szerző:
Unyatyinszki György

Miközben a kormány a Várkert Bazárra és néhány egyéb kiemelt műemlékvédelmi nagyberuházásra koncentrálja a forrásokat, a műemlékvédelmi vagyon jelentős része katasztrofális állapotban van, állítják szakmabeliek. Az, hogy mennyire, sokak szerint jól mutatja a Vértesben lévő várgesztesi vár esete, melyet 2013 márciusában nyilvánítottak életveszélyessé. Az illetékes önkormányzat, majd az állam éveken át tolta a felújítást, míg a korábban turisták tízezrei által látogatott vár fogadóképtelenné vált.

A mai Várgesztes községtől (Komárom-Esztergom megye) délre a XIV. században épült az a vadászkastély, amely védműként utoljára a török korban játszott szerepet. Már a XVIII. században romvárként emlegették, a műemlékvédelem pionírjai pedig korán felfedezték maguknak a torzóként is romantikus épületegyüttest.

Utoljára az 1960-as években folytak a váron átfogó állagmegóvó munkálatok, ezeket annak ellenére nem követte újabb, hogy itt volt a Vértes legkedveltebb turista-zarándokhelye, a várgesztesi turistaszálló. A rendszerváltás óta a felújítás valamiért mindig meghiúsult, a megoldást az utóbbi két évben nehezítette, hogy az önkormányzati törvény átszabása miatt négyszer is máshoz került a vagyonkezelői jog. A kaput az tette be, hogy tavaly márciusban 20-25 köbméternyi leomlott a várfalból, emiatt a várat be kellett zárni.

Még a bérlő költött rá a legtöbbet

A gesztesi vár tulajdonjoga 1996-ig az állam kezében volt, melytől a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat kapta meg. A megye kötötte meg a bérleti szerződést Bozzay Attilával, aki üzemeltetője lett a várban működő étteremnek és turistaszállónak. Ő összesen 27 éve szolgál a várban, a turisták is már a vár kapitányaként emlegetik: az ő személyes, illetve a vár sorsa összefonódott az évek során.

©

A megye nem forgatott vissza semmit az általa fizetett bérleti díjból állagmegóvására, és az állami normatív működési támogatásban sem volt keret a felújításokra. Bár a szerződés szerint Bozzaynak a bérlőtől elvárható szinten karban kellett tartania a várat, és ő valóban elvégzett néhány kisebb, tűzoltásszerű felújítást, de egy 700 éves műemlék esetében ez aligha jelenthetett érdemi beavatkozást. A műemlékvédelemben szigorú jogszabályok írják körül, hogy milyen mértékben és milyen módon lehet az építményekhez hozzányúlni, ebből következően bármilyen szintű rekonstrukció esetében gondosan kell eljárni, ami sokba kerül. A 2000-es években rendszeressé váltak a beázások, az elvégzendő munkálatok listája egyre hosszabb lett, melyekhez százmilliókra lett volna szükség.

Félresikerült pályázatok

Bozzaynak nem volt szerencséje azokkal a pályázatokkal sem, melyek látszólag a gesztesi problémák orvoslására voltak kiírva. Az elsőt 2008-ban bukta el: bár a 170 milliós önrészt sikerült kigazdálkodni, a megpályázott 810 milliót mégsem kapták meg. Két évvel később pedig, amikor szintén a megyével közösen pályázott, az volt a baj, hogy a megcélzott egymilliárd forinttal szemben 57 millióval kevesebb lehívását engedélyezte a bírálóbizottság, a maradékot önerőből kellett volna a megyének hozzátennie – amire viszont megint nem volt kerete. Így ez a pénz is kútba esett.

Az üzemeltetővel eközben 2008-ban – épp a várható felújítások miatt – új, határozatlan időre szóló szerződés született. Bozzay elmondása szerint erről úgy állapodtak meg, hogy amíg nem kezdődnek meg a munkálatok, addig is vigye valaki a boltot. Az üzemeltető-vállalkozó – a későbbi folytatásban is bízva – aláírta a szerződést, azonban mivel a pályázat nem valósult meg, áldatlan helyzetbe került bérlőként.

Az állagromlás érezhető keresletcsökkenéssel járt, amire ráerősített a válság: csökkent a vendégéjszakák száma, egyre problémásabbá vált a bérleti díj kitermelése is. Bozzayék ekkor még fizettek: noha a megyei önkormányzat részéről Popovics György a hvg.hu-nak azt mondta, hogy a bérlő munkáit a bérleti díj csökkentésével igyekezték elismerni, a valóságban ez azt jelentette, hogy az addig az infláció mértékével emelkedő összeget nem emelték tovább.

Gesztesi forró krumpli

A gesztesi vár sorsa igazán 2012 után pecsételődött meg, amikor két év alatt négyszer váltott vagyonkezelőt – aki tehette, szabadulni akart a gondoktól. Az önkormányzati törvény változásával 2012. január 1-jén vár tulajdonjoga ismét állami kézbe került, a vagyonkezelői jogokat a Komárom-Esztergom Megyei Intézményfenntartó Központ kapta meg.

A központ alig egy év múlva, 2013. tavaszán megszűnt, a vagyonkezelői jogokat pedig a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság helyi kirendeltsége örökölte, amely azonnal jelezte is a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek , hogy inkompetens várgondozásban – ugyanakkor az üzemeltetőnek is megüzente, visszamenőleg igényt tart a kifizetetlen bérleti díjakra. (Ezt a hvg.hu-nak Süttő Erika, az Igazgatóság vezetője is megerősítette.) A tavaly márciusi várfalomlást követően ugyanis a szálló és a vendéglő gyakorlatilag nem tudott fogadni vendégeket, de a hivatalos zárás novemberben volt, nagyjából öt évvel azután, hogy megígérték Bozzaynak, pályázati pénzből meglesz a felújítás.

Bozzay az elmondása szerint a pályázatok elbukása után több esetben jelezte a fenntartónak, hogy milyen mértékű problémák vannak a várral, eredménytelenül. Az omlás óta a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság hatósági felszólításra elkeríttette a várat, hogy ne történjék baleset, és az MNV Zrt készíttetett egy állapotfelmérést – tudomásunk szerint az egyetlen hivatalos bejárás ekkor volt az omlást követően. Az MNV Zrt.-nél van a korábbi fejlesztési terv frissített változata. De ha lesz pénz a felújításra, azt újra aktualizálni kell, nehogy megismétlődjön az a korábbi helyzet, hogy nem az aktuális állapotnak megfelelően pályáznak felújításokra, és kiderül, a teljes rekonstrukcióhoz nem tudják biztosítani a szükséges önrészt.

A falusi turizmusnak is betett

Várgesztes, a vendéglátásra berendezkedett takaros német falu alaposan megsínylette a vár bezárását: ottjártunkkor az összes étterem és vendéglátóegység, valamint a panziók is mind zárva voltak, nem mellesleg nagy részük eladó vagy kiadó. A visszatérni szándékozó turisták is arról számolnak be, hogy igen nagy veszteséget jelent a vár és szálló kiesése, de legjobban a méltatlan állapotot sajnálják. „Nagyon kedvesek voltak, finom ételekkel, jó szállással és friss levegővel. Imádtam. – méltatta a vendéglátást például Takács Nóra, aki iskolás kora óta túrázott a környéken.

Elakadt Csepreghynél

Az omlást követően Bozzayék a kormányzati körökhöz is igyekezték eljuttatni segélykiáltásukat. 2013 tavaszán Semjén Zsolt kabinetjén keresztül megkeresték Csepreghy Nándort, aki akkor még  az NFM fejlesztési programokért felelős államtitkára volt. (Ma a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára, miután az uniós fejlesztési források ellenőrzése a Miniszterelnökséghez került – a szerk.) Azonban semmi nem mozdult előre: legalábbis arra a kérdésre nem kaptunk választ, hogy voltak-e lépések más hatóságok, kormányzati szervek bevonásával.

©

A fenntartó egy újabb regionális uniós pályázatot mindenesetre elszalasztott, és noha a Téry Ödön Nemzeti Turistaház-fejlesztési Program is megfelelő forrás lehetne (a hírekben ezért többször felmerült Várgesztes neve), azonban az első ütembe biztosan nem kerül  be a gesztesi vár és a benne üzemeltetett turistaszálló. A programnak egyébként inkább a kisebb, erdészetekhez kötődő turistaházak lehetnek a kedvezményezettjei, mint amilyen a tavaly októberben az Orbán Viktor által átadott, 70 millióból megújult pilisi Som-hegyi Turistaház. (A kormány 30 km-enként biztosítana olcsó, osztrák minőségű turistaszállás-lehetőséget, 2015-ben 1,85 milliárd forint van rá beállítva – a szerk.)

Bozzayt a bérleti szerződés felmondása után az MNV Zrt. jelenleg gondnokként alkalmazza. Mint a vagyonkezelőtől megtudtuk, az MNV három szakaszban tervezi a vár felújítását. 2015-re annyi várható, hogy kialakítanak a várban és közvetlen környezetében, valamint a várudvarban és a falkoronák mentén egy látogatói útvonalat, hogy mindenütt biztonságosan lehessen közlekedni. A várban levő helyiségekben még semmilyen funkció nem fog idén működni: a szálló és a vendéglő rekonstrukciójára mindössze 185 millió forintot különítettek el, kérdés, hogy ez mire lesz elég. (Ami az MNV Zrt. lehetőségeit illeti, mindössze két nagyobb műemlék felújításáról találtunk információkat az elmúlt években, a két felújítás együttesen 600 millió forint értékben zajlik.)

Úgy tudjuk, a terv az, hogy az első ütemet követően egy külső hasznosító partnernek adják ki az üzemeltetést, amely szintén beszállna a rekonstrukcióba – de arra vonatkozóan nincs dátum, hogy mikor folytatódhatnának a munkálatok. Mindenesetre nagy valószínűséggel már Bozzay Attila nélkül, aki pedig leginkább a szívügyének érezte az elmúlt évtizedekben a vár sorsát.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
A vendégeire törte a szélvédőt az albán éttermes, úgy bepöccent

A vendégeire törte a szélvédőt az albán éttermes, úgy bepöccent

Újabb 40 kilométeren épül kerítés a szlovén-horvát határon

Újabb 40 kilométeren épül kerítés a szlovén-horvát határon

Két 20 milliós lopott Audit is elkaptak a határon

Két 20 milliós lopott Audit is elkaptak a határon

Lassan Budapestre költözik a Pázmány Egyetem teljes bölcsészkara

Lassan Budapestre költözik a Pázmány Egyetem teljes bölcsészkara

Téves az a szemlélet, hogy a gyerekesek boldogok, a gyermektelenek pedig boldogtalanok

Téves az a szemlélet, hogy a gyerekesek boldogok, a gyermektelenek pedig boldogtalanok

Utastüntetés lehet a MÁV ellen

Utastüntetés lehet a MÁV ellen