Legalább kétévnyi csapadék zúdult Dubajra 24 óra alatt április harmadik hetének elején. A nem várt vízmennyiség óriási káoszt okozott a városban, és a következményeknek még mindig nem látni a végét. Egyre jobban látszik, hogy az Egyesült Arab Emírségeknek is szembe kell néznie a klímaváltozással, olyasmikre kell költenie, amikre korábban nem gondoltak.
Április 16-án hajnalban elkezdődött az esőzés Dubajban. Váratlanul senkit sem ért, ugyanis az időjárási szolgálatok már napokkal korábban jelezték, hogy eső várható (nagyjából 50–60 százalékos esélyt jósolva), azonban ami tényleg bekövetkezett, arra senki sem számított. Az özönvízszerű csapadék szinte megállás nélkül hullt, és ha abba is maradt fél órára, utána csak még nagyobb erőre kapva folytatta. Voltak napközben olyan időszakok, amikor alkonyi sötétség borult a városra, a villámok között pedig szinte másodpercnyi szünet sem volt.
Ezek után nem is annyira meglepő, hogy egy olyan városban, amely folyamatosan a csapadékhiány következményeitől szenved, korábban elképzelhetetlen káoszt okozott az ilyen mennyiségben sosem (legalábbis az 1949-es feljegyzések kezdete óta nem) látott csapadék, amelyre nem voltak felkészülve a vízelvezető rendszerek. A mélygarázsokat elöntötte a víz, soksávos autópályák váltak folyóvá, Dubaj fő repülőtere valóságos tengerré változott, és egy időre fel is kellett függesztenie a működését. Sok iskola beázott, bezárt, akárcsak a bevásárlóközpontok. Közlekedni nem lehetett, Dubaj csapdába ejtette a lakóit.
A városban lévő mesterséges tavak kiöntöttek, elárasztva az alacsonyabb területeken fekvő lakóparkok villáit, házait. Volt, ahonnan a víz miatt ki sem tudtak jönni, legfeljebb gumicsónakkal, sok helyen pedig az áramellátás is megszűnt. És bár az időjárás azóta ismét a „régi”, azaz hétágra süt a nap és 30-32 fok van napközben, a víz sok helyen még megmaradt. Az eltakarításban ugyanis prioritások vannak, így a kevésbé előre sorolt területeken sokaknak kell most kifejezett közegészségügyi kockázatokkal együtt élniük. Sok helyen már fogmosásra sem ajánlják a csapvizet, és mindenkit kérnek, hogy lehetőség szerint korlátozza a mosást, mosogatást.
A méltán irigyelt „csodaváros” most történetének talán legnehezebb napjait éli, egyúttal szembe kell néznie az éghajlatváltozás olyan hatásaival, amire egyelőre nincsen felkészülve. Ez persze nem csoda, hiszen – állítja Lisa Dale, az amerikai Columbia Egyetem klímaadaptációs szakértője – Dubaj is csak arra tud felkészülni, amit a jövőbeli valószínűségek tartományán belül lát. A jövőbeli időjárási mintázatokra vonatkozó előrejelzések viszont a múltbeli időjárási mintákon alapulnak, így érthető, ha sok kormányhoz hasonlóan a dubaji vezetés sincs felkészülve az éghajlatváltozás történelmileg nem gyakori hatásaira.
Az ember okozta éghajlatváltozás intenzívebbé, gyakoribbá és nehezebben előrejelezhetővé teszi az olyan szélsőséges időjárási eseményeket, mint a hőség és az eső. Ugyan a hosszabb távú tudományos előrejelzések szerint a Közel-Keleten inkább a magasabb hőmérséklettel és az általános csapadékmennyiség csökkenésével kell szembenézni, azonban a kutatók szerint ezeken a nagyon száraz helyeken olyan viharok is lesznek, amelyek példátlan mennyiségű esővel járnak. Ez pedig arra kényszeríti a kormányokat, hogy mérlegeljék, hogyan alkalmazkodnak e ritka, de pusztító időjárási eseményekhez.
„A száraz régiókban található városok különösen rosszul lehetnek felkészülve a heves esőzésekre, mivel az épületeket, a tájakat és az infrastruktúrát nem úgy tervezték, hogy elsődleges szempont legyen a vízelvezető képesség” – idézi a Business Standard Zachary Lambet, a Kaliforniai Egyetem adjunktusát. Ehhez kapcsolódik, hogy a csapadékvíz-gazdálkodási rendszereket történelmileg „felesleges költségnek” tekintették az Egyesült Arab Emírségekben, azonban ahogy a csapadék mennyisége nő a régióban, és egyre valószínűbbé válnak a mostanihoz hasonló események, az említett rendszerek gazdasági érvei is egyre erősebbek lesznek.
A mostani időjárási anomália az Egyesült Arab Emírségek felhőetető programjára is felhívta a figyelmet. Olyannyira, hogy sokan ennek tulajdonították a sosem látott vihart. A bostoni Northeastern Egyetem építő- és környezetmérnök professzora, Auroop Ganguly szerint azonban „jelentős adatelemzésre” lesz szükség annak megállapításához, hogy milyen szerepet játszottak az ilyen programok az esőzések szélsőségesebbé tételében, már ha egyáltalán van ilyen hatásuk.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
Két héten belüli döntést ígért, de két nap után lecsapott három iráni nukleáris létesítményre Donald Trump azzal a bombával, amellyel csak az USA rendelkezik. Azt találgatják, első és második elnöksége eddigi legnagyobb kockázatvállalását előre kiszámított módon, furfangosan tette, vagy kiszámíthatatlan szeszélyből.
Lehetséges forgatókönyvek.
Az oldal a MÁV térképes adatbázisának adatait jeleníti meg. A készítői nem állnak kapcsolatban a vasúttársasággal.
Értetlenül állnak „a várható intézkedések súlya előtt”.
Súlyos betegség Romániában azonosított juhhimlő, amely gazdasági károkat is okozhat.
