Mekkora egy világháború esélye?

Ha Oroszország még a NATO által nem óriási vehemenciával, de azért eléggé kitartóan támogatott Ukrajnát sem tudja legyűrni, akkor vajon mennyi esélye volna a NATO-val szemben?

- tette fel a kérdést a hvg360-nak adott interjúban Kaiser Ferenc a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense, majd gyorsan meg is válaszolta:

Lényegében nulla.

Éppen ezért Putyinnak nem érdeke, hogy a háború kiszélesedjen. Igaz, hogy taktikai atomfegyvereket telepített Belaruszba, de az Kaiser szerint inkább diplomáciai és politikai nyomásgyakorlás. "A Lengyelország és Litvánia közé ékelődött exklávéban, Kalinyingrádban is vannak ugyanilyen rakéták, onnan könnyebb fenyegetni a szomszédos országokat és a NATO-t."

A NATO is nagyon figyel az egyensúlyra. Kaiser szerint annyi fegyvert biztos nem fog kapni Ukrajna, amivel egy biztos sikerre vivő ellentámadást végre tud hajtani. Részben azért, mert

a Nyugat nem akarja húzogatni a sebzett medve bajuszát,

tekintettel az oroszok nukleáris arzenáljára.

Kaiser Ferenc: Putyinnak pont annyira kell egy háború a NATO-val, mint üveges tótnak a hanyatt esés

Ha Moszkva a NATO által nem túl nagy vehemenciával, de kitartóan támogatott Ukrajnát sem tudja legyőzni, a NATO-val szemben lényegében nulla esélye lenne - mondta a hvg360-nak adott interjúban Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Csakhogy Putyin célja egy befagyott, alacsony intenzitású háborúval is „csodálatosan" megvalósulhat.

A történészekkel, szakértőkkel folytatott beszélgetésből az is világossá vált, a Nyugat nem csak az Ukrajnának adott támogatást méri patikamérlegen. Mitrovits Miklós történész, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közép-Európa Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa azzal a meglepő gondolattal állt elő, hogy

nemcsak Kínának, de Amerikának sem érdeke, hogy túlzottan meggyengüljön Oroszország.

Mindkét ország árgus szemmel lesi a másikat, és attól tart, ha Oroszország túlzottan meggyengül, a másik fél megerősödik.

Mitrovits Miklós: Akármi lesz a háború vége, itt egy új vasfüggöny jön létre

Nemcsak Kínának, de Amerikának sem érdeke, hogy túlzottan meggyengüljön Oroszország - erről beszélt a hvg360-nak adott interjúban Mitrovits Miklós történész, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közép-Európa Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa. Miért lehet a mérleg nyelve Oroszország? Mivé fajulhat a háború? Hol húzódik majd az új vasfüggöny, és mi lesz Magyarországon?

Ezzel vitatkozott Hegedűs Dániel, a German Marshall Fund elemzője, aki nem mondaná, hogy Amerikának és az EU-nak nem érdeke Oroszország meggyengülése, de az tény, hogy ez sok nehezen menedzselhető rizikófaktorral jár együtt.

Ő azt látja, van egy nagyon erős globális káröröm, az olyan országok, mint Brazília, India, de sok szempontból az afrikai országok jelentős része is azt mondja, ők nem hoznak áldozatot a gazdasági, kereskedelmi kapcsolatrendszerükben csak azért, mert Amerika és az EU érdekei ezt kívánnák.

Úgy vannak vele, hogy szenvedje csak el a Nyugat, amit rá mért a politika.

Tomka Béla történész, egyetemi tanár, a Szegedi Tudományegyetem Jelenkortörténeti Tanszékének vezetője azt mondta, az orosz-ukrán háború a szabályokon alapuló nemzetközi rend tesztje.

Ha Oroszország törekvése sikeres lesz, mert a nemzetközi közösség ezt nem képes elhárítani, az nyilvánvalóan más országokat is hasonló magatartásra ösztönöz, mert kiderül, hogy az ilyen agresszió járható út az érdekérvényesítésben.

Egy folyamatban lévő háborúnak nehéz megvonni a mérlegét, de látszik, hogy a világban van egy tömbösödés, blokkosodás.

Új világrend alakul Ukrajna megtámadása után, de ki lesz a győztese, és milyen áron? - interjú Tomka Béla történésszel

A szabályokon alapuló nemzetközi rend tesztje az orosz-ukrán háború - mondta a hvg360-nak adott interjúban Tomka Béla történész, egyetemi tanár, a Szegedi Tudományegyetem Jelenkortörténeti Tanszékének vezetője. Nagyon sok minden múlik azon, hogyan ér véget, például az, hogy ütközőzóna lesz-e Kelet-Közép-Európa, benne Magyarországgal.

Kérdésünkre, hogy a háború után mekkora súlya lehet Kelet-Közép-Európának és Magyarországnak, Tomka Béla azt mondta, "nagyon sok múlik azon, hogyan ér véget a háború. Ha Ukrajna győz, akkor valószínűleg nem lesz ütközőzóna Kelet-Közép-Európa, benne Magyarországgal. Ha Ukrajna területeket veszít, akkor egy befagyott konfliktus alakul ki, és állandósul a politikai feszültség." Azt is részletezte, milyen lenne az élet egy ütközőzónában. (Mitrovits Miklós egyenesen új vasfüggönyt emlegetett.)

Azt a megkérdezettek eltérően látták, hogy markáns véget ér-e a háború, egyszerűen kifullad vagy Putyin a lehető legtovább húzza alacsony intenzitással, hogy akadályozza Ukrajna EU-s vagy NATO-csatlakozását.

Viszont most úgy látszik, hogy bármennyire és értelmetlen és kilátástalan, egy alacsonyabb intenzitás mellett bármeddig lehet folytatni. Deák András, az Euro-Atlanti Integrációért és Demokráciáért Alapítvány munkatársa szerint pedig "meg fogjuk szokni, mert Nyugat-Európában eltűntek a költségek."

Deák szerint a gazdasági háborúban Európa szinte csak a földgázárak és -ellátás révén volt érdemi költségviselő. Az árak fél évvel ezelőtt rendkívül magasnak tűntek, de az ügy a vártnál gyorsabban és könnyebben rendeződött, így már nem az a kérdés, hogy túléljük-e a telet, vagy csődbe megyünk-e, hanem hogy mennyit adjunk az ukránoknak.

A probléma tehát kikerült a nagypolitika homlokteréből, és a Nyugat számára az egész egy nemzetbiztonsági, külpolitikai ügy lett. Felvetésünkre, hogy itthon még mindig a nagy ügy kategóriába tartozik, Deák azt mondta, ennek más oka van.

Nem maga a háború a probléma, hanem az, hogy a háborúban vállalt magyar álláspont markánsan felgyorsította az ország izolációját. Bár már jóval a háború előtt elszigetelődési pályán voltunk, nem feltétlenül látszott, hogy ez meddig és milyen gyorsan mehet el.

Megkérdeztük azt is, az Ukrajnát támogató országok számára vajon megbocsátható-e az a külpolitika, amit Orbán visz, mire azt mondta,

ez bonyolult, mert a politikai szótárban nincs olyan, hogy megbocsátás. A kérdés az, hogy ez az imázs beleég-e Orbánba, mint egy tetoválás, vagy legalább le tudja-e takarni azt, esetleg el lehet-e halványítani. Illetve törekszik-e erre.

Deák András: „Nem találjuk a helyünket az orosz-ukrán háború óta"

Le kellene söpörni a külpolitika asztalát, és új hierarchiában újrateríteni azt - mondta a hvg360-nak adott interjúban Deák András, az Euro-Atlanti Integrációért és Demokráciáért Alapítvány munkatársa. A háborúval kapcsolatos magyar álláspont felgyorsította az ország izolációját, a kérdés az, hogy ez az imázs tetoválásként „beleég-e" Orbánba.

Krekó Péter, a Political Capital ügyvezető igazgatója, és a Center for European Policy Analysis vezető külső kutatója szerint

morálisan védhetetlen,

amit a kormány csinál, és ennek nagyon komoly külpolitikai ára lehet.

A szakértő elmagyarázta, hogy Orbán Viktor és a kormánya miért emleget harmadik világháborút, milyen önsorsrontó külpolitikai manővereket vitt véghez, és hogyan vált a saját külpolitikai narratívjának a foglyává.

Orbán is a saját összeesküvés-elméleteinek áldozatává vált, de miért emleget harmadik világháborút? - interjú Krekó Péterrel

A morális meghasonulásnak nagyon komoly politikai ára van - mondta a hvg360-nak Krekó Péter, a Political Capital igazgatója és a Center for European Policy Analysis vezető külső kutatója. Hozzátette, a magyar kormány a belpolitikai sikerét egyre inkább annak köszönheti, hogy mindig külső fenyegetéssel szemben védi meg teátrálisan, szabadságharcos módjára a magyar érdekeket, közben makacsul ragaszkodik a rossz külpolitikai döntésekhez.

Orbán Viktor Hegedűs Dániel szerint is évek óta rosszul méri fel a terepet, a lényeglátása odavan. És miközben nem nagyon maradtak fontos szövetségesei, az egyik vezető német lap, a Spiegel pár hete arról cikkezett, Magyarországról maffiamódszerekkel szorítják ki a német cégeket. (Az interjú készítése után komoly jelzés jött Amerikától is, szankciós listára tették a kémbankként emlegetett budapesti székhelyű Nemzetközi Beruházási Bankot és annak vezetőit. A kormány villámgyorsan reagált, Magyarország kilépett és kitette a bankot is, de valószínűleg nem ússza meg ennyivel.)

Hegedűs szerint Magyarország geopolitikai nyertese is lehetett volna egy ukrán győzelemnek, és a magyar gazdasági szereplők aktívan részt vehettek volna Ukrajna újjáépítésében is, ha nem alakított volna ki ennyire rossz viszonyt Ukrajnával. Orbán az elmúlt időszakot felhasználhatta volna a magyar kisebbség helyzetének javítására is, csakhogy a lehetőséget eljátszotta, ukrán győzelem után pedig nagyon nehéz lesz bármit is elérni.

Hegedűs Dániel: „Orbán körülbelül annyira bírja a külpolitika stratégiai művészetét, mint Putyin"

Ha a kormány az elmúlt 7-8 évben nem abba ölte volna a diplomáciai erőforrásait, hogy minél rosszabb viszonyt alakítson ki legnagyobb szomszédjával, Ukrajnával, akkor Magyarország egyértelmű geopolitikai nyertese is lehetne egy ukrán győzelemnek, és a magyar gazdasági szereplők aktívan kivehetnék majd a részüket az újjáépítésben - mondta a hvg360-nak adott interjúban Hegedűs Dániel, a German Marshall Fund elemzője.