szerző:
Vándor Éva

Max Verstappen két nappal az Azerbajdzsáni Nagydíj és egy nehezen feldolgozható kudarc után érkezett Budapestre, hogy a Nagy Futamon járjon a szurkolók kedvében. Bocsánatkérésben már profi, de a magyarázkodásnál sokkal jobban érdekli a győzelem.

Max Verstappen csomagja egészen különleges: soha senki nem robbant még be a Forma–1-be ennyire fiatalon, ennyire tapasztalatlanul, ennyire ígéretesen és ennyi hitetlenkedést kiváltva, mint ő. A 90-es években a versenypályákon nem túl emlékezeteset nyújtó Jos Verstappen fiából 17 évesen lett F1-es versenyző, és még mindig csak 20 éves. Valahol érthető, hogy ebben az elképesztő felemelkedésben megvan a lehetősége annak is, hogy egy útját kereső fiatalember összeroppanjon a csomag súlya alatt. Ebből a szempontból is – meg persze azért mert piszkosul tehetséges – nagyon érdekes figyelni Verstappen coming-of-age történetét.

©

A dátumok és a történések egymásutánisága úgy hozta, hogy a Red Bull holland versenyzője két nappal az Azerbajdzsáni Nagydíj után érkezett Magyarországra, hogy a Nagy Futamon a Károly körút adottságait figyelembe véve a lehető legközelebb hozza az emberekhez ezt a nagymúltú, és épp a jövőjét alakítani próbáló sportágat, ami alkalmat adott arra, hogy úgy üljünk le beszélgetni, hogy az elmúlt pár nap lelki zúzódásai még közel vannak. Nem állítjuk, hogy Verstappenen maradandó nyomot hagyott volna a hétvége, egész pontosan ez az epizód:

Az eset után Verstappen és Ricciardo is alig győzött bocsánatot kérni egymástól és a csapattól, így adódott a kérdés, hogy mennyire nehéz ezt megtenni, abból kiindulva, hogy a hibánkat elismerni mindig feladat. „Nem volt nehéz egyáltalán. Elég gyorsan rájössz, hogy valami félrecsúszott, Daniellel elnézést is kértünk a kialakult helyzetért, de azért előtte elég szórakoztató műsort nyomtunk le, voltak nagyon jó manővereink a verseny során, igaz, a legutolsónál kicsit túltoltuk” – mondta a beismerés és a túllépés szándékát vegyítve. Az viszont érezhető volt, hogy nem ez volt az első, és valószínűleg nem is az utolsó necces helyzet, amelyen túl kellett tennie magát: „A gokartban, az F3-ban és persze az F1-ben is rengetegszer átéled ezeket a dolgokat, így aztán egy idő után elég könnyű lesz feldolgozni, mert ilyen a versenyzés, nem alakulhat mindig minden jól”.

©

A terápiásnak is ható, célirányos feldolgozás része az átbeszélés. Nem feltétlenül tanácsra van szükség ilyenkor, mondja Verstappen, hanem arra, hogy végig vegyék a történteket, és kiderüljön, miként lehet elkerülni, hogy hasonló baleset a jövőben is előforduljon. A „ki volt a hibás?” csapdájába viszont nem volt hajlandó belesétálni, ebben a helyzetben kitartott amellett, hogy semmi értelme firtatni, kinek a hibájából ütköztek, mert mindketten hibáztak.

A Forma–1-ben nemcsak erősnek kell lenni, hanem annak is kell látszani, így aztán Verstappen is mindent megtesz azért, hogy például a Red Bullnak súlyos károkat okozó ütközése a két nappal későbbi budapesti felhőtlen, laza utcai autós buli előtt ne rántsa ki alóla a talajt, de az tény, hogy a fiatal hollandnak rengeteg feldolgozni valója van az idei szezonban.

Ráadásul úgy, hogy a tavalyit elképesztő formában zárta: az utolsó hat futamon száz pontot gyűjtött be, hasonló teljesítményre csak Lewis Hamilton volt képes.

Ehhez képest a nyitó futamon, Ausztráliában egy előzési kísérletnél megpördült, Bahreinben az időmérőt szúrta el, Kínában Sebastian Vettelbe és Lewis Hamiltonba szállt bele, az elmúlt hétvégén, Bakuban pedig a csapattársával ütközött.

©

Szóval talán már azt is szóba lehet hozni, hogy Max Verstappen csalódást okozott. Ő viszont kérlelhetetlenül tekint a jövőbe: „Általánosságban a sebességünk ott van, és végső soron még csak négy versenyen vagyunk túl, a dolgok pedig mindig változnak. Tavaly is nagyon szerencsétlenül alakult a szezonom első fele, nem tudtuk hozni az eredményeket, de végül a szezon vége nagyszerűen alakult. Szóval most is sok minden megváltozhat”.

A nyilatkozataiból úgy tűnhet, egyre jobban érzi, mit kell mondania ahhoz, hogy a csapat sebeit és a rendkívüli tehetség imázsát is egyszerre ápolja. Amikor például újságírók azt firtatták, hogy az elmúlt néhány futam kudarcai és koccanásai után kicsit óvatosabbra veszi-e a figurát, ő magabiztosan állította, hogy ennek semmi értelme, hogy a Forma–1-ben nem ez a megfelelő hozzáállás: nem lassítani kell, hanem még gyorsabbnak lenni, persze némi kontrollal.

Viszont jól kivehető az is, hogy a – nem győzzük hangsúlyozni, még mindig csak 20 éves – Verstappen a felnőtté válás megpróbáltatásain megy át, csak épp mindezt a nagy nyilvánosság előtt, az autósport élvonalában teszi. Hogy mi változott ez alatt az idő alatt? „Tapasztaltabb lettem – hangzik a nem túl meglepő válasz. – Az a sok pillanat, amelyet az F1-ben megéltem leginkább tapasztaltabbá tett. Persze, az ember öregszik, változik is néhány apróbb dologban, de semmi drasztikus, most is ugyanazt az életet élem, mint három-négy évvel ezelőtt.”

©

Végül is a fókusz sem változott: azért csinálja, mert nyerni akar. Amikor – a bakui eseményektől és a Ricciardóval bemutatott előzési manőverektől nem nagyon eltávolodva – azt kérdezem, kivel a legélvezetesebb a kerék kerék elleni harc, Verstappen gondolkodás nélkül rávágja:

Mindegy, ha a harc a győzelemért folyik.

Időről időre elvész a kontroll

Miután a Magyarországra különösen szívesen járó volt F1-es pilóta, a jelenleg a DTM sorsát egyengető Gerhard Berger is megtisztelte a Nagy Futamot a jelenlétével, megkérdeztük, ő mit gondol a Red Bullok incidenséről. „Ez egy nagyon ismerős történet. A csapatok a mezőny legjobb pilótáit szeretnék az autóikba ültetni, aztán amikor megkapják őket, jön a nehéz része: menedzselniük kell a rivalizálásukat. A legtöbb csapat képes is erre, de időről időre elveszítik a kontrollt a történések felett. Ez történt két évvel ezelőtt Nico Rosberggel és Lewis Hamiltonnal Ausztriában. Most ez történik Verstappennel és Ricciardóval, De mindez normális, ha ilyen kaliberű versenyzőid vannak. Azt gondolom, hogy az esetek 90 százalékában képesek a határon versenyezni egymással, de ott a 10 százalék, amikor a kudarcot kockáztatják, például egy ütközéssel. De egy csapatnak még mindig jobb két nagyon gyors vesenyzővel, mint egy gyorssal meg egy lassúbbal. Ha két ilyen pilótád van, és így harcolnak egymással, ezek a dolgok megtörténnek. A csapatnak ezt el kell fogadnia, kezelnie, menedzselnie kell. Úgy is mindig jön egy új verseny, és vele új szerencse.”

©

 

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!