Kis János: Könnyen rajtaveszthet Orbán a választások megpuccsolásán
Kis János szerint most az a kérdés, hogy megpuccsolhatja-e a 2026-os választásokat a Fidesz vezetője.
Egy trendi autóval vagy egy divatterepjáróval ma már nem lehet kitűnni a tömegből. Ehhez több kell – például kétszínű fényezés.
„A vevőnk bármilyen színben megrendelheti autóját, feltéve, hogy az a szín fekete”
– hangzik Henry Ford elhíresült mondása 1908-ból, amikor a puritán T-modell vásárlói még színt sem választhattak. Az 1920-as években viszont már felbukkantak az első olyan személyautók, melyek egyszerre két színben pompáztak. Elsősorban a méregdrága Bugattik és Rolls-Royce-ok vásárlóit kényeztették a gyártók ezzel az akkor még különleges lehetőséggel. Az ötvenes-hatvanas évek Amerikájában már a tömegautókat is lehetett kérni dupla színnel, majd pedig a műbőr tetejű kocsik is megjelentek – hogy aztán a kétszínűség hosszú évtizedekre eltűnjön a süllyesztőben.
Az egymástól eltérő alapszín és tetőszín divatjának visszatérésére egészen a 2000-es évekig kellett várni. Ekkor jelent meg az újkori divatdiktátor Mini, amely nemcsak fényezését tekintve, hanem egészében is az iparág egyik legszínesebb egyénisége.
A vásárlók elsősorban azért kérik más színben magát a kocsit és másban a tetejét, mert ily módon ki tudnak tűnni a tömegből. De az autógyártók dizájnerei is rajonganak a kétszínűségért, ami remek eszköz a kezükben. Ezzel ugyanis kiválóan ellensúlyozni lehet az egyre szigorúbb biztonsági előírások miatt már-már lőrésnyire vett ablakú autók aránytalanságait. Túl nagy és már-már esetlen megjelenésű egy új SUV? Egyszerű a teendő: kontrasztos színre kell festeni a tetejét, és máris egész más az összkép. Bár a praktikum ezúttal általában nem sok szerepet játszik a döntések meghozatalában, az is tény, hogy egy alapvetően sötét tónusú autó beltere kevésbé melegszik fel, ha a tető hófehér.
A közhiedelemmel ellentétben a kétszínű autók nem egyszerűen úgy készülnek, hogy az egyik felük ilyen, a másik pedig olyan színű fényezést kap. Első lépésben a komplett karosszériát befújják az alapszínnel, majd pedig lemaszkolják azokat a részeket, melyeket véglegesen meg akarnak hagyni ilyennek, és ez után következik a második szín felvitele. A gyártók nem igazán szeretik ezt a procedúrát, de persze nem kell félteni őket: a trendi kétszínű fényezésekért általában olyan felárat számolnak fel, hogy bőven megérje nekik. Ez a felár jelenleg mintegy 100-200 ezer forint, bár a legdrágább modellek vásárlói akár ingyen is megkaphatják a divatos megjelenésnek ezt a kellékét. Egyes gyártók a motorháztető, a külső tükrök, illetve a felnik színét is hajlandók személyre szabni, sőt akár csíkok és egyéb díszítőmotívumok rendelésének sincs akadálya. A fényes, illetve matt felületekkel való játszadozás további lehetőségeket kínál.
A menő kompakt modellek és a divatterepjárók egyes típusainál már Magyarországon is 30–50 százalék körül van a kétszínűek aránya, amit egyébként leginkább a fiatal vásárlók, illetve a nők választanak. A kétszínűség tehát itt is tör előre – de az is lehet, hogy pár év múlva úgy fogunk visszaemlékezni a 2010-es évek második felére, hogy „akkor voltak menők ezek a ma már ciki kétszínű járgányok”.
A cikk a HVG/17. számában jelent meg.
Kis János szerint most az a kérdés, hogy megpuccsolhatja-e a 2026-os választásokat a Fidesz vezetője.
A NER főideológusa szerint „mindenki legyen sokkal szerényebb, mert van mire”.
Sőt, ennél is nagyobbak lehettek az elbocsátások.
Az egykori teniszező abban sem biztos, hogy egyáltalán beengednék az országba.
A lap személyiségi jogi pert indít.
Felszólította Tel-Aviv és Haifa lakóit, hogy hagyják el a térséget az „életük megóvása végett”.
A kínai ByteDance a korábbi 75 után most újabb 90 nap haladékot kapott.