Az államtitkár kiemelte, hogy a menedékjogi eljárás szerint a menekülteknek az általuk elért első biztonságos országban kell menedékjogot kérniük.
Ahogy az egyik műsorvezető fogalmazott: elkezdték „kitörölni” a nőket az erkölcsvédelmi minisztérium utasítására.
A tálibok újbóli hatalomra jutása óta ez a legszigorúbb jogkorlátozásuk a nőkkel szemben.
Jogfosztás áldozatai a nők, az etnikai és vallási kisebbségek. Szinte a teljes lakosság nyomorog, a középosztály külföldre menekül, miközben a Talibán Kínával tárgyal az esetleges pénzügyi segítségről.
A nők és a férfiak külön kell, hogy látogassák a vidámparkot Kabulban egy új rendelet szerint.
A sejtekre osztódott, lakott területektől távol bujkáló dzsihádisták önálló kalifátust nem tudnak létrehozni, de nagyobb akciókra még képesek, főleg Szíriában és Irakban kell félni tőlük.
Óvakodjanak attól, hogy olyan helyzetbe kerüljenek, amely felerősíti az erőszakot, netán polgári áldozatokkal jár – kérte az afgán külügyminisztérium Oroszországot és Ukrajnát.
A Reuters annak apropóján osztott meg egy videót a dodzsemező, hullámvasutazó, óriás hajóhintázó felnőtt tálib katonákról, hogy azok szóvivője bejelentette: többé nem lehet fegyvert vinni a vidámparkokba.
Charlotte Bellist a szigorú járványszabályok miatt nem engedte be saját hazája, amikor visszatért volna Afganisztánból. A nő ezért úgy döntött, Afganisztánba repül barátjához, azonban Új-Zéland – a nagy nemzetközi visszhang közepette – úgy döntött, karanténba ugyan, de beengedik az országba.
A tálib delegációt magángéppel Oslóba repítették, három napig tárgyaltak, majd távoztak. Aláírni semmit sem írtak alá, a látogatás azonban akkor is mérföldkőnek tekinthető, ha a norvég külügyminisztérium szerint Afganisztán uralkodó csoportjának meghívása a legkevésbé sem jelenti a tálib rezsim nemzetközi legitimálását.
A Menekülés Dánia hivatalos nevezése az Oscar-díjra, de több kategóriában is esélyesnek tartják Aminról, az Afganisztánból családjával menekülni próbáló, meleg férfiról szóló filmet. Megnéztük, miért.
A kabuli tálib kormány szóvivője, Zabihullah Mudzsáhid közleményben ítélte el a dróntámadást, amelyet „a nemzetközi jog megsértésének” nevezett.
A földmozgást Pakisztánban és Indiában is érezni lehetett.
Egyelőre nem tudni, miért és pontosan kik támadtak szombaton.
Egy március 15-én keltezett levélben adtak utasítást az iskoláknak, hogy a női diákok hidzsábba (a muszlim nők arcát és testét elfedő lepelbe) és iskolai egyenruhába öltözködjenek, a férfiaknak pedig tilos nyakkendőt viselniük.
A történtekért eddig senki nem vállalta a felelősséget.
Az intézményeket előzőleg a tavaly augusztusi hatalomátvételkor záratta be a szélsőséges kormány.
A hatfős családot 209 napon át tartották fogva a röszkei tranzitzónában. Az ítélet szerint Magyarországnak kártérítést kell fizetnie nekik.
A tálib hatalomátvétel óta először nyitott ki szerdán néhány állami egyetem Afganisztánban, de a női hallgatók csak a férfiaktól fizikailag elkülönülten vehetnek részt az oktatásban. A középiskolák egy része és több magánegyetem továbbra is zárva tartja a kaput a nők előtt.
Abban a hónapban összesen több mint 71 ezer kérelem érkezett az EU-hoz, ez majdnem ötéves csúcs.
