Legalább kétévnyi csapadék zúdult Dubajra 24 óra alatt április harmadik hetének elején. A nem várt vízmennyiség óriási káoszt okozott a városban, és a következményeknek még mindig nem látni a végét. Egyre jobban látszik, hogy az Egyesült Arab Emírségeknek is szembe kell néznie a klímaváltozással, olyasmikre kell költenie, amikre korábban nem gondoltak.
Noha az olaj- és gázipari vállalatok okozzák a károsanyag-kibocsátás legnagyobb részét, a tiszta energiába történő globális beruházásoknak mégis csupán 1 százalékát adják. Bár sokan reménykednek, nem létezik olyan technológia, amellyel a jelenlegi kitermelési szint fenntartható.
Amerikai kutatók tanulmánya érdekes összefüggést tárt fel a múltban történt éghajlatváltozások és az emberi agy mérete között, különös tekintettel a globális felmelegedési trendekre. A klímaváltozás közepén élve ez nem túl jó hír.
Akár egy évtizeddel kitolódhat az első jégmentes északi-sarki nyár előfordulása: az éghajlati modellek túlbecsülik az emberi tevékenységből származó üvegházgázok okozta északi-sarki jégolvadást az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földtani és Geokémiai Intézetének (CSFK FGI) új kutatásának eredményei szerint.
Színes, informatív és igazán sokoldalú a Bloomberg gondozásában futó Data Dash oldal, amely a vitathatatlan klímaváltozásról mutat különböző szempontok szerint összegyűjtött adatokat, amelyek között interaktívan szemlélődhetünk.
Kanadai kutatók modelljei azt sugallják, hogy megnőhet az ételmérgezéses esetek száma a globális felmelegedés következtében.
Immár hivatalos: 2014 volt az eddigi legmelegebb esztendő. És ha ez így első hallásra nem elég ijesztő, akkor érdemes megnézni a Bloomberg animációját.
Sokszor és sokan kongatták már meg a vészharangokat bolygónk jövőjével kapcsolatban. A legújabb előrejelzés sem fest rózsás képet, sőt. Portugáliai kutatók szerint olyan pokoli helyzet állhat elő, amelyből már nem lesz visszatérés. Talán most még nem késő cselekedni.
