„Kevesebb templomot fogunk vidékfejlesztési pénzből felújítani, ellenben szeretném, ha külterületi vagy mezőgazdasági utakra, belvízelvezető rendszerekre több jutna” – magyarázta parlamenti meghallgatásán Lázár János, hogyan akarja összeegyeztetni a vidékfejlesztést az építésüggyel és a műemlékvédelemmel. Ugyanis mindhárom terület hozzá került az új kormányzati struktúrában.

A kormány által június 6-án alkotott rendelet a Miniszterelnökséget vezető minisztert az egyik legerősebb tárcavezetővé tette, ami együtt járt a többi miniszter hatáskörének szűkítésével. Azóta újabb törvényt terjesztett a kormány az Országgyűlés elé, ami tovább növelte Lázár befolyását.

Ezek alapján összegyűjtöttük, mi minden felett regnál Lázár, és ez mekkora költségvetési támogatással jár együtt. Szerteágazó feladatkörei, kormányon belüli befolyása alapján ő a harmadik Orbán-kormány tényleges miniszterelnöke.

104 feladat

„Segíti a miniszterelnök tevékenységét, közreműködik a kormányzati politika kialakításában és ellátja a miniszterelnök által rábízott feladatokat” – ezzel a mondattal foglalta össze egy 2010-es törvény a Miniszterelnökséget vezető államtitkár teendőit. Ezen felül további 5-5 mondat tért ki a Miniszterelnökség és az azt vezető államtitkár feladatkörére. Akkor Varga Mihály töltötte be ezt a pozíciót, amit Lázár János 2012 közepén vett át tőle, a harmadik Orbán-kormányban pedig már miniszterré lépett elő.

Elégedetten hátradőlhet

Túry Gergely

Mi sem mutatja jobban Lázár megnövekedett hatalmát, mint a június 6-án született kormányrendelet. Ez a Miniszterelnökség vezetőjének jogköreit már 104 mondatban, 5 oldalon keresztül sorolja. A 2010 és 2014 között működött második Orbán-kormányról szóló – mára már érvényét vesztett – rendelet mindösszesen 41 tételben sorolta a miniszterelnökségi államtitkár feladatait. A 104 feladatkör felsorolása több mint 20 percébe került Lázárnak a parlamenti meghallgatásán.

A június 6-i rendelet alapján Lázárnál legalább 9 miniszternyi feladatkör halmozódott fel. Azaz 9 olyan területért felel, melyért a Gyurcsány- és a Bajnai-kabinet idején – a 2010-es csúcsminisztériumi rendszer, központosítás bevezetése előtt – külön tárca kezeskedett. De a 2010-ben kialakított csúcsminisztériumi rendszert is tovább központosították Lázár hatalmának növelésével: a miniszter a második Orbán-kormány 7 tárcájától vont magához feladatokat.

Nézzük meg, kitől, milyen feladatot vett át:

1. A miniszter Navracsics Tibor korábbi tárcájából, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumból (KIM) harapta ki az egyik legnagyobb feladatot, a közigazgatást. Ő felügyeli mostantól a kormányhivatalokat, több minisztériumi háttérintézményt. A KIM meg is szűnt, az igazságügy képez csak önálló tárcát az új miniszter, Trócsányi László irányítása alatt. Lázáron kívül egyedül Pintér Sándor tudott még megszerezni egy kisebb részt – a közszolgák karrierpályájának gondozását – a régi KIM-ből. (Navracsics külügyminiszter lett, ősztől talán az Európai Bizottság biztosának jelöli majd a kormány.)

Lázár figyel arra, hogy Budapesttől Iborfiáig az összes önkormányzat törvényesen működjön. Ha valamelyikük alkotmányellenes lépést tesz, kezdeményezheti az Országgyűlésnél a képviselő-testület feloszlatását. Gondoskodik a közigazgatás fejlesztéséről, működteti a statisztikai rendszert. Lázár dolgozza ki a kormány munkatervét és tervezi meg, milyen törvényeket akar elfogadtatni a parlamenttel a kabinet.

2. Fazekas Sándor is veszített a lázári központosítással. Elveszítette az uniós pénzeket osztó Vidékfejlesztési Alapot, ezért át is nevezték tárcáját Fölművelési Minisztériummá. Marad viszont Fazekasnál a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, ami furcsa helyzeteket eredményezhet: míg Lázár írja ki a pályázatokat, Fazekas hivatala bonyolítja le azokat.

3. Pintér Sándor sem járt jól az átszervezéssel. Át kellett engednie az építésügyet, a településfejlesztést, a közművek nyilvántartási rendszerét, a műemlékvédelmet, a régészet felügyeletét, a főépítészi hivatalokat. Ezeknek mind a nagy, százmilliárdos építészeti beruházások szempontjából van jelentősége (nem mindegy, hogy egy autópálya építése során mennyi ideig régészkedhetnek a szakemberek az építési területen).

4. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium már tavaly rosszul járt, amikor Lázárhoz kerültek az uniós fejlesztések. Ezek között az informatikai pénzek, melyekről Lázár már korábban is tárgyalt a Magyar Telekommal (ez a cég a tulajdonosa az Origónak, melynek főszerkesztőjét állítólag a Lázár utazásairól szóló cikkek miatt váltották le – a szerk.)

Most már a Miniszterelnökség minisztere felügyeli a közbeszerzéseket is. Egy múlt csütörtökön beterjesztett törvény szerint Lázár tárcája megkapta a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és a Magyar Posta tulajdonosi jogait is, a miniszterből államtitkárrá lefokozott Németh Lászlóné pedig az ő minisztériumában felügyeli majd a bankrendszer átalakítását, a takarékszövetkezetek átszabását.

5. Az MFB-vel kapcsolatban Varga Mihálynak is voltak bizonyos jogkörei, melyek egy része szintén Lázárhoz kerül. Átkerül a kutatás-fejlesztés is a Miniszterelnökségre. Pedig csak egy fél évvel ezelőtt kapta meg a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a Kutatási és technológiai Innovációs Alap (KTIA) feletti rendelkezés jogát. A Nemzeti Innovációs Hivatal már formálisan is átkerült Lázárhoz, de itt teljes átszervezés várható: a feladatot, egy egységes és új hivatal létrehozását kormánybiztosként az MTA volt elnöke, Pálinkás József kapta meg, aki a Miniszterelnökségen végzi a munkáját.

Az előző ciklusban Vargát nevezték meg a magyar kormány részéről uniós főtárgyalóként. Szerdán visszavonták ezt a határozatot és Varga helyett Lázárt nevezték meg.

6. Még Lázár államtitkári kinevezésekor, 2012-ben került át a Külügyminisztériumból a külföldi hírszerzés. Viszont eddig formálisan maga a miniszterelnök felügyelte, de azzal, hogy Lázár miniszter lett, most már hivatalosan is irányíthatja ezt a területet is.

7. Eddig az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) irányítása alá tartozott a kastélyokat, régészeti emlékhelyeket, különféle gyűjteményeket kezelő Forster Gyula Központ, ami a június 6-i kormánydöntés értelmében a Miniszterelnökséghez került.

Pénz, pénz, pénz

Mivel a költségvetési törvény minden egyes kormányzati feladathoz egy meghatározott összeget is hozzárendel, megnéztük, hogy az átszervezés következtében kitől csoportosítottak át pénzt, Lázár milyen támogatások felett rendelkezhet a jövőben.

Rogán is hoppon maradt

Stiller Ákos

Nézzük meg, hogy milliárdokban mérve hogyan erősödött a miniszterelnökségi miniszter:

1. A Miniszterelnökség még tavaly „szívta magába” az uniós fejlesztések felügyeletét a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól. Lázár 2013. augusztus 1-től kormánybiztosként irányította a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget, amit viszont idén januártól megszüntettek. Az NFÜ 650 fős személyzetéből akkor 300 fő került a Miniszterelnökséghez. Bár a fejlesztési programok végrehajtása a minisztériumokhoz került, a költségvetési fejezet és a közbeszerzések felügyelete Lázár feladata lett.

Erre a kormány 2014-re 1959 milliárd forintot tervezett be, amiből 412 milliárd a magyar költségvetési önrész. Az uniós pénzeket kezelő rendszer átalakítását az EU-val vita is kísérte, időnként felfüggesztettek bizonyos kifizetéseket.

Most átkerül a posta és az MFB is. A posta árbevétele tavaly 191 milliárd, adózott eredménye egymilliárd volt. Az MFB 2012-es összvagyona 1102,91 milliárd forint volt.

2. A miniszter a korábbi miniszterelnökségi teendőinek nagy részét továbbvitte. A Miniszterelnökség 247 milliárd felett rendelkezhet idén, de ebből a legnagyobb tétel, a 213 milliárdos tartalék, amit a kabinet csak kormányhatározattal szabadíthat csak fel. Mostanáig ebben is érvényesültek Lázár igényei: május közepén 3,2 milliárd forintot kapott „dologi kiadásokra”, a napi.hu szerint ez volt a második legnagyobb summa, amit májusig kifizettek egy összegben a tartalékból. A Miniszterelnökség tartalékok nélküli költségvetése az idei büdzsé szerint 33 milliárd.

3. A második legnagyobb tétel a vidékfejlesztés, ami szintén uniós pénz. A kormány 250 milliárddal számolt a büdzsé kialakításakor, amiből 67 milliárd a tervezett magyar önrész. Ebből szoktak támogatni a gazdákat a géppark fejlesztésében, a környezetvédelmi beruházásokban, a vízelvezetők kitisztítására. Fontos kiegészítője a legfőbb uniós mezőgazdasági támogatásnak, a területalapú pénzeknek.

4. Több mint 120 milliárd van betervezve 2014-e a kormányhivatalok működésére, melyek felügyeletét szintén Lázár kapta. Ezen felül az egyik volt KIM-es háttérintézmény 4,7 milliárdból gazdálkodhat. A határon átnyúló KIM-es programokra különböző sorokon 353 milliót terveztek be.

5. Lázár János koordinálja a kutatás-fejlesztést. Az 1,4 milliárdból gazdálkodó Nemzeti Innovációs Hivatal formálisan is a Miniszterelnökséghez került. Az állam innovációs járulékot szed a cégektől, melyet egy alapba, a KTIA-ba helyez. A június 6-i kormányrendelet melléklete egyelőre nem rendelkezik arról, hogy ki felügyeli a KTIA-t, melyben 56 milliárd forint van – ebből az összegből támogatják a fejlesztést vállaló cégeket, a Magyarországra telepedő vállalatokat.

6. Az építésügyre és a településfejlesztésre a belügy költségvetésében – főleg különböző nyilvántartások működtetésére – egymilliárd volt elkülönítve, hiszen a beruházások java része uniós vagy önkormányzati pénzekből folyik. Szintén átkerültek a magyarországi világörökségi helyszínekkel kapcsolatos döntések és az örökségvédelem. Erre a BM költségvetésében 581 millió forint volt eddig elkülönítve.

7. Jelentősebb tétel a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 2012-ben magába olvasztó Forster Gyula Központ lehet, de az intézményt még csak nem is említi a 2014-es költségvetés, az állami intézmény honlapján – pedig erre törvény kötelezi – nincsenek feltöltve a gazdálkodási adatok.

A hvg.hu becslései szerint (hiszen, mint említettük, az átalakítás még nem ért véget) Lázár János feladatköreihez 2400 milliárd van hozzárendelve a 2014-es költségvetéshez, ami a minisztériumi összkiadások több mint harmada.