Nanoméretűvé képesek átalakítani a megemésztett mikroműanyagokat, vagyis öt milliméternél kisebb műanyagrészecskéket az Antarktisz körüli vizekben élő sarki krillek – állapították meg kutatók, akik szerint a természetet fenyegető eddig ismeretlen jelenséget sikerült azonosítaniuk.
A sarki krillek nanoméretűre emésztik a műanyagot, ami ezután beépül a rákot elfogyasztó állatok szervezetébe.
Vissza kellett fordulnia az Antarktiszról leszakadt hatalmas jégself kutatására indult hajónak, mert a tengert borító, helyenként öt méter vastag jégrétegen képtelen volt átjutni - jelentette be pénteken a Brit Antarktiszi Kutatócsoport (BAS).
Argentin tudósok egy óriás, húsevő tengeri hüllő maradványira bukkantak az Antarktiszon, ahol az állat 150 millió éve élhetett. A kontinensen még soha nem bukkantak ilyen ősi paleontológiai leletre.
Az első két fotó csak ízelítő volt, mostantól a NASA tudósai rendszeresen állnak elő új képekkel az Antarktiszról, a globális felmelegedés miatt ugyanis már minden folyamatot “élőben” kell követniük.
Vitatják, hogy a globális felmelegedés eredménye vagy sem, de az biztos, hogy idén nyáron tudományos szenzáció volt, hogy az Antarktiszról levált egy 1 billió (!) tonnás jégdarab. A NASA képeket és élménybeszámolót közölt a Larsen C jégtömbről, amely láthatóan útra kelt.
Amióta az antarktiszi pingvinpopulációkat figyelemmel követik, nem történt ilyen eset.
265 négyzetkilométeres darabról van szó.
Egy hűsítő hír az augusztus végi melegben: új-zélandi kutatók teljesen konzerválódott gyümölcskenyérre bukkantak a Déli-sarkvidék egyik expedíciós bázisán.
Fényvédő hatású molekulákat találtak az Antarktiszon élő két virágos növényben a Santiago de Chile-i Egyetem kutatói. A tudósok szerint a káros napsugárzás elleni fényvédő krémek előállításához és a növényvédelemben is hasznosítani lehetne a felfedezést.
Át kell rajzolni a térképeket az után, hogy egy Pest megyényi jégtömb szakadt le az Antarktiszról. Nemcsak a sarki jég vékonyodik a klímaváltozás hatására, de az állat- és növényvilág is megsínyli a környezeti viszonyok gyorsuló átalakulását.
Egy 190 méter vastag, az eddigi harmadik legnagyobbnak vélt jéghegy szakadt le az Antarktiszról. A legrosszabb forgatókönyv szerint a folyamat összességében akár 10 centiméterrel is emelheti a tengerszintet, de ez inkább csak elméleti rémálom.
Korábban soha nem tapasztalt mértékben szaporodnak a növények az Antarktiszon az elmúlt évtizedekben, a klímaváltozás miatt egyre zöldebb a kontinens.
