baleset történ. A norvég fővárosban százezer emberre 1,8 áldozat jut, ezek 40 százaléka gyalogos, 30 százaléka pedig autós volt. Helsinkiben 11 halálos baleset történt, ami százezer lakosnál összesen, 1, 9 áldozatot jelent, 40 százalékuk autós és gyalogos, 5 százalékuk pedig bicajos. Stockholmban 16 halálos baleset történt, ez azt jelenti, hogy minden félmilliomodik embert ér végzetes baleset. Minden harmadik áldozat gyalogos. Bécsben 100 ezer lakosra 2,1 halálos áldozat jut, vagyis tavaly összesen 35 haltak meg az utakon. Az áldozatok több mint a fele gyalogos volt.

Dublinban 11-en haltak meg, ami azt jelenti, hogy 2,2 áldozat jut 100 ezer lakosra. 45 százalékuk gyalogos, a maradék 55 százalék pedig egyenlő arányban oszlik el az autósok és a bicajosok között. Madridban 84 halálos áldozatot követeltek a balesetek. 100 ezer lakosra 2,7 áldozat jut. Ezek 40 százaléka gyalogos, 20 százalék pedig autós és bicajos. Brüsszelben 31 haltak meg az utakon, 35 százalékuk gyalogos és majdnem ugyanennyi autós volt. Londonban a közlekedési balesetekben 222 hunytak el. Vagyis százezer emberre 3 halálos áldozat jut. 45 százalékuk gyalogos, 7,5 százalékuk kerékpáros. Prágában 36 haltak meg balesetben, legalább olyan biztonságos a cseh főváros, mint London vagy Brüsszel. Az áldozatok fele gyalogos volt. Amszterdamban sokan kerékpároznak, így a közlekedési balesetek 40 százalékában bicajos az áldozat, és csak 20 százalék autós vagy gyalogos. Koppenhágában 100 ezer lakosra 3,4 áldozat jut. A 20 végzetes baleset 39 százalékában gyalogos halt meg. Lisszabonban 22-en haltak meg az utakon, vagyis 100 ezer lakosra 4,3 áldozat jut. 60 százalékuk gyalogos, és csak 5 százalékuk bicajos. Budapesten a 100 halálos áldozat fele volt gyalogos, fővárosunkban 100 ezer lakosra 5,9 áldozat jut. Rómában 183 halálos baleset történt, 100 ezer lakosra 6 áldozat jut. 40 százalékuk robogós, motoros és bicajos, 25 százalékuk gyalogos. Bukarestben 6,3 áldozat jut 100 ezer lakosra. A halottak 32 százaléka gyalogos, 26 százaléka pedig autós volt.

Szófiában 73 haltak meg az utakon, 100 ezer lakosra szintén 6,3 áldozat jut. Tallin a 25 áldozatával pont olyan biztonságosnak számít, mint Szófia. Az áldozatok 60 százaléka gyalogos, de egyetlen bicajos sem volt. Varsóban a 110 halott 61 százaléka gyalogos. Athénban 100 ezer lakosra 6,6 áldozat jut, ezek 30 százaléka gyalogos, nem volt a halottak között kerékpáros. Pozsony a három legveszélyesebb európai város között van. 100 ezer emberre 6,6 áldozat jut, 40 százalékuk gyalogos és ugyanennyi autós. Riga még ennél is veszélyesebb, itt 100 ezer lakosra 9,7 áldozat jut, 37 százalékuk gyalogos volt. A legveszélyesebb európai város, a 100 ezer lakosra jutó 13 halottal Ljubljana. Az áldozatok 40 százaléka gyalogos volt, 36 százalékuk pedig tömegközlekedési eszközön szenvedett balesetet.