Alvási apnoe szindrómával kezelték azt sofőrt, aki a veronai balesetben érintett buszt vezette – erősítette meg a Bors szülőktől származó információját a buszt üzemeltető társaság vezetője.

Czakó Tibor azt mondta, a sofőrnek szakorvosi és üzemorvosi engedélye is volt, jól érezte magát. Volt egy készüléke, amit magával kellett vinni, ez segítette a szabályos éjszakai légzésben, hogy kellően kipihent legyen.

A sofőr alvászavaráról a 17 – nagyrészt fiatalkorú – áldozattal járó baleset után véletlenül értesültek a szülők, amikor a Szinyei Merse Pál Gimnáziumban találkoztak a buszos cég vezetőjével. Czakó akkor azt indítványozta, hogy alkossanak perközösséget, és így pereljék be az olasz autópálya-kezelőt, mert a cég álláspontja szerint a korlát súlyosbította a balesetet – állítja az egyik szülő.

Egy másik szülő azt mondta, nem akartak belemenni ebbe a társulásba. Közben ott, a helyszínen megjelent szülők és több ügyvéd jelenlétében elhangzott, hogy a sofőrt alvászavarral kezelték, és erről Czakó Tibor tudott is.

Kialvatlanságot okozhat az alvási apnoe

Az elterjedet betegség a garat alvás közbeni rendszeres összezáródását jelenti, ami miatt kimarad a légzés is. Ha a légzéskimaradások legalább tíz másodpercig tartanak, és óránként öt-tízszer is előfordulnak, már betegségről beszélünk.

Az alvási apnoe kialvatlanságot, aluszékonyságot és koncentrációs zavart okozhat.

A hosszú évekig tartó, gyakori éjszakai légzésleállások elkerülhetetlen központi idegrendszeri és szervezeti károsodásokat is okozhatnak. Az éjszakai légzésleállásokra hajlamosíthat többek között a túlsúly, a magasvérnyomás-betegség, pajzsmirigybetegségek, felső légúti rendellenességek, fiatalkori horkolás, alkoholfogyasztás.