Az elmúlt egy hónapban vitasorozatot indítottunk a hvg360-on arról, milyen lehetséges kifutása van az orosz-ukrán háborúnak, mekkora esély van arra, hogy eszkalálódjon. Kérdés az is, hogyan alakul a világrend, mi lesz a térséggel és Magyarországgal, meddig marad elszigetelt az Orbán-kormány. A sorozat utolsó része hétfőn jön, ezért felelevenítettük az eddigi beszélgetéseket.
Le kellene söpörni a külpolitika asztalát, és új hierarchiában újrateríteni azt – mondta a hvg360-nak adott interjúban Deák András, az Euro-Atlanti Integrációért és Demokráciáért Alapítvány munkatársa. A háborúval kapcsolatos magyar álláspont felgyorsította az ország izolációját, a kérdés az, hogy ez az imázs tetoválásként „beleég-e" Orbánba. Hozzátette, a háború maga nem elfogadható, de az energiakrízis a vártnál gyorsabban rendeződött, az egész szankciós rendszernek és Ukrajna támogatásának formálisan elviselhető költsége van. Az interjú a hvg360-on indult vitasorozat második része.
Amikor egy hete Vlagyimir Putyin bejelentette, hogy Oroszország a maga részéről befejezettnek tekinti az Ukrajnát elkerülő, a közép- és dél-kelet-európai országokon át Ausztriába tartó Déli Áramlat gázvezetéket, a Brüsszelben tárgyaló Szijjártó Péter csak annyit tudott kibökni, hogy a kormány akkor majd keres a helyzet kezelésére alternatívát. Napokra volt csak szükség, hogy a kormányzati kommunikációban megjelenjen az azeri gáz, de a frappánsnak látszó megoldással több probléma is van. Ennek néztünk utána.
Most akkor van elég gáz a tározókban, vagy nincs? És ha később se lesz, akkor a télen megfagyunk? És mi lesz, ha a nagyon dörzsölt oroszok tényleg inkább a kínaiaknak adják el a gázt, és nem Európának? Rendszereztük, mit érdemes gázügyben a fűtési szezon előtt tényleg észben tartani.
Bár volt már olyan, hogy Moszkva tényleg elzárta az ukrán gázcsapokat, ha ez most megismétlődik az ismét izzó feszültség hatására, az ukrán nemfizetésnek egészen más következményei lehetnek, mint korábban. Sorra vettük, ki mit akar, és meddig feszítheti tovább a húrt.
Évek óta lehetett sejteni, hogy Ukrajnában elfajul a helyzet, hiszen az ország gazdaságát az olcsó orosz gáz, majd egy gigantikus IMF-hitelcsomag tartotta a víz felett, és most, hogy mindkét köldökzsinór elszakadni látszik, az ukránoknak nagyon fájdalmas választást kell meghozniuk – értékeli a kijevi utcai megmozdulásokat a Külügyi Intézet külső munkatársa. Még nem lehet tudni, hogy mi lesz az események vége: hétfő délelőtt tüntetők barikádozták el a kormányhivatal épületét, a szakszervezetek pedig országos sztrájkra hívtak fel.
A világ legnagyobb profitját rendre zsebre vágó gázipari óriás – válság ide vagy oda – még mindig elég drágán tud eladni. Az is belefér, hogy a megváltozott viszonyokra tekintettel visszavegyen a tempóból. A csúcsokról azonban okosan kell visszatérni, mert az extraprofit extra megcsapolásra sarkallná az államkincstárat, és ezt a cégnek nagyon el kéne kerülnie. A menekülőút előre van.
Deák András, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint valószínűleg nem születnek igazán jelentős döntések Orbán Viktor miniszterelnök jövő heti moszkvai útján, de a jövő szempontjából hasznos lenne, ha meg tudnának állapodni arról, milyen keretek között tárgyalnak majd a magyar-orosz kapcsolatok fontosabb ügyeiről.
Négyszemközt, egy kávé mellett is megszülethet egy alku két ország vezetője között valamilyen ügyben anélkül, hogy a megállapodást írásban rögzítenék, de ha nem akarja az egyik fél, hogy "át legyen verve", érdemes bebiztosítania magát. Az azeri baltás gyilkos ügye kapcsán kérdeztünk szakértőket arról, miként játszódhat le egy titkos megállapodás a színfalak mögött. Annyi látszik, hogy alku nyoma nem látszik.
Deák András Oroszország-szakértő szerint alapvetően a karabahi konfliktus határozza meg az örmény-azeri viszonyt, sőt ez a két ország belpolitikájában is rendkívüli jelentőségű. A szakértő úgy gondolja, azzal, hogy Örményország bejelentette, megszakítja diplomáciai kapcsolatait Magyarországgal, azt akarja elérni, hogy Ramil Sahib Safarov kiadatásának ügye napirenden maradjon.
Míg Gyurcsány Ferencnek öt évvel ezelőtt ugyanezért szinte a fejét vették, Orbán Viktor feltehetően nem kerül Európa szégyenpadjára amiatt, hogy kiábrándultan nyilatkozott a nagy közös álomról, a Nabucco gázvezetékről. Orbán bejelentésében, hogy a Mol kiszáll a Nabucco gázvezeték projektjéből, igazán csak az a mellbevágó, hogy ennek kommunikálását a kormányfő nem hagyta a cégre.
Magyarics Tamás, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) igazgatója szerint a keleti partnerségi csúcs időpontja nem most került viták kereszttüzébe, szerinte nem kudarc a találkozó elhalasztása. Deák András, a Közép-Európai Egyetem (CEU) EU-bővítési tanulmányok központjának kutatási igazgatója viszont óriási presztízsveszteségnek tartja, hogy a lengyel soros EU-elnökség idejére csúszik át a találkozó.
