Egy nap Hunniában
Sok botránynál jobb a több. Estére már köpni sincs kedvünk.
Ennyit fialt az illiberális állam: nincs vásárlás vasárnap. Nem lesz ez fenntartható, ha ennyien szívnak ilyen kevesek kedvéért. Biztos erre célzott Áder János is.
Nem örül a CBA a nagy húsos áfacsalási ügyről szóló cikkünknek, és visszautasítja a gyanúsítgatásokat, amelyek szerint bármi köze lenne az áfacsaláshoz. A cég azt ígéri, jogi úton is elégtételt vesz.
Húsnagykereskedő cégek csalhattak el több milliárd forintnyi áfát a gyanú szerint, a cégháló egyik vállalkozása a CBA-ba szállít, a másik pedig hűtőházakba, ahonnan pedig éttermekbe, közétkeztetésbe kerül az áru. Volt olyan cégvezető, aki szerint nem kéne ebben az ügyben kutakodnunk. Az adóhatóság bevitt egy sor cégvezetőt, de míg van olyan szerencsés, aki már kinn van, mások 30 napos előzetes letartóztatásban töltik a napjaikat. Az adóhivatal egyik egysége megoldotta, amit a másik nem volt képes, közben a NAV és az ügyészség egymást hibáztatja.
Nem végeznek számításokat. Kivéve, amikor a saját pénzüket számolják.
Bayer Zsolt a fekete péntekről, a multikról és a CBA-bojkottról írt publicisztikát a Magyar Hírlapba, fejtegetését pedig azzal zárta, hogy szerinte nem marad más, mint "hazafiként meghirdetni", hogy aki csak teheti, az a CBA-ban vásároljon, ugyanis "a tisztességtelen hazaárulókkal szemben ezt kell tenni".
Szolidaritás a CBA-ért néven új Facebook-csoport alakult, amely furcsa képződmény: győzelmi jelentések, államosítási himnuszok és termelési riportok posztolásával hív fel a támadott, de a rendszer haszonélvezőjének számító magyar élelmiszerlánc melletti kiállásra.
Baldauf László "bizonyos szerveződéseket" sejt a Facebookon meghirdetett bojkott mögött, és nem érti, mi motiválja a szervezkedőket "a hangulatkeltésben". Reméli, hogy nem a magyar láncoknál dolgozó 77 ezer alkalmazott állását akarják veszélyeztetni – tette hozzá. A bojkott szervezői a Facebookon válaszoltak a CBA-elnöknek. Mint írták, a tömeges elbocsátás most éppen nem a magyar üzletláncok alkalmazottait fenyegeti.
Hol csak erővel igyekszik kiűzni a külföldi hátterű cégeket a kormány, hol pedig amikor a külföldi tulajdonosok már jelzik, kiszállnak, az állam hajlandó mélyen a zsebébe nyúlni. De van, amikor a cégek kivonulása független a kormányzati gazdaságpolitikai szándéktól, inkább a magyar emberek kevés pénze vagy a globális újrapozicionálás miatt történik. De miért nem kérünk a külföldi tulajdonosból, ha az szakértelmet, pénzt hozott ide, a térséget húzza, és sokkal hatékonyabb, mint több magyar versenytársa? A kivonuló cégek helyére sok esetben hazai szereplők, vagy a legtöbb esetben az állam lép be.
A CBA-, Coop- és Reál-boltok bojkottjára szólít fel egy Facebook-csoport, amelynek elege lett a csókos élelmiszerláncok adminisztratív helyzetbe hozásából és a verseny állami ellehetetlenítéséből.
A magyar élelmiszerkereskedelem három legnagyobb forgalmú hazai tulajdonú üzletlánca a CBA, a Coop és a Reál a leghatározottabban támogatja a vasárnapi nyitva tartás korlátozására irányuló kezdeményezést – közölték a cégek.
Fodor Attila, a CBA kommunikációs igazgatója azt mondta: maximálisan kiállnak a vasárnapi nyitva tartás korlátozása mellett, és rosszindulatú találgatásnak tartotta, hogy ennek haszonélvezője a bolthálózatuk lenne. Az RS Bútor jogtulajdonosa pedig bejelentette, a törvényi szabályozástól függetlenül boltjaik nem nyitnak ki 2015. január 1-től vasárnaponként. Az egyeztetés még folytatódik.
Porhintésnek, a lényegről való elterelésnek tűnik a vasárnapi nyitva tartást tiltó jogszabálytervezetnek azon része, amely a világörökség-védelmi területeken egyes üzlettípusok működését korlátozná. Ha már valakit ki kell választani, akiket ez károsan érint, akkor az a Lidl és az Aldi lehet – bár ezek terjeszkedését a belvárosban más jogszabályok is nehezítik.
Újabb nehézfegyvereket vethet be a kormány a plázák és a külföldi hátterű hipermarketek elleni háborúban, ha egy megszületett, radikális tervezetet választ. Az elrendelné a boltok zömének vasárnapi zárva tartását, a külföldi hipermarketek által alkalmazott ingyenes buszjáratokat is betiltaná, és rendelkezhetne arról is, hogy két évnyi veszteséges működés esetén kötelező lenne felszámolni a bolthálózatot. Nehéz nem észrevenni, hogy a lapunk birtokába került tervek szerint január és március elsején életbe lépő módosítás-salátából a nemzeti kereskedelmi hálózatok jönnének ki igen jól.
Várhatóan a jövő héten már magyar görögdinnyét árusítanak az áruházláncok Magyarországon, ezt több kereskedő cég is megerősítette szerdán az MTI-nek.
Komoly bevásárlást hajtott végre a hvg.hu. Lisztet, cukrot, étolajat, tejet vettünk magyarországi áruházakban. Arra voltunk kíváncsiak, fél évvel az áfabotrány kirobbanása után miért is lehet bizonyos termékekhez rendkívül kedvező áron hozzájutni. Több áruházláncnál is találtunk olyan szuperolcsó, külföldről behozott termékeket, melyekhez drágábban tudnánk hozzájutni, ha a származási országukban vásárolnánk meg. Kértünk egy árajánlatot is egy magyarországi fiktív kereskedőcég nevében, ám az áfával terhelt itthoni bolti ár csak nem akart kijönni. Szlovák céghez fordultunk, szerb étolajat rendeltünk, amit lehet, hogy mégis nálunk gyártanak, osztrák címről jött válasz tört angolsággal és magyar aláírással.
A CBA a magyar üzletláncok közül elsőként csatlakozott a Tej Szakmaközi Szervezethez és Terméktanácshoz. Az erről szóló megállapodást szerdán írták alá a főváros egyik bevásárlóközpontjának CBA Príma áruházában.