Autós fekete dobozok

Új kihívások elé nézhetnek a személyiségi jogokért harcoló európai aktivisták. Egy közelmúltban nyilvánosságra hozott jelentés szerint az Európai Bizottság (EB) kötelezővé tenné, hogy a személygépkocsikba a gyártók a repülőgépekéhez hasonló fekete dobozt szereljenek. A hatástani vizsgálatokhoz ilyen szerkentyűket építettek be Nagy-Britanniában például rendőrautókba, de górcső alá vették olyan németországi nagyvállalatok tapasztalatait is, amelyek a céges autókba szereltettek fekete dobozt. Az úgynevezett eseményadatsor-rögzítők – az angol nevük kezdőbetűivel alkotott betűszóval: EDR-berendezések – egyébként már ma sem mennek ritkaságszámba. Svédországban például már 60 ezer járműbe építettek ilyen műszereket kutatási célokból.

A jogászokból és mérnökökből álló nemzetközi kutatócsoport a Veronica Project fedőnevű ötéves akciója során egyebek mellett arra a következtetésre jutott, hogy mivel a fekete dobozos autók vezetői körültekintőbbek, mint az ilyen szerkentyű nélküli járművekben ülők, eleve 10 százalékkal csökken az esélye, hogy halálos balesetet szenvednek. Ha mégis összetörik az autójukat, a helyrepofoztatást az átlagos javíttatási költségek háromnegyedéből megússzák, mert kisebb kárt okoznak, mint azok, akik nem tartanak attól, hogy minden mozdulatukat figyel(het)ik.

A titokdobozok persze nem avatkoznak be veszélyes helyzetekben. Ellentétben például az autóba épített navigációs rendszerrel összekötött intelligens sebességszabályozó – intelligent speed adaptation, ISA – berendezésekkel, amelyek akkor lépnek működésbe, ha az út szélén sebességkorlátozó táblát „látnak”. E ketyerék úgy akadályozzák meg a gyorshajtást, hogy – bármennyire nyomja is a sofőr a gázpedált – csökkentik a motorba kerülő benzin mennyiségét, vagy legalábbis keményebbé teszik a gázpedált. A tesztek szerint például az ISA-val akár a felére is csökkenthetnék a halálos balesetek számát, egyelőre ezek a szerkezetek nem válnak szériafelszereléssé. Az uniós verdikt szerint az utak rémeit az is elrettentheti a veszélyes bravúroktól, hogy a fekete dobozokban tárolt adatokból a rendőrség vagy a biztosítótársaságok számára könnyedén kideríthető, ki a vétkes egy balesetben.

Bár a repülőgépeken használtaknál kisebb, kártyapakli méretű kütyük nem rögzítik az utastérben zajló beszélgetéseket, és videofelvétel készítésére sem alkalmasak, többtucatnyi adatot képesek tárolni. A tervek szerint a műszerfal mögé vagy a kárpit alá építve kapcsolnák hozzá őket az autó mozgását monitorozó elektronikus berendezésekhez, például az újabb kocsikban már-már szériafelszerelésnek számító fedélzeti számítógéphez. Így nemcsak az derülne ki belőlük, hogy a sofőr átlépte-e a sebességkorlátozást, hanem az is, hogy sávváltásnál bekapcsolta-e az irányjelzőt, világított-e a lámpája az országúton, vészhelyzet esetén időben megpróbált-e fékezni, illetve hogy az utasok bekapcsolták-e a biztonsági övüket.

Egyesek máris attól félnek, hogy ha például a biztosítótársaságok efféle információkhoz jutnának a szerződések megkötése előtt, borsosabb biztosítási díjat szabnának azoknak, akik előszeretettel hágják át a szabályokat. Arról nem is beszélve, hogy a fekete dobozok adataira alapozva például egy igazoltatás során akár hetekkel korábban elkövetett szabálytalankodásáért is megbírságolhatnák a jármű vezetőjét. Ráadásul az adatrögzítő technika továbbfejlesztésével, valamint az egyre több autóba beépített navigációs rendszerrel összekötve egy efféle Nagy Testvér a kocsikázók minden mozdulatát figyelemmel kísérhetné. A Veronica Project jogászgárdáját vezető Frank Schmidt-Cotta szerint azonban ez a veszély nem fenyeget, mert a fekete dobozok csak a legkritikusabb pillanatokban – például nagyon erős fékezés vagy a kormány hirtelen oldalra rántása után – aktiválódnak. Az EDR-berendezések eszerint legfeljebb a már elkerülhetetlen balesetet megelőző fél percben kezdenék az adatmentést, és a szerencsétlenség után is csak 20-30 másodpercig működnének.

A kukkolástól való félelem mégsem teljesen légből kapott. Az Egyesült Államokban az autógyártók egyes típusokba az ezredforduló óta rutinszerűen beépítenek fekete dobozokat, a hírlapírók azonban csak három éve figyeltek fel a műszerekre. Történt, hogy két, New York-i mellékutcákban autóversenyt rögtönző tinédzsert a bíróság többévnyi börtönbüntetéssel sújtott, miután halálos balesetet okoztak. Bár az önjelölt pilóták azt vallották, hogy óránként legfeljebb 75 kilométeres sebességgel hajtották sportautóikat, a rendőrség az egyikük Corvette-jéből kiszerelt EDR segítségével megállapította, hogy az autó több mint kétszer olyan gyorsan száguldott. A ketyere hasznát ugyan senki nem vitatta, az sokaknak szemet szúrt, hogy az autó tulajdonosai mit sem sejtettek a légzsákba épített árulkodódobozról. A Time magazin szerint a 2006-ban gyártott amerikai autóknak közel a kétharmadát hasonló, gyárilag beépített készülékkel adták el – zömmel az újdonsült tulajdonosok tudta nélkül. Ma pedig a leleményes kereskedők már másfél-két óra minden eseményét rögzítő szerkentyűket ajánlanak a kamasz csemetéiknek autót vásárló aggódó szülőknek.

BALÁZS ZSUZSANNA