Olcsóbb, és mégis mindenkinek jobb – ilyen megfontolásokkal jött létre a sharing economy, azaz a közösségi alapú gazdaság, amelynek egyik zászlóhajója, az immár Magyarországon is elérhető alternatív fuvarozási vállalkozás, az Uber.

A vállalkozás alapja, hogy a közösség maga szervezi meg a szolgáltatást mobiltelefonos alkalmazás segítségével, vagyis a felhasználó és a szolgáltató közelebb kerül egymáshoz, nincs szükség közvetítésre (diszpécserek stb.), azaz olcsóbbá válik a szolgáltatás. De mégis több pénz jut a szolgáltatónak, most konkrétan a sofőrnek  (amely 80 százalékát megtarthatja a fuvardíjnak, és még borravalót is kaphat).

Akik az Uber-nek nem örülnek

MTI / Marjai János

Azaz csökken a kiszolgáltatottság , a kizsákmányolás mértéke – így elvben emberibb arca lesz ezzel is kapitalizmusnak. A gyakorlat azonban némiképp máshogy fest, legalábbis a metazin összeállítása szerint.

Amerikai tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy az Uber is csak a hagyományos konkurencia (azaz a taxis társaságok, amelyek emiatt ádáz harcba is kezdtek a szogáltatás ellen mindenhol, ahol megjelent) mellett tűnik előnyösebbnek: ha megjelennek a sharing economyban utazó konkurensek, máris csökkentik a fuvardíjat  a verseny miatt. Emiatt a sofőröknek már nem olyan jó üzlet az Uber, hisz maguk állják a szervizköltséget, az üzemanyag díját, a biztosítást is, így a végén alig keresnek jobban a minimálbérnél – legalábbis ez a helyzet Amerika több nagyvárosában.

Minderről a new york-i Jacobin magazin publicistájának mesélt több Uber-sofőr, akik nem az Uber alkalmazottai, s így nem segíti őket a munkavállalókra vonatkozó szabályozás, és nem is szólhatnak bele a tarifák kialakításába. Láthatólag a sharing economy megold egy sor problémát - és keletkeztet egy sor újat.