szerző:
automenedzser.hu

Az új szabálysértési törvény április 15-én lép hatályba és számos anyagi és eljárásjogi változást vezet be.

 

©
Az új szabálysértési törvény április 15-én lép hatályba és számos anyagi és eljárásjogi változást vezet be. Az ORFK szóvivői irodája összefoglalta a legfontosabbakat.

Az újraszabályozás célja, hogy gyors és eredményes fellépést biztosítson azokkal a jogsértő magatartásokkal szemben, amelyek a bűncselekményekhez képest enyhébb fokban sértik vagy veszélyeztetik a társadalmi normákat, az állampolgárok és a szervezetek személyét vagy jogait, az együttélés szabályait, akadályozzák vagy zavarják a közterületek, illetve a közlekedés rendjét. További célja a cselekmények elbírálásával kapcsolatban, hogy a szabálysértési eljárások megfeleljenek a hatékony, gyors ügyintézés kritériumának.

Alapvető anyagi jogi változások:
1. Módosul a szabálysértés fogalma, amelynek alapján nem állapítható meg szabálysértés, ha a cselekményre jogszabály közigazgatási bírság alkalmazását rendeli el, ezáltal tehát megszűnik a szabálysértési és a közigazgatási eljárások párhuzamos alkalmazása.

2. Új büntetési nemként vezeti be a közérdekű munkát 6-180 óra időtartammal. Alkalmazására csak az eljárás alá vont beleegyezésével van lehetőség. Végrehajtására az elkövetőnek kell jelentkeznie az állami foglalkoztatási szervnél, ami jelenleg a területileg illetékes munkaügyi központ.

3. Továbbra is a legsúlyosabb szankció az elzárás (új elnevezéssel: szabálysértési elzárás), változatlanul 1-60 napig, halmazat esetén 90 napig (fiatalkorú esetén 30, illetve 45 napig) terjedő időtartammal.

4. Az általános büntetési nem változatlanul a pénzbírság, melynek mértéke általában 5000–150 000 forint, illetve szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértések esetén 5000-300 000 forint.

5. A korábbiaktól eltérően nem határozható meg az egyes tényállásokhoz kapcsolódóan kiszabható pénzbírság felső határa, csupán az előbbiek szerinti generális maximumok.

6. Meghatározza ugyanakkor a büntetés kiszabására vonatkozó alapvető elveket, az enyhítő (pl. a hatóságokkal való együttműködés) és súlyosító körülményeket (pl. 2 éven belüli felelősségre vonás).

7. Egyes közlekedési szabálysértéseknél bevezetik a szabálysértési pénzbírságot, illetve a helyszíni bírság kötelező mértékének (a továbbiakban:  fixbírság) meghatározását  [63/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet]. Ennek alapján, amennyiben az eljáró hatóság a kormányrendeletben felsorolt valamely szabálysértés miatt bírságot szab ki, az ott meghatározott összeget kell alkalmaznia. Megállapítható, hogy a szabálysértési eljárásban kiszabható pénzbírság ezekben az esetekben a helyszíni bírság összegének kétszerese. A fixbírságot a jogalkotó a jogbiztonság fokozása érdekében vezette be. Egyes közúti közlekedési szabályszegések esetén az objektív felelősség, illetve az elkövető megállapítása esetén alkalmazott közigazgatási bírságokat is fix összegben állapítják meg. Ezzel összhangban állónak minősíthető, hogy a leggyakrabban előforduló, azonban a közúti közlekedés rendjét kisebb fokban sértő, vagy veszélyeztető, fenti körbe nem tartozó szabálysértések is meghatározott, de azoknál kisebb mértékű szankcióval legyenek sújthatóak. Ennek hiányában előfordulhatna, hogy a generális felső határra (150 ezer forint) tekintettel a bírság a fix összegnél jóval magasabb lehetne (pl. záróvonal átlépése esetén a meghatározott helyszíni bírság összege 15 000 forint, a szabálysértési eljárás során pedig 30 000 forint). A helyszíni bírsággal szemben a szabálysértési eljárásban kiszabható magasabb összeget a költségesebb eljárás lefolytatása indokolja.

8. A helyszíni bírság összege általában 5000-50 000 forintig, 6 hónapon belüli ismételt elkövetés esetén 70 000 forintig terjedhet, kivéve a fixbírság hatálya alá tartozó szabályszegések esetét. A Szabs. tv. a helyszíni bírság esetén is külön rendelkezik a halmazat és a visszaesés jogintézményének alkalmazásáról.    

9. A jelenleg is alkalmazott intézkedések köre nem változik, így a járművezetéstől eltiltás, az elkobzás, a kitiltás és a figyelmeztetés egyaránt a szankciórendszer részét képezik. A kitiltásra ugyanakkor már nemcsak sportlétesítményből és sportrendezvényről van lehetőség, hanem kereskedelmi egységből is.

10. Ha az eljárás alá vont személyt ugyanabban az eljárásban több szabálysértés miatt vonják felelősségre, a halmazati szabályok alkalmazására kerül sor. A fixbírságon kívüli tényállások esetén a pénzbírság felső határa 225 000 forint, elzárással sújtható szabálysértés esetén 450 000 forintig terjedhet. A Szabs. tv. külön határozza meg a fixbírsággal büntetni rendelt szabálysértések elkövetése esetén alkalmazandó halmazati szabályokat.

11. Új rendelkezés az ismételt elkövetéssel járó szankcionálás bevezetése. Ez egyrészt vonatkozik a hat hónapon belül harmadik alkalommal elkövetett – nem közlekedési - szabálysértések szigorúbb elbírálására (90 / 75 / 60 napig terjedő szabálysértési elzárás lehetőségére), másrészt az engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével elkövetett közlekedési szabálysértések esetén a járművezetéstől eltiltás kötelező alkalmazására.

12. Jelentősen emelkedik,  20 000 forintról 50 000 forintra a  tulajdon elleni szabálysértések szabálysértéssé nyilvánító értékhatára.

13. Jelentős változás következett be a szabálysértések számában, a korábbi több mint 180-nal   szemben a Szabs. tv. mindössze 86 tényállást tartalmaz. A kikerült szabályszegések felülvizsgálata alapján azok egy része közigazgatási bírság hatálya alá kerül.

14. Valamely cselekményt vagy mulasztást a jövőben már csak törvény nyilváníthat szabálysértéssé, a korábbi, egyes szabálysértéseket meghatározó kormányrendelet, valamint az önkormányzati rendeletek hatályukat vesztik.

Alapvető eljárásjogi változások:
Szűkült a szabálysértés miatt eljáró hatóságok köre. Általános szabálysértési hatóság a jegyző helyett a megyei (fővárosi) kormányhivatal, szabálysértési hatóság ezen túl a rendőrség (helyi rendőrkapitányság), valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve.

Módosult a helyszíni bírság kiszabására jogosultak köre is. A rendőrség jogosultságot kapott valamennyi szabálysértés helyszíni bírságolására.

A rendőrségnek a korábbi kettővel szemben valamennyi szabálysértési elzárással is sújtható szabálysértés (13) esetén előkészítő eljárást kell lefolytatnia.

A helyszíni bírságolás során új jogintézmény a helyszíni idézés, 5 napon belül az elkövetés helye szerinti szabálysértési hatósághoz.

Az eljárási szabályok vonatkozásában a Szabs. tv. bevezeti a feljelentés elutasításának jogintézményét (ez esetben nem indul meg a szabálysértés eljárás).

Külön nevesíti - a tényállás tisztázást nem igénylő ügyekben - a meghallgatás nélküli határozathozatal lehetőségét (15 napon belül), amely során hozott döntés elleni jogorvoslatként a meghallgatás kérését határozza meg.

A meg nem fizetett pénzbírság és helyszíni bírság végrehajtására vonatkozó új szabályozás szerint a bírságösszegeket -  a rendelkezésre álló 30 napon belüli - meg nem fizetés esetén elzárásra kell átváltoztatni 5000 forint /nap mértékben. Az egyéb költségek végrehajtása továbbra is adók módjára történik.

Újdonság az is, hogy a bírságok megfizetése  a jövőben csekken történik, de ez mit sem változtat azon a tényen, hogy az összeg nem az azt kiszabót, hanem az államot illeti meg.

Az elzárásra átváltoztatást megelőzően a Szabs. tv. megteremti a meg nem fizetett pénzbírság, illetve a helyszíni bírság  5000 forintonként 6 óra közérdekű munkával történő megváltásának a lehetőségét. Ennek érdekében - a befizetésre rendelkezésre álló határidőt követő három munkanapon belül (de azt megelőzően is) – be kell jelentkeznie az állami foglalkoztatási szervnél. Elmulasztása esetén a hatóság az elzárásra átváltoztatásra intézkedik. A közérdekű munka végrehajtásáról az állami foglalkoztatási szerv gondoskodik és végzi a szabálysértési hatóságnak a közérdekű munka végrehajtásával vagy meghiúsulásával kapcsolatos értesítését. A közérdekű munka végzésének feltétele a foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálat elvégzése.

Változás, hogy a szabálysértés elkövetésétől keletkezett valamennyi költség a bizonyítás érdekében felmerült szabálysértési költségnek tekintendő, melynek viselésére a felelősségre vont személy köteles (meghatározott feltételek esetén személyes költségmentesség engedélyezhető).

A Szabs. tv. alapján továbbra is van lehetőség a  méltányosságra irányuló kérelem benyújtására, azonban azt csak a pénzbírság megfizetésére nyitva álló határidőig, egyéb jogkövetkezmény esetén a végrehajtás megkezdéséig lehet - egy alkalommal -  előterjeszteni.

A szabálysértési nyilvántartási rendszer létrehozása:
A Szabs. tv. a jelenlegi, szabálysértés miatt jogerősen elmarasztaltak központi szabálysértési nyilvántartása mellett  az új rendszer részeként szabályozza az eljárás alá vontak, valamint a helyszíni bírságoltak nyilvántartását is.

Az új törvény hatálya:
A  2012. április 15-én vagy azután elkövetett szabálysértésekre terjed ki. Ennek értelmében az ezt megelőzően elkövetett cselekmények esetén a jelenleg hatályos, a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény rendelkezései szerint kell eljárni, tehát még évekig a két jogszabály párhuzamos alkalmazásával kell számolni.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Halálos verekedés Veszprémben

Halálos verekedés Veszprémben

A Dacia állva hagyta vetélytársait Európában

A Dacia állva hagyta vetélytársait Európában

Újabb véres összecsapás Kabulban

Újabb véres összecsapás Kabulban

Családi dráma Forráskúton

Családi dráma Forráskúton

Újabb szakadást okozhat Franciaországban a Notre-Dame tüze

Újabb szakadást okozhat Franciaországban a Notre-Dame tüze

Hárommilliót kell fizetnie a pártoknak az adatainkért

Hárommilliót kell fizetnie a pártoknak az adatainkért