szerző:
Unyatyinszki György
Tetszett a cikk?

Miközben a kormány a Várkert Bazárra és néhány egyéb kiemelt műemlékvédelmi nagyberuházásra koncentrálja a forrásokat, a műemlékvédelmi vagyon jelentős része katasztrofális állapotban van, állítják szakmabeliek. Az, hogy mennyire, sokak szerint jól mutatja a Vértesben lévő várgesztesi vár esete, melyet 2013 márciusában nyilvánítottak életveszélyessé. Az illetékes önkormányzat, majd az állam éveken át tolta a felújítást, míg a korábban turisták tízezrei által látogatott vár fogadóképtelenné vált.

A mai Várgesztes községtől (Komárom-Esztergom megye) délre a XIV. században épült az a vadászkastély, amely védműként utoljára a török korban játszott szerepet. Már a XVIII. században romvárként emlegették, a műemlékvédelem pionírjai pedig korán felfedezték maguknak a torzóként is romantikus épületegyüttest.

Utoljára az 1960-as években folytak a váron átfogó állagmegóvó munkálatok, ezeket annak ellenére nem követte újabb, hogy itt volt a Vértes legkedveltebb turista-zarándokhelye, a várgesztesi turistaszálló. A rendszerváltás óta a felújítás valamiért mindig meghiúsult, a megoldást az utóbbi két évben nehezítette, hogy az önkormányzati törvény átszabása miatt négyszer is máshoz került a vagyonkezelői jog. A kaput az tette be, hogy tavaly márciusban 20-25 köbméternyi leomlott a várfalból, emiatt a várat be kellett zárni.

Még a bérlő költött rá a legtöbbet

A gesztesi vár tulajdonjoga 1996-ig az állam kezében volt, melytől a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat kapta meg. A megye kötötte meg a bérleti szerződést Bozzay Attilával, aki üzemeltetője lett a várban működő étteremnek és turistaszállónak. Ő összesen 27 éve szolgál a várban, a turisták is már a vár kapitányaként emlegetik: az ő személyes, illetve a vár sorsa összefonódott az évek során.

©

A megye nem forgatott vissza semmit az általa fizetett bérleti díjból állagmegóvására, és az állami normatív működési támogatásban sem volt keret a felújításokra. Bár a szerződés szerint Bozzaynak a bérlőtől elvárható szinten karban kellett tartania a várat, és ő valóban elvégzett néhány kisebb, tűzoltásszerű felújítást, de egy 700 éves műemlék esetében ez aligha jelenthetett érdemi beavatkozást. A műemlékvédelemben szigorú jogszabályok írják körül, hogy milyen mértékben és milyen módon lehet az építményekhez hozzányúlni, ebből következően bármilyen szintű rekonstrukció esetében gondosan kell eljárni, ami sokba kerül. A 2000-es években rendszeressé váltak a beázások, az elvégzendő munkálatok listája egyre hosszabb lett, melyekhez százmilliókra lett volna szükség.

Félresikerült pályázatok

Bozzaynak nem volt szerencséje azokkal a pályázatokkal sem, melyek látszólag a gesztesi problémák orvoslására voltak kiírva. Az elsőt 2008-ban bukta el: bár a 170 milliós önrészt sikerült kigazdálkodni, a megpályázott 810 milliót mégsem kapták meg. Két évvel később pedig, amikor szintén a megyével közösen pályázott, az volt a baj, hogy a megcélzott egymilliárd forinttal szemben 57 millióval kevesebb lehívását engedélyezte a bírálóbizottság, a maradékot önerőből kellett volna a megyének hozzátennie – amire viszont megint nem volt kerete. Így ez a pénz is kútba esett.

Az üzemeltetővel eközben 2008-ban – épp a várható felújítások miatt – új, határozatlan időre szóló szerződés született. Bozzay elmondása szerint erről úgy állapodtak meg, hogy amíg nem kezdődnek meg a munkálatok, addig is vigye valaki a boltot. Az üzemeltető-vállalkozó – a későbbi folytatásban is bízva – aláírta a szerződést, azonban mivel a pályázat nem valósult meg, áldatlan helyzetbe került bérlőként.

Az állagromlás érezhető keresletcsökkenéssel járt, amire ráerősített a válság: csökkent a vendégéjszakák száma, egyre problémásabbá vált a bérleti díj kitermelése is. Bozzayék ekkor még fizettek: noha a megyei önkormányzat részéről Popovics György a hvg.hu-nak azt mondta, hogy a bérlő munkáit a bérleti díj csökkentésével igyekezték elismerni, a valóságban ez azt jelentette, hogy az addig az infláció mértékével emelkedő összeget nem emelték tovább.

Gesztesi forró krumpli

A gesztesi vár sorsa igazán 2012 után pecsételődött meg, amikor két év alatt négyszer váltott vagyonkezelőt – aki tehette, szabadulni akart a gondoktól. Az önkormányzati törvény változásával 2012. január 1-jén vár tulajdonjoga ismét állami kézbe került, a vagyonkezelői jogokat a Komárom-Esztergom Megyei Intézményfenntartó Központ kapta meg.

A központ alig egy év múlva, 2013. tavaszán megszűnt, a vagyonkezelői jogokat pedig a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság helyi kirendeltsége örökölte, amely azonnal jelezte is a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek , hogy inkompetens várgondozásban – ugyanakkor az üzemeltetőnek is megüzente, visszamenőleg igényt tart a kifizetetlen bérleti díjakra. (Ezt a hvg.hu-nak Süttő Erika, az Igazgatóság vezetője is megerősítette.) A tavaly márciusi várfalomlást követően ugyanis a szálló és a vendéglő gyakorlatilag nem tudott fogadni vendégeket, de a hivatalos zárás novemberben volt, nagyjából öt évvel azután, hogy megígérték Bozzaynak, pályázati pénzből meglesz a felújítás.

Bozzay az elmondása szerint a pályázatok elbukása után több esetben jelezte a fenntartónak, hogy milyen mértékű problémák vannak a várral, eredménytelenül. Az omlás óta a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság hatósági felszólításra elkeríttette a várat, hogy ne történjék baleset, és az MNV Zrt készíttetett egy állapotfelmérést – tudomásunk szerint az egyetlen hivatalos bejárás ekkor volt az omlást követően. Az MNV Zrt.-nél van a korábbi fejlesztési terv frissített változata. De ha lesz pénz a felújításra, azt újra aktualizálni kell, nehogy megismétlődjön az a korábbi helyzet, hogy nem az aktuális állapotnak megfelelően pályáznak felújításokra, és kiderül, a teljes rekonstrukcióhoz nem tudják biztosítani a szükséges önrészt.

A falusi turizmusnak is betett

Várgesztes, a vendéglátásra berendezkedett takaros német falu alaposan megsínylette a vár bezárását: ottjártunkkor az összes étterem és vendéglátóegység, valamint a panziók is mind zárva voltak, nem mellesleg nagy részük eladó vagy kiadó. A visszatérni szándékozó turisták is arról számolnak be, hogy igen nagy veszteséget jelent a vár és szálló kiesése, de legjobban a méltatlan állapotot sajnálják. „Nagyon kedvesek voltak, finom ételekkel, jó szállással és friss levegővel. Imádtam. – méltatta a vendéglátást például Takács Nóra, aki iskolás kora óta túrázott a környéken.

Elakadt Csepreghynél

Az omlást követően Bozzayék a kormányzati körökhöz is igyekezték eljuttatni segélykiáltásukat. 2013 tavaszán Semjén Zsolt kabinetjén keresztül megkeresték Csepreghy Nándort, aki akkor még  az NFM fejlesztési programokért felelős államtitkára volt. (Ma a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára, miután az uniós fejlesztési források ellenőrzése a Miniszterelnökséghez került – a szerk.) Azonban semmi nem mozdult előre: legalábbis arra a kérdésre nem kaptunk választ, hogy voltak-e lépések más hatóságok, kormányzati szervek bevonásával.

©

A fenntartó egy újabb regionális uniós pályázatot mindenesetre elszalasztott, és noha a Téry Ödön Nemzeti Turistaház-fejlesztési Program is megfelelő forrás lehetne (a hírekben ezért többször felmerült Várgesztes neve), azonban az első ütembe biztosan nem kerül  be a gesztesi vár és a benne üzemeltetett turistaszálló. A programnak egyébként inkább a kisebb, erdészetekhez kötődő turistaházak lehetnek a kedvezményezettjei, mint amilyen a tavaly októberben az Orbán Viktor által átadott, 70 millióból megújult pilisi Som-hegyi Turistaház. (A kormány 30 km-enként biztosítana olcsó, osztrák minőségű turistaszállás-lehetőséget, 2015-ben 1,85 milliárd forint van rá beállítva – a szerk.)

Bozzayt a bérleti szerződés felmondása után az MNV Zrt. jelenleg gondnokként alkalmazza. Mint a vagyonkezelőtől megtudtuk, az MNV három szakaszban tervezi a vár felújítását. 2015-re annyi várható, hogy kialakítanak a várban és közvetlen környezetében, valamint a várudvarban és a falkoronák mentén egy látogatói útvonalat, hogy mindenütt biztonságosan lehessen közlekedni. A várban levő helyiségekben még semmilyen funkció nem fog idén működni: a szálló és a vendéglő rekonstrukciójára mindössze 185 millió forintot különítettek el, kérdés, hogy ez mire lesz elég. (Ami az MNV Zrt. lehetőségeit illeti, mindössze két nagyobb műemlék felújításáról találtunk információkat az elmúlt években, a két felújítás együttesen 600 millió forint értékben zajlik.)

Úgy tudjuk, a terv az, hogy az első ütemet követően egy külső hasznosító partnernek adják ki az üzemeltetést, amely szintén beszállna a rekonstrukcióba – de arra vonatkozóan nincs dátum, hogy mikor folytatódhatnának a munkálatok. Mindenesetre nagy valószínűséggel már Bozzay Attila nélkül, aki pedig leginkább a szívügyének érezte az elmúlt évtizedekben a vár sorsát.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Új funkciót kapott a TikTok, megvédheti a felhasználót az epilepsziás rohamoktól

Új funkciót kapott a TikTok, megvédheti a felhasználót az epilepsziás rohamoktól

Negyvenen meghaltak egy buszbalesetben Brazíliában

Negyvenen meghaltak egy buszbalesetben Brazíliában

Kováts Adél vezetheti tovább a Radnóti Színházat

Kováts Adél vezetheti tovább a Radnóti Színházat