Nanoméretűvé képesek átalakítani a megemésztett mikroműanyagokat, vagyis öt milliméternél kisebb műanyagrészecskéket az Antarktisz körüli vizekben élő sarki krillek – állapították meg kutatók, akik szerint a természetet fenyegető eddig ismeretlen jelenséget sikerült azonosítaniuk.
A sarki krillek nanoméretűre emésztik a műanyagot, ami ezután beépül a rákot elfogyasztó állatok szervezetébe.
Vissza kellett fordulnia az Antarktiszról leszakadt hatalmas jégself kutatására indult hajónak, mert a tengert borító, helyenként öt méter vastag jégrétegen képtelen volt átjutni - jelentette be pénteken a Brit Antarktiszi Kutatócsoport (BAS).
A katonanőkből álló csoport 62 nap alatt gyűrte le az 1700 kilométeres távot.
Argentin tudósok egy óriás, húsevő tengeri hüllő maradványira bukkantak az Antarktiszon, ahol az állat 150 millió éve élhetett. A kontinensen még soha nem bukkantak ilyen ősi paleontológiai leletre.
Az első két fotó csak ízelítő volt, mostantól a NASA tudósai rendszeresen állnak elő új képekkel az Antarktiszról, a globális felmelegedés miatt ugyanis már minden folyamatot “élőben” kell követniük.
Vitatják, hogy a globális felmelegedés eredménye vagy sem, de az biztos, hogy idén nyáron tudományos szenzáció volt, hogy az Antarktiszról levált egy 1 billió (!) tonnás jégdarab. A NASA képeket és élménybeszámolót közölt a Larsen C jégtömbről, amely láthatóan útra kelt.
A kutatók régóta értetlenül álltak a Marie Byrd Land nevű terület furcsa viselkedése előtt. A terület rövid időn belül képes volt 6 métert süllyedni és emelkedni – mintha csak lélegezne a földrész. Most rájöttek, mi állhat a háttérben.
A 2000-ben észlelt, majdnem 30 millió négyzetkilométeres rés mostanra 20 millió négyzetkilométer alá zsugorodott. Ehhez a viharos időjárás is hozzájárulhatott.
Amióta az antarktiszi pingvinpopulációkat figyelemmel követik, nem történt ilyen eset.
265 négyzetkilométeres darabról van szó.
Felgyorsulhat a Déli-sark jegének olvadása, miután egy 266 négyzetkilométeres terület szakadt le az Antarktiszról.
Újra mozog az Antarktisz-félszigetről július közepén levált hatalmas jégtömb, az A68. Ez a negyedik legnagyobb jéghegy, amelyet valaha megfigyeltek, annyi vizet tartalmazhat, amennyi a világ teljes vízfogyasztása öt év alatt.
Egy hűsítő hír az augusztus végi melegben: új-zélandi kutatók teljesen konzerválódott gyümölcskenyérre bukkantak a Déli-sarkvidék egyik expedíciós bázisán.
Fényvédő hatású molekulákat találtak az Antarktiszon élő két virágos növényben a Santiago de Chile-i Egyetem kutatói. A tudósok szerint a káros napsugárzás elleni fényvédő krémek előállításához és a növényvédelemben is hasznosítani lehetne a felfedezést.
Át kell rajzolni a térképeket az után, hogy egy Pest megyényi jégtömb szakadt le az Antarktiszról. Nemcsak a sarki jég vékonyodik a klímaváltozás hatására, de az állat- és növényvilág is megsínyli a környezeti viszonyok gyorsuló átalakulását.
Nézzük ezeket a fotókat, és alig akarjuk elhinni, hogy tényleg a Földön készültek, és megtalálhatók a Google Earth adatbázisában. Egy orosz dizájner gyűjtötte össze a térképszolgáltatás talán legérdekesebb képernyőképeit.
Egy 190 méter vastag, az eddigi harmadik legnagyobbnak vélt jéghegy szakadt le az Antarktiszról. A legrosszabb forgatókönyv szerint a folyamat összességében akár 10 centiméterrel is emelheti a tengerszintet, de ez inkább csak elméleti rémálom.
Korábban soha nem tapasztalt mértékben szaporodnak a növények az Antarktiszon az elmúlt évtizedekben, a klímaváltozás miatt egyre zöldebb a kontinens.
Be kellett zárni ideiglenesen egy kutatóállomást az Antarktiszon, mert a jégen repedések keletkeztek a meleg miatt. Az állomás fontos munkát végez a klímaváltozás feltárásában. Innen fedezték fel az ózonlyukat is 1985-ben.
