A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal korábbi vezetője szerint viszont óriási hiba, hogy a kormányzati negyedet ráerőltetik a Várra, ráadásul szakmailag is aggályos az átalakítás.
Olyan személyek dolgoznak a Miniszterelnökség fennhatósága alá tartozó szerveknél, akik korábban a Fidesz gyanús összefonódásokra vadászó érdeklődésének középpontjában álltak. A kormányzati kommunikáció és az örökségvédelem területén is találni az MSZP-s egykori miniszter bizalmi emberei közül.
A héten írhatja alá Áder János azt a salátatörvényt, amely nyomán az autópálya-építés gyorsítása érdekében gyakorlatilag ellehetetlenülne a régészeti feltárás az építkezés helyszínén. A Magyar Régész Szövetség az elfogadott törvényt több ponton is Alaptörvénybe ütközőnek, illetve a gyakorlatban kivitelezhetetlennek találja.
Egy évet sem töltött hivatalában, már távozik a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ vezetője. A Magyar Nemzet szerint L. Simon egyik embere esélyes a posztra.
Miközben a kormány a Várkert Bazárra és néhány egyéb kiemelt műemlékvédelmi nagyberuházásra koncentrálja a forrásokat, a műemlékvédelmi vagyon jelentős része katasztrofális állapotban van, állítják szakmabeliek. Az, hogy mennyire, sokak szerint jól mutatja a Vértesben lévő várgesztesi vár esete, melyet 2013 márciusában nyilvánítottak életveszélyessé. Az illetékes önkormányzat, majd az állam éveken át tolta a felújítást, míg a korábban turisták tízezrei által látogatott vár fogadóképtelenné vált.
Egyetlen minisztérium van a harmadik Orbán-kormányban, melyet az újabb központosítás nem érintett: a honvédelmi. Minden más tárca veszített a súlyából, aminek Lázár János örülhet a legjobban, hiszen ő az átalakítás legnagyobb nyertese. Megkétszereződött feladatai száma, melyhez több mint 2400 milliárdnyi költségvetési pénz is társul.
Amennyiben nem dönt 15 napon belül az építészeti-műszaki tervtanács, akkor a tervtanácsi véleményt megadottnak kell tekinti – tartalmazza az az építésüggyel és az örökségvédelemmel foglalkozó kormányrendelet, amely a legutóbbi Magyar Közlönyben jelent meg.
A jövőben a régészeti értékek közül csak a jelentős, 1711 előtti, a nemzeti vagy az egyetemes történelem szempontjából fontosakat védi az örökségvédelmi törvény.
Az építésügyi hatóság tölti be az örökségvédelmi hatóság szerepét is jövő év elejétől. Az erről szóló kormányrendelet tervezete a kormány honlapján jelent meg.
Szakmai szervezetek, politikai pártok s tiltakoznak a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal megszüntetése miatt. A lépés azt jelzi: a kormány meghajolt az ipari és önkormányzati lobbik előtt, melyek régóta sürgetik a régészeti feltárások „felgyorsítását”. A szakma az örökségvédelem ellehetetlenülésétől tart, miután a korábban a régészeti törvényt is az ipari lobbi érdekei szerint módosították.
A világörökség körébe tartozó Tokaj-Hegyalja történelmi borvidéket történeti tájjá nyilvánítja a nemzeti fejlesztési miniszter rendelettervezete, amely a kormány honlapján jelent meg.
Együttműködési megállapodást kötött szerdán a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) egyebek mellett azzal a céllal, hogy javítsák a műemlékek állapotát, megfelelő hasznosítási módokat és partnereket találjanak és segítsék az örökségvédelmi értékek kibontakoztatását.
Belső-Erzsébetváros településrendezésekor a VII. kerületi önkormányzatnak figyelembe kell vennie az állam nemzetközi kötelezettségvállalásait, ezért nem kaphat szabad kezet a területet érintő változások elfogadása és a hatósági eljárások során – állapította meg a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa.
