Az Orbán-kormány jolly joker menedzsere egy évi 7 millió forintot érő felügyelőbizottsági tagságot már az előtt elvesztett, hogy a Szerencsejáték Zrt. és a Magyar Turisztikai Ügynökség vezető posztjaiból visszahívták volna.
A választási eredmények nem befolyásolták a 4iG üzleti modelljét: jelentős eladósodottság mellett akarja folytatni a felvásárlásokat és a növekedést. A cég szerződésállományaként számon tartott 3,5 milliárd euró azonban kísértetiesen hasonlít arra az összegre, amelyre Magyar Péter kormányfő azt mondta, hogy semmisnek tekinti a 4iG-vel.
Miközben Európa kiberfenyegetettsége rohamosan nő, Magyarország lemaradt a stratégiai védelem kiépítésében, és jelenleg nincs felkészülve egy súlyosabb kibertámadásra. Makó Gerald, a Cambridge-i Egyetem mesterséges intelligenciával és kiberbiztonsággal foglalkozó kutatója cikkében levezeti, miért volt elégtelen az Orbán-kormány stratégiája, ami a 4iG-vel titokban kötött 1300 milliárd forintos keretszerződésben csúcsosodott ki, és mire kellene figyelnie az új kormánynak, ha érdemben tenni akar az ország sebezhetősége ellen.
Az Orbán Viktor országlása alatt komoly kormányzati segítséggel felépült kommunikációs mamut a hazai One mellett Albániában, Montenegróban és Észak-Macedóniában is ezen a márkanéven visz cégeket.
Megalakult Magyar Péter kormánya, és részletesebben beszéltek az új miniszterek a terveikről, felsejlett az üzemanyagkáosz emléke, és rábukkantunk egy nem sokkal a választás előtt kötött, 1311 milliárd forintos szerződésre. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
A Honvédelmi Minisztérium 1 311 050 000 000 forint értékű keretszerződést kötött a NER alatt informatikai óriássá nőtt 4iG űrtechnológiai cégével – tudta meg a HVG. A szerződést március közepén, egy hónappal a választás előtt írta alá Jászai Gellért cége és a Szalay-Bobrovniczky Kristóf irányítása alatt álló tárca. Az áprilistól már hatályba is lépett megállapodást a minisztérium azzal magyarázta, hogy több éves kormányzati előkészítés eredményeképpen jött létre, de mást nem közöltek, mivel az ügylet nem nyilvános. A Magyar Péter kormánya által így megörökölt keretszerződés értesüléseink szerint bő kilenc évre, 2035-ig szól.
A 4iG cégcsoport körüli magántőkealapokban tekintélyes állami tőke is van, így végső soron az állam a választások előtt és után is valamelyest érvényesíteni tudja az érdekeit.
Győr polgármestere egyeztetésre hívta a miniszterelnököt, ha már úgyis a városban jár, a regisztrációját azonban visszavonták. A 4iG közlése szerint azért, mert az eseményt nem ott tartják meg.
A cégcsoport tavaly nagybevásárlást tartott, egyebek mellett megvette az állami hadiipari kapacitások jelentős részét. Ezzel együtt az árbevétele történelmi csúcsra, 734 milliárd forintra nőtt, az adózott profitja hatszorosára emelkedett.
2023-ban még csak egy harcjárművet gyártottak, és ágyútűzzel ellenőrizték a munkát, két évre rá húsz páncélos jött ki a gyárból, mostanra pedig már mindenki tudja, hogy mit kell csinálni – mondja a zalaegerszegi Rheinmetall-gyár vezérigazgatója, aki kollégáival kulisszatitkokról is mesélt a HVG-nek: hogyan építenek Magyarországon a semmiből hadiipart. Bejártuk a német hadiipari vállalat csúcstechnológiával teletömött zalaegerszegi üzemét, ahonnan a világ egyik legmodernebb harcjárműve, a Lynx – magyarul Hiúz – gördül ki, amelyet elsőként a Magyar Honvédség rendszeresített.
Az utolsó kereskedési nap nem tartogatott különösebb izgalmakat a Budapesti Értéktőzsdén, a vezető részvények vegyesen teljesítettek, ahogy év közben is. 2025 sem a Mol, sem a Richter tőzsdei aranykönyvébe nem kerül majd bele, viszont a 4iG a BUX mind a négy vezető részvényénél fényesebben ragyogott.