A forgalomirányítási rendszer iránti legfőbb elvárások egyike a folyamatos működtetés, hiszen egy forgalmas kereszteződésben a sötét jelzőlámpák jelentős baleseti kockázatot jelentenek, ráadásul növelik a torlódások kialakulásának esélyét is – írta közleményében a BKK. 

Budapest városszerkezete ugyanakkor megnehezíti, hogy a kiemelt fő irányokban lehetőség szerint mindkét irányban biztosítsák a folyamatos haladási lehetőséget, azaz a zöldhullámot, de a fejlesztések során kiemelt céljuk, hogy erre a lehető legnagyobb mértékben törekedjenek. Tarlós István főpolgármester határozott elvárása a zöldhullámok fejlesztése, kiterjesztése a lehető legtöbb útvonalra.
 
A főváros útjain 2013 márciusában 850 jelzőlámpás vezérlőegység működött. A városközpont környékén található 512 jelzőlámpát a központi forgalomirányítás felügyeli, további 232 közlekedési lámpa pedig távfelügyelet alatt áll.

A felszíni tömegközlekedés járműveinek közlekedését koordináló Futár rendszer az év folyamán beindul, és már az első ütemben is 30 jelzőlámpás csomópontban biztosít folyamatos haladási lehetőséget a BKK járatainak, 2014 és 2017 között pedig további 100 csomópontban részesítik majd előnyben a tömegközlekedést. A fő forgalmi irányok haladásának biztosítása mellett csökkentik a mellékirányok várakozási idejét is – ennek pozitív hatásai elsősorban a kisebb forgalmú időszakokban érezhetőek majd – írta a BKK.
 
A BKK létrejöttét követően egyik első fontos intézkedés volt a nagykörúti villamosok közlekedésének előnyben részesítése a gépjárműforgalommal szemben. A Nagykörúton ugyanis csúcsidőszakban egy irányban óránként nagyjából 3000 ember utazik autóval (ez a hidakon mérhető maximum), míg eközben 8000 utas használja a 4-es és 6-os villamosokat.

Logikus és racionális döntés volt tehát a BKK szerint, hogy a többség érdekei és várospolitikai célkitűzéseik szerint a villamosokhoz hangolják a zöldhullámot és a lámpaprogramokat. Hasonló, villamosbarát lámpaprogramok a fejlesztések eredményeként a következő években  az 1-es, a 3-as, a 24-es vonalakon, illetve a Budai Fonódó vonalain is életbe lépnek majd.
 
Budapesten jelenleg jellemzően a Hungária körúton kívüli, illetve a városhatárhoz közeli területeken 106 olyan forgalomirányító berendezés található, amelynek semmiféle kapcsolata nincs a forgalomirányító központtal.

Ez pedig azt jelenti, hogy a forgalomirányító lámpák, vagy a forgalom nagyságát érzékelő, és a lámpák működését befolyásoló bejelentkező eszközök meghibásodásának, a beállított értékektől eltérő működésének észlelése csupán esetleges, az útellenőrök vagy az arra autózok bejelentése nyomán tudják csak meg, ha valamelyik berendezés nem megfelelően működik. A meghibásodások viszont nem csak a fővárosi úthasználók komfortját, de a forgalomszervezés szolgáltatási szintjét is jelentősen csökkentik.
 
A 2014 és 2017 között megvalósuló fejlesztéseknek köszönhetően minden jelzőlámpa közvetlen kapcsolatban lesz a forgalomirányító központtal, így a hibaelhárítás, illetve a forgalmi viszonyok változása miatt szükségessé váló beavatkozások azonnal elvégezhetővé válnak, míg a 15 éves életkort meghaladó forgalomirányító berendezések közül 80 darabot lecserélnek.

Ez a fejlesztés azt is lehetővé teszi, hogy a központból a jelzőlámpákat akár egy napra vagy néhány órára (például rendezvények idején) átprogramozzák, amire ma a bonyolult és nehézkés személyes beállítási szükséglet miatt nincs mód a külső városrészekben.
 
Az idei fejlesztéseknek köszönhetően a forgalomirányító központ új parkolásirányító rendszerrel bővült, így a 2014 és 2017 között lezajló további fejlesztések után a foglaltságról, illetve a szabad férőhelyek számáról is elektronikus kijelzőkön, úgynevezett változtatható jelzésképű táblákon tudják majd tájékoztatni a gépjárművel érkezőket a Hűvösvölgyi P+R, a KÖKI P+R és a Rákóczi téri mélygarázs környékén, amelyeket a BKK működtet.
 
Az elmúlt húsz évben jellemzően csak konkrét lakossági igények felmerülése esetén került sor a jelzőlámpák „hangosítására”. A csomópontok számának bővülését hosszú éveken át akadályozta, hogy nem állt rendelkezésre olyan technológia, amelyet a felhasználók és a közvetlen környezetben lakók is elfogadtak volna.

Az érdekvédelmi szervezetekkel egyeztetve azonban mára már széles körben elfogadottá vált a bejelentkező eszközzel – jellemzően távkapcsolóval – aktivált, a környezeti zajterheléshez alkalmazkodó hangerejű jelzések alkalmazása, így elhárult az akadály a módszer széles körben történő alkalmazása előtt, melynek nyomán a BKK széles körűen kiterjeszti a rendszert Budapesten – tette hozzá a társaság.